A kezdésre teljesen megtelt a Református Egyházkerületi Székház nagyterme. A programot eredetileg a Nyilas Misi Ház udvarára tervezték, de az időjárási körülmények miatt a nagyterem mellett döntöttek a szervezők.
Szabó Sándor református lelkész, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg a jubileumi ünnepséget, ami egyúttal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről való megemlékezés is volt.
Köszöntötte a rendezvényen megjelenteket, köztük Kriza Ákos polgármestert, Zsiga Marcell alpolgármestert, Varga Miklós szobrász festőművészt, a cserkészszövetség tagjait, Henn Pétert, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnökét, valamint a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjait.
Szabó Sándor köszöntőjében elmondta, alapítása óta „kicsi, de lelki, szellemi, kulturális és közéleti műhely” a Nyilas Misi Ház, melyben az elmúlt tíz évben sokszáz programot rendeztek. – Köszönjük a szülőknek, hogy ránk bízták gyermekeiket, és általuk tudtunk üzenni a jövőnek – zárta rövid megnyitóbeszédét, majd átadta a szót Miskolc polgármesterének.
„Nem sokaság, hanem/Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”
– idézte Kriza Ákos polgármester Berzsenyi Dániel a Magyarokhoz II. című versében írt szavait ünnepi beszédében, melynek első részében méltatta a Nyilas Misi Ház tíz éves tevékenységét. Mint fogalmazott, „bizalom Istenben, bátorság és erő kellett” a fennmaradáshoz, valamint egy jó vezető az intézmény élén. A Nyilas Misi Ház, melyet „az isteni béke szigetének” nevezett a polgármester, bizonyított. Itt együtt lehet fiatal és idős, és csak a közösség számít, hiszen mind egyformák vagyunk emberi mivoltunkban.
Az intézményben véleménye szerint értékteremtő munka folyik, amiben részt kell venni, mert érdemes részt vállalni. A polgármester gratulált mindenkinek, aki részt vállalt a Nyilas Misi Ház életében. Külön megköszönte Szabó Sándor munkáját, és külön Isten áldását kérte további munkájához.
Ünnepi beszéde második felében a polgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről emlékezett meg. Mint mondta, a ’48-as hősökről példát vehetünk, akiknek a haza szó hallatán az erő és a hűség jutott eszükbe. Kiemelte, hogy a nemzetiségek és a különböző társadalmi osztályok tagjai akkor összefogtak a szabadságért.
– Petőfi óhaját teljesítjük, amikor rájuk gondolunk, és meghajlunk előttük – mondta a polgármester.
Ünnepi beszédét követően Nagy Laura szavalta el Wass Albert Megváltás című versét, majd Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes koncertje következett.
„Élővé tette az emlékeinket”
Sebestyén Márta fellépését követően az ünnepség résztvevői átvonultak a Nyilas Misi Házba, ahol Varga Miklós Kárpát-medencei várak című festményeinek ünnepélyes átadása következett. 26 alkotást adományozott a szobrász, festőművész az intézménynek. A kiállítás megnyitóján Gyarmati Béla újságíró méltatta a művész munkásságát.
– Akinek van szeme, annak nem pusztán vászon és festék egy kép, hanem nemzeti múltunk életre hívásának Varga Miklós által létrehozott momentuma – fogalmazott, hozzátéve, üzeneteket számunkra, megszólítanak minket a képek.
Olyan várakat örökített meg többek között a festőművész, melyek ma már határainkon kívül esnek. Ilyen Balassi Bálint szülőhelye, Zólyom vára, vagy éppen Krasznahorka híres vára. Köszönetet mondott a festményekért Gyarmati Béla, hiszen – mint fogalmazott „élővé tette az emlékeinket”.
Varga Miklós festőművész elárulta, a ’60-as években kezdte el megörökíteni a várakat, akkor még plaketteken, érméken. Mint mesélte, az első vár, amit megfestett, az Krasznahorka vára volt. „Ez egy csoda” – emlékezett vissza az első élményre, amely elindította a festői pályán. Azóta több, országhatáron túl várat festett meg, és az sem tartotta vissza, ha olykor csak romokat talált. – Úgy éreztem akkor is, hogy meg kell festenem – mondta.
A terem másik végében, Varga Miklós képeivel szemben egy másik tárlatot is megtekinthetnek az érdeklődők, melynek anyagát a Nyilas Misi Ház elmúlt 10 évének eseményeiből, cikkekből, fotóiból állítottak össze. A kiállításmegnyitót követően Esztenás táncház zárta a programot.
Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.
Szabó Sándor református lelkész, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg a jubileumi ünnepséget, ami egyúttal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről való megemlékezés is volt.
Köszöntötte a rendezvényen megjelenteket, köztük Kriza Ákos polgármestert, Zsiga Marcell alpolgármestert, Varga Miklós szobrász festőművészt, a cserkészszövetség tagjait, Henn Pétert, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnökét, valamint a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjait.
Szabó Sándor köszöntőjében elmondta, alapítása óta „kicsi, de lelki, szellemi, kulturális és közéleti műhely” a Nyilas Misi Ház, melyben az elmúlt tíz évben sokszáz programot rendeztek. – Köszönjük a szülőknek, hogy ránk bízták gyermekeiket, és általuk tudtunk üzenni a jövőnek – zárta rövid megnyitóbeszédét, majd átadta a szót Miskolc polgármesterének.
„Nem sokaság, hanem/Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”
– idézte Kriza Ákos polgármester Berzsenyi Dániel a Magyarokhoz II. című versében írt szavait ünnepi beszédében, melynek első részében méltatta a Nyilas Misi Ház tíz éves tevékenységét. Mint fogalmazott, „bizalom Istenben, bátorság és erő kellett” a fennmaradáshoz, valamint egy jó vezető az intézmény élén. A Nyilas Misi Ház, melyet „az isteni béke szigetének” nevezett a polgármester, bizonyított. Itt együtt lehet fiatal és idős, és csak a közösség számít, hiszen mind egyformák vagyunk emberi mivoltunkban.
Az intézményben véleménye szerint értékteremtő munka folyik, amiben részt kell venni, mert érdemes részt vállalni. A polgármester gratulált mindenkinek, aki részt vállalt a Nyilas Misi Ház életében. Külön megköszönte Szabó Sándor munkáját, és külön Isten áldását kérte további munkájához.
Ünnepi beszéde második felében a polgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről emlékezett meg. Mint mondta, a ’48-as hősökről példát vehetünk, akiknek a haza szó hallatán az erő és a hűség jutott eszükbe. Kiemelte, hogy a nemzetiségek és a különböző társadalmi osztályok tagjai akkor összefogtak a szabadságért.
– Petőfi óhaját teljesítjük, amikor rájuk gondolunk, és meghajlunk előttük – mondta a polgármester.
Ünnepi beszédét követően Nagy Laura szavalta el Wass Albert Megváltás című versét, majd Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes koncertje következett.
„Élővé tette az emlékeinket”
Sebestyén Márta fellépését követően az ünnepség résztvevői átvonultak a Nyilas Misi Házba, ahol Varga Miklós Kárpát-medencei várak című festményeinek ünnepélyes átadása következett. 26 alkotást adományozott a szobrász, festőművész az intézménynek. A kiállítás megnyitóján Gyarmati Béla újságíró méltatta a művész munkásságát.
– Akinek van szeme, annak nem pusztán vászon és festék egy kép, hanem nemzeti múltunk életre hívásának Varga Miklós által létrehozott momentuma – fogalmazott, hozzátéve, üzeneteket számunkra, megszólítanak minket a képek.
Olyan várakat örökített meg többek között a festőművész, melyek ma már határainkon kívül esnek. Ilyen Balassi Bálint szülőhelye, Zólyom vára, vagy éppen Krasznahorka híres vára. Köszönetet mondott a festményekért Gyarmati Béla, hiszen – mint fogalmazott „élővé tette az emlékeinket”.
Varga Miklós festőművész elárulta, a ’60-as években kezdte el megörökíteni a várakat, akkor még plaketteken, érméken. Mint mesélte, az első vár, amit megfestett, az Krasznahorka vára volt. „Ez egy csoda” – emlékezett vissza az első élményre, amely elindította a festői pályán. Azóta több, országhatáron túl várat festett meg, és az sem tartotta vissza, ha olykor csak romokat talált. – Úgy éreztem akkor is, hogy meg kell festenem – mondta.
A terem másik végében, Varga Miklós képeivel szemben egy másik tárlatot is megtekinthetnek az érdeklődők, melynek anyagát a Nyilas Misi Ház elmúlt 10 évének eseményeiből, cikkekből, fotóiból állítottak össze. A kiállításmegnyitót követően Esztenás táncház zárta a programot.
Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.