A március 15-i megemlékezés Diósgyőrben – a hagyományoknak megfelelően – zászlófelvonással vette kezdetét. Az 1848/49-es Magyar Polgári Forradalom és Szabadságharc 165. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen és koszorúzáson Seresné Horváth Zsuzsanna Wass Albert hazaszeretetről vallott soraival kezdte ünnepi gondolatait. A fideszes önkormányzati képviselő kiemelte, „a hazaszeretet ereje ilyenkor, az ünnepen tapinthatóbb, mint egyébként.”– Az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatos érzelmeink pedig különösen tiszták és egyértelműek. Hiszen akkor, ’48-ban a vitákon és kétségeken túl is, összefogott az ország – emlékeztetett, majd idézte Kossuth március 14-én elhangzott szavait: „pártkülönbség köztünk nem leend, hanem mindnyájan hazafiak, s hazafiságunk érzetében egy párt vagyunk”.
A március 15-i megemlékezés Diósgyőrben – a hagyományoknak megfelelően – zászlófelvonással vette kezdetét. Az 1848/49-es Magyar Polgári Forradalom és Szabadságharc 165. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen és koszorúzáson Seresné Horváth Zsuzsanna Wass Albert hazaszeretetről vallott soraival kezdte ünnepi gondolatait.
A fideszes önkormányzati képviselő kiemelte, „a hazaszeretet ereje ilyenkor, az ünnepen tapinthatóbb, mint egyébként.” – Az 1848-49-es eseményekkel kapcsolatos érzelmeink pedig különösen tiszták és egyértelműek. Hiszen akkor, ’48-ban a vitákon és kétségeken túl is, összefogott az ország – emlékeztetett, majd idézte Kossuth március 14-én elhangzott szavait: „pártkülönbség köztünk nem leend, hanem mindnyájan hazafiak, s hazafiságunk érzetében egy párt vagyunk”.
„Minden népnek megvannak a maga dicsőséges napjai”, folytatta az önkormányzati képviselő ünnepi beszédét, hozzátéve, ha megkérdezünk egy magyart bárhol a világon arról, hogy szerinte melyik a legnagyobb nemzeti ünnepünk, akkor a többség gondolkodás nélkül március 15-ét fogja mondani, mert ez „az egyik legszentebb, legigazibb és legőszintébb ünnep”. – 1848-ban a magyarok megmutatták a világnak, hogy bátor, igazságot követő nemzet vagyunk, aki képes hangot adni érzéseinek, ellenvetéseinek. Ma is hasonló helyzetben vagyunk – fogalmazott Seresné Horváth Zsuzsanna, hozzátéve, „merítsünk erőt és hitet elődeink tetteiből!”.
Az ünnepi beszédet követően a Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola tanulói szavaltak forradalmi verseket, és énekeltek dalokat, majd a koszorúzások következtek. Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata nevében Seresné Horváth Zsuzsanna és Kovács Józsefné Budai Mária önkormányzati képviselő helyezte el a megemlékezés koszorúját a diósgyőri országzászlónál. A Miskolci Egyetemet képviselve helyezett el koszorút Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes és Konyári György, a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat alelnöke. Az önkormányzat és az egyetem mellett civil szervezetek, iskolák és politikai pártok képviselői helyezték még el az emlékezés virágait a diósgyőri országzászlónál.
Megemlékezések zajlottak ezzel párhuzamosan a Miskolci Egyetemen és Görgey Arthúr szobránál. Délután 16.30 órakor pedig a 10 éves Nyilas Misi házban emlékeznek a 165. évvel ezelőtt történtekre. Itt Kriza Ákos polgármester mond ünnepi beszédet.
zászlófelvonással vette kezdetét. Az 1848/49-es Magyar Polgári Forradalom és Szabadságharc 165. évfordulójának alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen és koszorúzáson Seresné Horváth Zsuzsanna Wass Albert hazaszeretetről vallott soraival kezdte ünnepi gondolatait. 
