A Naprendszer határvidékéről, egészen pontosan az Oort-felhőből érkezik hozzánk a két égitest. Az egyiket, a Panstarrs üstörököst 2011. június 6-án fedezték fel. Már március 10-től látható napnyugtakor, a nyugati égbolton, a hónap második felében azonban már a Hold irányában kell keresni az égen. A Hold fénye azonban zavarhatja az egyre jobban észak felé húzódó üstökös megfigyelését, de a hajnali égen még továbbra is felfedezhető. Ha fényessége kitart, akkor április 10-től egész éjszaka látható lesz. A miskolci Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló április 19-én este fél 8-tól tartja következő nyílt napját, így, ha minden szerencsésen alakul, akár ott megfigyelhetjük a jelenséget.
A másik, az Ison üstökös várhatóan november 28-án közelíti meg a Napot. Azzal, hogy 1,16 millió kilométerre lesz tőle, a csillagunkat legjobban megközelítő kométák egyike lesz. Fényessége biztosra vehető, hiszen az égitest magja elkezd majd párologni, s így már augusztusban, távcsövekkel látható lesz hajnalban – szabad szemmel pedig november elején lehet majd látni, szintén a hajnali égbolton.
November 28-án, 29-én olyan fényes lesz, hogy akár a nappali égen is érdemes lesz megkeresni. Ezután az észak felé haladó égitest mind hajnalban, mind az esti órákban megfigyelhető lesz. Decemberben, a Naptól egyre távolodva hajnalban, napkelte előtt látható majd. Az üstökös csóvája szinte teljesen merőlegesen fog állni a horizontra. Karácsony környékén pedig már egész éjszaka látható lesz az égen, igaz fényessége egyre halványul majd. Csóvája azonban ekkor lesz a leghosszabb, ami kivételes látványt nyújt majd.
Idén tehát két olyan üstököshöz lesz szerencsénk, melyet nemcsak távcsövekkel, hanem szabad szemmel is megfigyelhetünk majd. Ezek közül a második, az ISON, az előrejelzések alapján olyan fényes lehet, mint amilyen az emberiség történetében még nem fordult elő.
K. J.
A másik, az Ison üstökös várhatóan november 28-án közelíti meg a Napot. Azzal, hogy 1,16 millió kilométerre lesz tőle, a csillagunkat legjobban megközelítő kométák egyike lesz. Fényessége biztosra vehető, hiszen az égitest magja elkezd majd párologni, s így már augusztusban, távcsövekkel látható lesz hajnalban – szabad szemmel pedig november elején lehet majd látni, szintén a hajnali égbolton.
November 28-án, 29-én olyan fényes lesz, hogy akár a nappali égen is érdemes lesz megkeresni. Ezután az észak felé haladó égitest mind hajnalban, mind az esti órákban megfigyelhető lesz. Decemberben, a Naptól egyre távolodva hajnalban, napkelte előtt látható majd. Az üstökös csóvája szinte teljesen merőlegesen fog állni a horizontra. Karácsony környékén pedig már egész éjszaka látható lesz az égen, igaz fényessége egyre halványul majd. Csóvája azonban ekkor lesz a leghosszabb, ami kivételes látványt nyújt majd.
Idén tehát két olyan üstököshöz lesz szerencsénk, melyet nemcsak távcsövekkel, hanem szabad szemmel is megfigyelhetünk majd. Ezek közül a második, az ISON, az előrejelzések alapján olyan fényes lehet, mint amilyen az emberiség történetében még nem fordult elő.
K. J.