A tangó hazája Argentína, az ottani csikósok (gaucho) kezdték el táncolni, a XVIII. század végén. Zenei kísérete a zongora, gitár, fuvola és a hegedű. Eleinte bordélyházakban, útszéli csárdákban táncolták. Nem is csoda, hogy többek között erotikus töltete miatt az I. világháború ideje alatt betiltották, holott nagy népszerűségnek örvendett. Persze a tiltott gyümölcs mindig izgalmasabb, ezért nem is tudott igazán eltűnni a táncok világából. Ennek eredményeként megjelent Párizsban is, éttermekben és éjszakai mulatóhelyeken, de hamar elterjedt Angliában is. Ez a párostánc később, 1912-ben már kiterjedt egész Európára, és közkedvelté vált.
Tény, hogy 1920 körül – miért, azt senki sem tudja igazán, talán pont az erotikus töltete miatt – az angolok átreformálták ezt a táncot. – A lényeg, hogy jelenleg kétféle tangót ismerünk, az egyik az argentin tangó, amely a divattáncversenyeken népszerű, valamint az angol stílusú tangó, amelyet pedig a standard versenyeken láthatunk – mondta el Simon Csaba, a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes művészeti vezetője.
Mint ismertette, a tangóban az előrelépések saroklépéssel kezdődnek, a térdek hajlítottak. A tangó alapmozgását az előre-hátra és a kanyarodó lépések határozzák meg. A tánc a mozdulatokban feszült és szenvedélyes, gyors, majd hirtelen fékezett lépések vannak.
– A tangót sokféleképen lehet táncolni. Nyitott tartásnál a férfi és a nő kartávolságra vannak, míg a zárt tartásnál összeér a mellkasuk. A táncban a férfi rögtönöz, amit a hölgy megpróbál követni. A testtartás merev, stabil és a csípők összeérnek – tudtuk meg a művészeti vezetőtől.
A tangónak mára már többfajta stílusa van. A ’20-as években divatos tangóban a szűk ruha miatt a tánc rövid és egyszerű lépésekből ált, itt is a hajlított térd és a közeli testtartás volt a jellemző. A tangó orillerot gyors lábmozgatások és apró ugrások jellemezték. A szalon tangót elegáns és rugalmas testtartásban táncolják, egyszerűsített és kevés helyigényű. A show tangó ellenben gyakran drámai stílusú és színpadra koreografált, akrobatikus mozdulatokkal van kombinálva, a látvány miatt.
Kuba, Brazília, Argentína után világszerte hódít a tangó, új divatőrületet hozva ruhában és karakterben egyaránt. Zenéje annyira magával ragadó és szórakoztató, hogy a kezdő táncosnak is sok örömet jelent néhány alapfigura megtanulása, bár stílusát és karakterét, „atmoszféráját” nehéz megközelíteni.
K.I.
fotó: KÖDMÖN
Tény, hogy 1920 körül – miért, azt senki sem tudja igazán, talán pont az erotikus töltete miatt – az angolok átreformálták ezt a táncot. – A lényeg, hogy jelenleg kétféle tangót ismerünk, az egyik az argentin tangó, amely a divattáncversenyeken népszerű, valamint az angol stílusú tangó, amelyet pedig a standard versenyeken láthatunk – mondta el Simon Csaba, a KÖDMÖN Formációs Táncegyüttes művészeti vezetője.
Mint ismertette, a tangóban az előrelépések saroklépéssel kezdődnek, a térdek hajlítottak. A tangó alapmozgását az előre-hátra és a kanyarodó lépések határozzák meg. A tánc a mozdulatokban feszült és szenvedélyes, gyors, majd hirtelen fékezett lépések vannak.
– A tangót sokféleképen lehet táncolni. Nyitott tartásnál a férfi és a nő kartávolságra vannak, míg a zárt tartásnál összeér a mellkasuk. A táncban a férfi rögtönöz, amit a hölgy megpróbál követni. A testtartás merev, stabil és a csípők összeérnek – tudtuk meg a művészeti vezetőtől.
A tangónak mára már többfajta stílusa van. A ’20-as években divatos tangóban a szűk ruha miatt a tánc rövid és egyszerű lépésekből ált, itt is a hajlított térd és a közeli testtartás volt a jellemző. A tangó orillerot gyors lábmozgatások és apró ugrások jellemezték. A szalon tangót elegáns és rugalmas testtartásban táncolják, egyszerűsített és kevés helyigényű. A show tangó ellenben gyakran drámai stílusú és színpadra koreografált, akrobatikus mozdulatokkal van kombinálva, a látvány miatt.
Kuba, Brazília, Argentína után világszerte hódít a tangó, új divatőrületet hozva ruhában és karakterben egyaránt. Zenéje annyira magával ragadó és szórakoztató, hogy a kezdő táncosnak is sok örömet jelent néhány alapfigura megtanulása, bár stílusát és karakterét, „atmoszféráját” nehéz megközelíteni.
K.I.
fotó: KÖDMÖN