Az elmúlt évben történt állami átvétel után felmért adatok szerint a gazdasági társaság, mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a betegellátás általános minősége vagy a hatékonyság, illetve a költségtakarékosság tekintetében lényeges javulást nem eredményezett. Egyes ilyen intézmények működését jelenleg nagymértékben nehezíti a korábbi önkormányzati fenntartás időszakában felvett hitelek törlesztése, az itt dolgozók pedig többször kimaradtak a közalkalmazott kollégáikat érintő eseti többletjuttatásokból.
Az intézkedés célja ezért egyrészt, hogy a működési forma megváltoztatása mellett az önkormányzatokhoz hasonlóan, egyszeri konszolidáció révén kezelhetők legyenek az e körben felhalmozódott hitelek és egyéb, nem szállítói kötelezettségek is. Másrészt e lépés hosszútávon lehetővé teszi a szakellátó rendszer működési és munkajogi kereteinek egyszerűsítését, ezzel az irányítási, finanszírozási és munkáltatói feladatok elvégzésének egységesebb és hatékonyabb megszervezését – tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
Az átalakulás mintegy 18.000 dolgozót érint, akik így közalkalmazotti státuszba kerülnek, amennyiben továbbra is az érintett betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakult intézményekbe, akiknek a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletménye, az illetmény-kiegészítése és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál 2013. január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél. A működési forma változása nem érinti az intézmények vezetését, szakmai tevékenységét, területi ellátási kötelezettségét és finanszírozási szerződéseiket.
– A MISEK számára mindez nagyon sok munkát jelent, ugyanis egészen más a könyvelési rendszere, gazdasági, számviteli szempontból egy gazdasági társaság egészen másképp működik – mondja Tiba Sándor, a MISEK Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.
Eddig alkalmazottaik voltak, akik újra közalkalmazottak lesznek, így újra kell kötni a szerződéseket is az érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve. Ugyanakkor előnyt is jelenthet, például a közbeszerzésekben a visszaalakítás után könnyebben tudnak részt venni, mint eddig gazdasági társaságként. A szektorsemlegesség is előnyt jelenthet, ugyanis, amikor „kasszasöprés” van, vagy egyéb forrást kapnak a költségvetési intézmények, akkor a gazdasági társaságok általában nem olyan összegeket kaptak, vagy olyan is előfordult, hogy egyáltalán nem kaptak.
Következménye van azon a vonalon is, hogy a nyugdíjas korú orvosokra a szabályozás nem vonatkozott gazdasági társaság alkalmazottként, közalkalmazottként azonban már igen, így nekik is nyilatkozni kell arról, hogy kérik-e a nyugdíj alóli felmentést, ez a MISEK-ben hat orvost érint majd.
Tiba Sándor szerint összességében ez a változás egyáltalán nem rossz, a betegek pedig mindebből semmit sem fognak megérezni, a gyógyító munka ugyanúgy folyik majd tovább.
H. I.
Az intézkedés célja ezért egyrészt, hogy a működési forma megváltoztatása mellett az önkormányzatokhoz hasonlóan, egyszeri konszolidáció révén kezelhetők legyenek az e körben felhalmozódott hitelek és egyéb, nem szállítói kötelezettségek is. Másrészt e lépés hosszútávon lehetővé teszi a szakellátó rendszer működési és munkajogi kereteinek egyszerűsítését, ezzel az irányítási, finanszírozási és munkáltatói feladatok elvégzésének egységesebb és hatékonyabb megszervezését – tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
Az átalakulás mintegy 18.000 dolgozót érint, akik így közalkalmazotti státuszba kerülnek, amennyiben továbbra is az érintett betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakult intézményekbe, akiknek a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletménye, az illetmény-kiegészítése és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál 2013. január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél. A működési forma változása nem érinti az intézmények vezetését, szakmai tevékenységét, területi ellátási kötelezettségét és finanszírozási szerződéseiket.
– A MISEK számára mindez nagyon sok munkát jelent, ugyanis egészen más a könyvelési rendszere, gazdasági, számviteli szempontból egy gazdasági társaság egészen másképp működik – mondja Tiba Sándor, a MISEK Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója.
Eddig alkalmazottaik voltak, akik újra közalkalmazottak lesznek, így újra kell kötni a szerződéseket is az érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve. Ugyanakkor előnyt is jelenthet, például a közbeszerzésekben a visszaalakítás után könnyebben tudnak részt venni, mint eddig gazdasági társaságként. A szektorsemlegesség is előnyt jelenthet, ugyanis, amikor „kasszasöprés” van, vagy egyéb forrást kapnak a költségvetési intézmények, akkor a gazdasági társaságok általában nem olyan összegeket kaptak, vagy olyan is előfordult, hogy egyáltalán nem kaptak.
Következménye van azon a vonalon is, hogy a nyugdíjas korú orvosokra a szabályozás nem vonatkozott gazdasági társaság alkalmazottként, közalkalmazottként azonban már igen, így nekik is nyilatkozni kell arról, hogy kérik-e a nyugdíj alóli felmentést, ez a MISEK-ben hat orvost érint majd.
Tiba Sándor szerint összességében ez a változás egyáltalán nem rossz, a betegek pedig mindebből semmit sem fognak megérezni, a gyógyító munka ugyanúgy folyik majd tovább.
H. I.