Mint ismeretes, a beszédeket eredetileg március 15-én, a Petőfi, a Deák és az Erzsébet tereken tartották volna meg, azonban a rendkívüli időjárás ezúttal tényleg minden újraírt. Mindent, hiszen a beszédeket, a Montázs, és a Gömörország Regionális Kulturális Egyesület programját, valamint a többi kulturális műsort, egyebek mellett a Számadó zenekar koncertjét végül a Művészetek Házába tették át, még csütörtökön. Pénteken azonban a hóhelyzet miatt el is halasztották azokat. A műsort végül vasárnap tartották meg, ekkor mondta el köszöntőjét Miskolc polgármestere és két országgyűlési képviselője.
„Soha nem voltunk olyan egységesek, mint ma.”
Csöbör Katalin köszöntőjének elején úgy fogalmazott, a szabadság ünnepén fel kell tenni a kérdést, hogy szabad-e a magyar ember. – Egyrészről azt mondhatjuk, hogy nem lehet szabad az, akit víz alá nyom az adóssága. Nem lehet szabad az, akinek nincs saját otthona. Nem lehet szabad az, aki nem mer gyermeket vállalni, aki évek óta nem talál munkát, akinek éhes a gyermeke. Másrészről azonban kijelenthetjük, hogy még sosem voltunk ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma – emelte ki.
Hangsúlyozta, az ország hosszú évtizedek óta nem volt olyan erős és sikeres, mint ma, mert eddig sosem volt annyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból, a gyarmati sorból.
– Az elmúlt három évben nagyon sok minden történt, mert képesek voltunk élni ezekkel az eszközökkel – mondta.
Csöbör Katalin úgy fogalmazott, ma már az Európai Unióban is kezdik elismerni teljesítményünket, bár korábban nagyon nem nézték jó szemmel a magyar gazdasági és alkotmányos lépéseket.
– Sőt ma már egyre többen merik gondolni, és kimondani, hogy mi magyarok választottuk a jó utat a válságból való kitöréshez – mondta Csöbör Katalin.
Az országgyűlési képviselő szerint a válságból való kilábalásnak két útja volt. Az egyik, hogy a gazdasági válság árát a lakosok milliói fizették meg, viszont a nagy, nemzetközi méretű cégek, és főként a bankok nyertesként kerültek ki még a válságból is. A másik pedig a Magyarország által 2010 óta járt út.
– A megszokott megoldást kényszerítik ma is Európa országaira Görögországtól Portugálián át Spanyolországig, Romániáig. Ezt a megszokott megoldást ajánlották nekünk is, és ezt fogadták el Mesterházyék és Bajnaiék 2008-ban hazánkban is – mondta Csöbör Katalin.
Kiemelte, hogy a megállapodás szerint amennyiben hazánk nem tudja visszafizetni a felvett 25 milliárd dollárt, akkor az IMF és szervezetei bármely magyar értéktárgyat elvehetik. – Ezért mondom azt, hogy a szocialisták mindennél veszélyesebbek a szabadságunkra nézve. Ha ugyanis ez megtörténne, akkor valóban adósrabszolgákká válnánk! Sőt akkor Magyarország megint, és most már végleg elveszítené a függetlenségét – szögezte le a képviselő.
Csöbör Katalin hangsúlyozta, Magyarország a másik utat választotta, nem a bércsökkentés, a nyugdíjcsökkentés mellé állt, hanem a lakosság számára elviselhetőbb utat választotta, a nemzetközi méretű vállalkozásokat is bekapcsolták a terhek vállalásának folyamatába. Mint mondta, bár ezek a gondolatok három éve szentségtörők voltak még az unióban, mára azonban tény, hogy az elmúlt három évben hazánk nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt Európa országai közül.
– Gazdasági válság idején természetesen az eredmények csak szerények lehetnek, többnyire be kell érnünk azzal, hogy megszabadultunk a sokkal rosszabbtól – mondta Csöbör Katalin, aki egyúttal üzent is azoknak, akik a gazdasági növekedést kérik számon, mint mondta, a gazdasági válság egyik jellemzője, hogy nincs növekedés.
– Magyarország sokat változott három év alatt, és a magyar emberek is sokat változtak. Ami történt, fontos, súlyos és mély változás, de mi sem mondhatjuk, hogy ez elég. A helyzet stabilizálása után meg fogjuk kezdeni az emelkedést – zárta Csöbör Katalin.
„Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni”
„Bár mi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bár milly lánczok által legyen is lebilincselve a’ nemzet, előbb utóbb még is szabadabb létre vív…”- idézte ünnepi beszédének első mondatában Széchenyi István Hitel című művét Sebestyén László, országgyűlési képviselő.
A képviselő ezt követően úgy fogalmazott, hogy nincs az az erő, ami egy nemzet, egy ország szabadságát korlátozhatná.
Kossuth Lajost idézve úgy fogalmazott, Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni. – Nem döntötték meg akkor sem, és most sem fogják. Addig, amíg él bennünk a márciusi ifjak szelleme, amíg érezzük a márciusi ifjak tettre kész akarását, nem állíthat meg semmi. Úgy, ahogyan 1848-ban sem állította meg semmi az ifjakat. Mentek, és megcsinálták március 15-öt – mondta.
Sebestyén László 1848 nagy igazságának azt nevezte, hogy gyűlölködésre hazát építeni nem lehet, az egyetlen, amivel a hazáért tehetünk az alázatos munka és az összefogás.
– Így volt ez március 15-én is, amikor egy nemzet szállt szembe a szabadságért, a saját nemzete szabadságáért. A magyar nemzet akkor összefogott és egyként mondta: Rabok tovább nem leszünk. Aki magyar volt, kiállt a magyarokért, aki nem volt magyar, az magyar akart lenni, mert egy világot nyűgözött le a ’48-as forradalom és szabadságharcban egy nemzet egysége – mondta a képviselő
Sebestyén László úgy fogalmazott, nekünk, magyaroknak minden napunkat úgy kell megéljük, hogy tudjuk, ezért az országért nem csak ’48-ban, de a történelemben számtalanszor, magyarok vére folyt.
– A nemzeti összefogással, és a magyar emberek alázatos munkájával sikerült elérni, hogy ma Magyarország jobban teljesít. Mint ma is, 1848-ban is a tettrekész fiatalság megmutatta a világnak, hogy a gyűlöletkeltésnél a hit és a hűség erősebbek, és ha ehhez elszántság is párosul, akkor a világ is beleremeg – hangsúlyozta.
Sebestyén László úgy fogalmazott, a márciusi ifjak kiálltak a 12 pontért, mellyel meghatározták azt a 12 lépést, mely a légfőbb céljukhoz vezet, ahhoz, hogy „legyen béke szabadság és egyetértés.
– A világot ma is megrengeti a magyarok béke, szabadság és egyetértés utáni vágya. Ezeket a vágyakat, ahogyan azt Kossuth mondaná, nem fogják megrengetni még a poklok kapui sem – tette hozzá.
Az országgyűlési képviselő szerint ma az a teendőnk, hogy ezekkel az eszközökkel jobb jövőt építsünk.
– Olyat, amiben gyermekeinknek nem kell az eladósodás, a megélhetési nehézségek ördögi körének sodrásában élni, és ne kelljen olyan politikusok ideológiái szerint élni, akik együtt tették tönkre az országot. Ma azért dolgozunk, hogy ne kelljen adósrabszolgaként leélni életünket, ma azért dolgozunk, amiért a márciusi ifjak megcsinálták március 15-öt. Azért, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. A békéért, mert gyűlölködésre hazát építeni nem lehet. A szabadságért, ami azt jelenti, hogy saját életünket, saját törvényeink szerint éljük, hogy magunknak, és magunkért dolgozzunk, az egyetértésért, hogy belássuk az irány jó és az útról letérni veszélyes – hangsúlyozta Sebestyén László.
„Minden kor magyarsága meg kell küzdjön önállóságáért!”
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere ünnepi beszédében a nemzeti összefogás, a szabadság és a remény ünnepének nevezte március 15-ét, mint mondta, ezen a napon 1848-ban új történelmi irányt vett a magyarság.
– A 12 pont és Petőfi Nemzeti dala volt az az új program, amely egybe kovácsolta a nemzetet. A márciusi ifjak hitték és tudták, hogy csak úgy maradhat fenn a magyarság a történelem nagy kihívásai közepette, ha kivívja önállóságát és ragaszkodik Európa közepén ahhoz, hogy minden magyarnak joga van az önálló hazához, az önálló kormányzáshoz és a magyarság sorsának önálló, népakarat általi alakításához – mondta Kriza Ákos.
Kiemelte, a márciusi ifjak mögött ott állt egy egész nemzedék is, az, amelyik a reformkor nagyjait adta a magyarságnak: Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet, Deák Ferencet, Trefort Ágostont, Szalay Lászlót, Lónyai Menyhértet, Madáchot és Csengeryt.
– Õk azok a nagy szellemek, akik az 1848-as márciusi forradalom előtti 20 esztendőt végig vitázták a reformkorban arról, hogy miként is vihető történelmi győzelemre a magyarság szent ügye: a szabadság és függetlenség elnyerése – hangsúlyozta.
Kriza Ákos leszögezte, nekik is voltak ellenfeleik, akik mindig azt keresték, hogy mit miért nem lehet, hogy mi miért nem jó, és hogy mi miért veszélyes.
– Õk mindig Bécshez, és az idegen hatalmakhoz, de leginkább a saját zsebükhöz voltak hívek, miközben eljátszották, hogy ők csak puszta hazaszeretetből árusítják ki és árulják el saját hazájukat, nemzetüket. Õk akkor is azt harsogták, hogy a művelt Nyugat és Bécs mit hogyan tesz, mi a komfort Európában, és miért téved idehaza mindegyik hazafi, aki velük ellentétben azt keresi, fürkészi a történelem hétköznapjain, hogy miben tud segíteni, jobbítani és építeni nemzetén, közösségén – tette hozzá a polgármester.
Kriza Ákos úgy fogalmazott, március 15-e minden évben arra figyelmeztet bennünket, hogy minden kor magyarsága meg kell küzdje csatáit a saját korában a maga önállóságáért és szabadságáért.
– Március 15-e azt üzeni minden magyarnak, hogy Európa közepén a magyarság nem is lehet más csak európai nemzet, aki tiszteletben tartja a szomszéd és európai nemzetek szuverenitását. Azonban elvárja azt, hogy önállóan és szabad akarattal rendelkező nemzetként tekintsenek rá is, s döntéseit ugyancsak tartsák tiszteletben. A márciusi ifjak és a reformnemzedék egyaránt ezt a programot képviselte, és ezt hagyta örökül az utókor összes hazafiára. Ahogy megvan az ármánykodók, az árulók, és a haszonlesők öröksége is. Õk mindig nyugatra indultak, indulnak hazát árulni és előnyöket szerezni, csak nem a nemzetnek, hanem mindig a saját zsebüknek – mondta.
Kriza Ákos úgy fogalmazott, bár ma is „szirénhangok sokasága” csábít arra, hogy a saját hasznukat lesők közé álljunk, a mi dolgunk a reformnemzedék útját, a becsületet, a hazát választani, „mert a haza minden előtt”
– Ezt üzeni ma minden miskolcinak is március 15-e. Ne higgyünk az árulók, eladósítók, a mindig saját zsebüket tömők szirénhangjainak. Járjuk inkább – leginkább miattuk – a nehezebb, de a város számára jobb utat! S legyen közös jelszavunk ellenükben: Miskolc minden előtt! Igen. Mert Miskolc a mi otthonunk!
Nemzeti program, kicsiknek
Az ünnepi beszédek és műsor mellett, a házban egész napos programmal várták a kicsiket és a kreatív feladatokat kedvelő nagyokat, hiszen az ifjak nemzeti játszóházban mulathatták az időt.
Vasárnap, délelőtt 10 órától egészen délutánig várták a kicsiket a Művészetek Házában, ahol március 15-e alkalmából ’48-as játszóházat rendeztek, az ünnep tiszteletére.
A házban egy gyermekrajz kiállítás is nyílt, Magyar vagyok, határtalanul címmel. A tárlat mellett kreatív játszóházban is tölthették idejüket a gyerekek, ahol arcfestést készíttethettek maguknak, emellett saját maguk készíthettek kokárdát és más, a nemzeti ünnephez kapcsolódó tárgyakat.
Tajthy Ákos, Kiss Judit
Fotó: F. Kaderják Csilla
„Soha nem voltunk olyan egységesek, mint ma.”
Csöbör Katalin köszöntőjének elején úgy fogalmazott, a szabadság ünnepén fel kell tenni a kérdést, hogy szabad-e a magyar ember. – Egyrészről azt mondhatjuk, hogy nem lehet szabad az, akit víz alá nyom az adóssága. Nem lehet szabad az, akinek nincs saját otthona. Nem lehet szabad az, aki nem mer gyermeket vállalni, aki évek óta nem talál munkát, akinek éhes a gyermeke. Másrészről azonban kijelenthetjük, hogy még sosem voltunk ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma – emelte ki.Hangsúlyozta, az ország hosszú évtizedek óta nem volt olyan erős és sikeres, mint ma, mert eddig sosem volt annyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból, a gyarmati sorból.
– Az elmúlt három évben nagyon sok minden történt, mert képesek voltunk élni ezekkel az eszközökkel – mondta.
Csöbör Katalin úgy fogalmazott, ma már az Európai Unióban is kezdik elismerni teljesítményünket, bár korábban nagyon nem nézték jó szemmel a magyar gazdasági és alkotmányos lépéseket.
– Sőt ma már egyre többen merik gondolni, és kimondani, hogy mi magyarok választottuk a jó utat a válságból való kitöréshez – mondta Csöbör Katalin.
Az országgyűlési képviselő szerint a válságból való kilábalásnak két útja volt. Az egyik, hogy a gazdasági válság árát a lakosok milliói fizették meg, viszont a nagy, nemzetközi méretű cégek, és főként a bankok nyertesként kerültek ki még a válságból is. A másik pedig a Magyarország által 2010 óta járt út.
– A megszokott megoldást kényszerítik ma is Európa országaira Görögországtól Portugálián át Spanyolországig, Romániáig. Ezt a megszokott megoldást ajánlották nekünk is, és ezt fogadták el Mesterházyék és Bajnaiék 2008-ban hazánkban is – mondta Csöbör Katalin.
Kiemelte, hogy a megállapodás szerint amennyiben hazánk nem tudja visszafizetni a felvett 25 milliárd dollárt, akkor az IMF és szervezetei bármely magyar értéktárgyat elvehetik. – Ezért mondom azt, hogy a szocialisták mindennél veszélyesebbek a szabadságunkra nézve. Ha ugyanis ez megtörténne, akkor valóban adósrabszolgákká válnánk! Sőt akkor Magyarország megint, és most már végleg elveszítené a függetlenségét – szögezte le a képviselő.
Csöbör Katalin hangsúlyozta, Magyarország a másik utat választotta, nem a bércsökkentés, a nyugdíjcsökkentés mellé állt, hanem a lakosság számára elviselhetőbb utat választotta, a nemzetközi méretű vállalkozásokat is bekapcsolták a terhek vállalásának folyamatába. Mint mondta, bár ezek a gondolatok három éve szentségtörők voltak még az unióban, mára azonban tény, hogy az elmúlt három évben hazánk nyújtotta az egyik legjobb teljesítményt Európa országai közül.
– Gazdasági válság idején természetesen az eredmények csak szerények lehetnek, többnyire be kell érnünk azzal, hogy megszabadultunk a sokkal rosszabbtól – mondta Csöbör Katalin, aki egyúttal üzent is azoknak, akik a gazdasági növekedést kérik számon, mint mondta, a gazdasági válság egyik jellemzője, hogy nincs növekedés.
– Magyarország sokat változott három év alatt, és a magyar emberek is sokat változtak. Ami történt, fontos, súlyos és mély változás, de mi sem mondhatjuk, hogy ez elég. A helyzet stabilizálása után meg fogjuk kezdeni az emelkedést – zárta Csöbör Katalin.
„Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni”
„Bár mi szerencsétlen helyeztetésü legyen is az ország, bár milly lánczok által legyen is lebilincselve a’ nemzet, előbb utóbb még is szabadabb létre vív…”- idézte ünnepi beszédének első mondatában Széchenyi István Hitel című művét Sebestyén László, országgyűlési képviselő.
A képviselő ezt követően úgy fogalmazott, hogy nincs az az erő, ami egy nemzet, egy ország szabadságát korlátozhatná.
Kossuth Lajost idézve úgy fogalmazott, Magyarországot, a poklok kapui sem fogják megdönteni. – Nem döntötték meg akkor sem, és most sem fogják. Addig, amíg él bennünk a márciusi ifjak szelleme, amíg érezzük a márciusi ifjak tettre kész akarását, nem állíthat meg semmi. Úgy, ahogyan 1848-ban sem állította meg semmi az ifjakat. Mentek, és megcsinálták március 15-öt – mondta.Sebestyén László 1848 nagy igazságának azt nevezte, hogy gyűlölködésre hazát építeni nem lehet, az egyetlen, amivel a hazáért tehetünk az alázatos munka és az összefogás.
– Így volt ez március 15-én is, amikor egy nemzet szállt szembe a szabadságért, a saját nemzete szabadságáért. A magyar nemzet akkor összefogott és egyként mondta: Rabok tovább nem leszünk. Aki magyar volt, kiállt a magyarokért, aki nem volt magyar, az magyar akart lenni, mert egy világot nyűgözött le a ’48-as forradalom és szabadságharcban egy nemzet egysége – mondta a képviselő
Sebestyén László úgy fogalmazott, nekünk, magyaroknak minden napunkat úgy kell megéljük, hogy tudjuk, ezért az országért nem csak ’48-ban, de a történelemben számtalanszor, magyarok vére folyt.
– A nemzeti összefogással, és a magyar emberek alázatos munkájával sikerült elérni, hogy ma Magyarország jobban teljesít. Mint ma is, 1848-ban is a tettrekész fiatalság megmutatta a világnak, hogy a gyűlöletkeltésnél a hit és a hűség erősebbek, és ha ehhez elszántság is párosul, akkor a világ is beleremeg – hangsúlyozta.
Sebestyén László úgy fogalmazott, a márciusi ifjak kiálltak a 12 pontért, mellyel meghatározták azt a 12 lépést, mely a légfőbb céljukhoz vezet, ahhoz, hogy „legyen béke szabadság és egyetértés.
– A világot ma is megrengeti a magyarok béke, szabadság és egyetértés utáni vágya. Ezeket a vágyakat, ahogyan azt Kossuth mondaná, nem fogják megrengetni még a poklok kapui sem – tette hozzá.
Az országgyűlési képviselő szerint ma az a teendőnk, hogy ezekkel az eszközökkel jobb jövőt építsünk.
– Olyat, amiben gyermekeinknek nem kell az eladósodás, a megélhetési nehézségek ördögi körének sodrásában élni, és ne kelljen olyan politikusok ideológiái szerint élni, akik együtt tették tönkre az országot. Ma azért dolgozunk, hogy ne kelljen adósrabszolgaként leélni életünket, ma azért dolgozunk, amiért a márciusi ifjak megcsinálták március 15-öt. Azért, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. A békéért, mert gyűlölködésre hazát építeni nem lehet. A szabadságért, ami azt jelenti, hogy saját életünket, saját törvényeink szerint éljük, hogy magunknak, és magunkért dolgozzunk, az egyetértésért, hogy belássuk az irány jó és az útról letérni veszélyes – hangsúlyozta Sebestyén László.
„Minden kor magyarsága meg kell küzdjön önállóságáért!”
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere ünnepi beszédében a nemzeti összefogás, a szabadság és a remény ünnepének nevezte március 15-ét, mint mondta, ezen a napon 1848-ban új történelmi irányt vett a magyarság.– A 12 pont és Petőfi Nemzeti dala volt az az új program, amely egybe kovácsolta a nemzetet. A márciusi ifjak hitték és tudták, hogy csak úgy maradhat fenn a magyarság a történelem nagy kihívásai közepette, ha kivívja önállóságát és ragaszkodik Európa közepén ahhoz, hogy minden magyarnak joga van az önálló hazához, az önálló kormányzáshoz és a magyarság sorsának önálló, népakarat általi alakításához – mondta Kriza Ákos.
Kiemelte, a márciusi ifjak mögött ott állt egy egész nemzedék is, az, amelyik a reformkor nagyjait adta a magyarságnak: Széchenyi Istvánt, Eötvös Józsefet, Deák Ferencet, Trefort Ágostont, Szalay Lászlót, Lónyai Menyhértet, Madáchot és Csengeryt.
– Õk azok a nagy szellemek, akik az 1848-as márciusi forradalom előtti 20 esztendőt végig vitázták a reformkorban arról, hogy miként is vihető történelmi győzelemre a magyarság szent ügye: a szabadság és függetlenség elnyerése – hangsúlyozta.
Kriza Ákos leszögezte, nekik is voltak ellenfeleik, akik mindig azt keresték, hogy mit miért nem lehet, hogy mi miért nem jó, és hogy mi miért veszélyes.
– Õk mindig Bécshez, és az idegen hatalmakhoz, de leginkább a saját zsebükhöz voltak hívek, miközben eljátszották, hogy ők csak puszta hazaszeretetből árusítják ki és árulják el saját hazájukat, nemzetüket. Õk akkor is azt harsogták, hogy a művelt Nyugat és Bécs mit hogyan tesz, mi a komfort Európában, és miért téved idehaza mindegyik hazafi, aki velük ellentétben azt keresi, fürkészi a történelem hétköznapjain, hogy miben tud segíteni, jobbítani és építeni nemzetén, közösségén – tette hozzá a polgármester.
Kriza Ákos úgy fogalmazott, március 15-e minden évben arra figyelmeztet bennünket, hogy minden kor magyarsága meg kell küzdje csatáit a saját korában a maga önállóságáért és szabadságáért.
– Március 15-e azt üzeni minden magyarnak, hogy Európa közepén a magyarság nem is lehet más csak európai nemzet, aki tiszteletben tartja a szomszéd és európai nemzetek szuverenitását. Azonban elvárja azt, hogy önállóan és szabad akarattal rendelkező nemzetként tekintsenek rá is, s döntéseit ugyancsak tartsák tiszteletben. A márciusi ifjak és a reformnemzedék egyaránt ezt a programot képviselte, és ezt hagyta örökül az utókor összes hazafiára. Ahogy megvan az ármánykodók, az árulók, és a haszonlesők öröksége is. Õk mindig nyugatra indultak, indulnak hazát árulni és előnyöket szerezni, csak nem a nemzetnek, hanem mindig a saját zsebüknek – mondta.
Kriza Ákos úgy fogalmazott, bár ma is „szirénhangok sokasága” csábít arra, hogy a saját hasznukat lesők közé álljunk, a mi dolgunk a reformnemzedék útját, a becsületet, a hazát választani, „mert a haza minden előtt”
– Ezt üzeni ma minden miskolcinak is március 15-e. Ne higgyünk az árulók, eladósítók, a mindig saját zsebüket tömők szirénhangjainak. Járjuk inkább – leginkább miattuk – a nehezebb, de a város számára jobb utat! S legyen közös jelszavunk ellenükben: Miskolc minden előtt! Igen. Mert Miskolc a mi otthonunk!
Nemzeti program, kicsiknek
Az ünnepi beszédek és műsor mellett, a házban egész napos programmal várták a kicsiket és a kreatív feladatokat kedvelő nagyokat, hiszen az ifjak nemzeti játszóházban mulathatták az időt.
Vasárnap, délelőtt 10 órától egészen délutánig várták a kicsiket a Művészetek Házában, ahol március 15-e alkalmából ’48-as játszóházat rendeztek, az ünnep tiszteletére.
A házban egy gyermekrajz kiállítás is nyílt, Magyar vagyok, határtalanul címmel. A tárlat mellett kreatív játszóházban is tölthették idejüket a gyerekek, ahol arcfestést készíttethettek maguknak, emellett saját maguk készíthettek kokárdát és más, a nemzeti ünnephez kapcsolódó tárgyakat.
Tajthy Ákos, Kiss Judit
Fotó: F. Kaderják Csilla