Hoffmann Rózsa emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 1985 óta nincs külső szakmai ellenőrzés, az eddigi felmérések pedig csak "a végpontokról adnak szűk képet". Kifejezésre juttatta, hogy a tanfelügyeleti rendszer kiépítése során minden lépésüket szeretnék nyilvánosságra hozni, mert az ezzel kapcsolatos munkájuk is szorosan összefügg a közoktatás megújításával, amelynek eredményeképpen remélhetőleg javul majd a pedagógiai munka országszerte és az iskolák működése is megfelel az elvárásoknak.
Az államtitkár elmondta, a tanfelügyelők képzésen vesznek részt, annak keretében felfrissítik pedagógiai, didaktikai tudásukat, kommunikációs készségüket, hogy munkájuk során partnerségüket elfogadják a pedagógusok. Hozzátette: a tanfelügyelők nem hagyják el a pedagóguspályát, iskoláik egy-egy napra engedik majd el őket, így nem sérül annak az iskolának az érdeke sem, ahol tanítanak. Megjegyezte, a tanfelügyelőket is ellenőrzik, aki visszatérően rossz véleményt kap a pedagógusoktól, nem kap a későbbiekben megbízásokat.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke rámutatott: a TÁMOP kiemelt projekt keretében dolgozzák ki a tanfelügyeleti rendszert, amelynek előkészületei a napokban fejeződtek be. A következő néhány hónapban több mint ötven intézményben mintegy 700 pedagógus ellenőrzésével próbálják ki a bírálati szempontrendszerüket és eljárási rendjüket, ha kell, javítják azt. Elképzeléseik szerint 800-1000 szakértőt képeznek ki, akik a szakértői névjegyzékben is megjelennek.Kitért arra, hogy az OH a megyei kormányhivatalokkal együttműködve készíti el a tanfelügyelők munkabeosztását, öt éven belül mintegy 150 ezer pedagógust ellenőriznek majd, tehát egy-egy megyében évente átlagosan 1200-1400 ellenőrzést kell végrehajtani. Hozzáfűzte: a TÁMOP-projekt összességében kétmilliárd forintos, ennek negyedét fordíthatják a tanfelügyeleti rendszer kiépítésére, ehhez a fejlesztéshez hazai költségvetési forrást nem kell hozzátenni, a rendszer további fenntartását a projektnek kell megterveznie.
MTI