Múlt év szeptember elején húsz rendőr és közterület-felügyelő kezdte meg vegyes járőrszolgálatát, a közrend erősítése érdekében. Az együttműködési megállapodást Pintér Sándor belügyminiszter jelenlétében írták alá a miskolci önkormányzat és a megyei rendőrkapitányság vezetői.
Egy Miskolchoz hasonló adottságokkal rendelkező nagyvárosban nyilván nem lehet gyors csodákban reménykedni a közbiztonság területén, az átgondolt, szisztematikus építőmunka elkezdése azonban már égetően fontos volt 2010-ben.
A legterhesebb örökséget talán az úgynevezett „Fészekrakó-probléma” jelentette. Mint köztudott, a kedvezményes lakástámogatási rendelet lehetőségeivel visszaélve, 2005 és 2010 között százával költöztettek be a város egyes területeire – főleg az avasi lakótelepre – olyan családokat, akik életvitelükkel pokollá tették környezetük életét, leértékelték az ingatlanokat. Az ügyletek keretében – ügyvédek, ügyintézők, banki alkalmazottak közreműködésével – úgy vásároltak meg lakásokat, hogy ahhoz szociálpolitikai kedvezményt, illetve hitelt vettek igénybe, sok esetben csalással, hamis jövedelemigazolásokkal.
Vajon elkerülhető lett volna mindez?
Csiszár Miklós miskolci jegyző álláspontja szerint megvoltak a jogi eszközök ahhoz, hogy a települési jegyzők időben elejét vegyék a hatályba lépett lakástámogatási rendelettel, illetve az azóta hírhedté vált Fészekrakó-programmal kapcsolatos visszaéléseknek. Mint lapunknak elmondta: ebben az időszakban az ózdi önkormányzat jegyzőjeként közvetlen tapasztalatokat is szerzett az ügyben, s jelentős eredményeket sikerült elérniük. Ott nem engedtek a „fészekrakóknak”.
Már a rendelet életbe lépését követően érezhetők voltak a lakossági visszajelzésekből annak negatív hatásai, hiszen akkor is sok társadalmi konfliktus alakult ki, ha az érintettek jogszerűen vették igénybe a Fészekrakó lakástámogatási program lehetőségeit. Akárcsak Miskolcon, Ózdon is összeférhetetlen életvitelű, deklasszált családok kerültek be konszolidált lépcsőházakba, lakóközösségekbe, megkeserítve környezetük életét.
Aztán pedig hamarosan megjelentek azok a jól szervezett, összeköttetésekkel rendelkező bűnözői csoportok is, amelyek csalással, az érintett lakások felülértékelésével próbáltak anyagi haszonhoz jutni.
A törvény viszont már 2005-ben is lehetőséget biztosított a települési jegyzők számára, hogy részt vegyenek, illetve érvényesítsék hatáskörüket a Fészekrakó-program keretében megvásárolni kívánt lakások felértékelésében – adó és értékbizonyítvány formájában. Ez pedig igen lényeges pontján érintette az egész csalássorozatot. Azt volt a szándék ugyanis, hogy esetenként másfél-kétmillió forinttal is felülértékeljék a „fészekrakós” lakásokat. A reális vételár kifizetése után pedig, a fennmaradó összegen megosztoztak volna a közvetítők és a vásárló, azaz a támogatási rendszer kedvezményezettje. Ahol tehették, ebből csináltak rendszert.
– A jogszabály a jegyzők kötelezettségévé tette, hogy a Fészekrakó-programokban érintett lakásokra adó- és értékbizonyítványokat állítsanak ki. Mi munkatársaimmal – fotókkal, megfelelő műszaki dokumentációkkal alátámasztva – mindig a valós értékükön becsültük fel ezeket a lakásokat, így a bűnözői csoportoknak Ózdon egyre kevésbé érte meg csalni, visszaéléseket elkövetni. Azóta sem hallani róla, hogy ilyen jellegű bírósági ügyek lennének a városban – hangsúlyozta Csiszár Miklós.
Lezárulhat a „fészekrakókkal” vívott harc
Miskolcon azonban vannak: mint arról többször hírt adtunk, a „fészekrakós” büntetőügynek jelenleg már csaknem 280 vádlottja van városunkban, ügyvédek, ügyintézők, ingatlanközvetítők is érintettek.
Ez azonban nem sokat segített a szomszédokon, ugyanis hatósági vizsgálatok, feljelentések ide vagy oda: a „fészekrakók” életvitele közben sem sokat változott. A félnomád körülmények közül beköltöztetett emberek nem sokat törődtek vele, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott lakókörnyezethez, vagy ha mégis, annál rosszabb volt. (Jellemző vicc – vagy talán nem is vicc – 2007 környékéről: miért nem fogadta el a kurityáni roma a negyedik emeleti garzont? Mert félt a szamara a liftben!)
Az új városvezetés egyik legelső közbiztonsági intézkedése volt, hogy folyamatos, összehangolt hatósági ellenőrzéseket kezdeményezett a városi rendeletek betartásának ellenőrzésére a város frekventált területein. A rendészeti hatóságok, közüzemi szolgáltatók munkatársainak közreműködésével végzett közös razziák hétről hétre, hónapról hónapra kitartóan folytatódtak, s a hírek szerint valami ötven „fészekrakós” család meg is unta már a zaklatásokat, elköltözött innen.
A sorozatos tárgyalások is komoly eredményeket hoztak: az önkormányzat vételi ajánlatot tett az érintett lakásokat illetően, az OTP csoport két tagjának – e szerint 178 magánszeméllyel szemben fennálló követelésüket a nyilvántartási érték 35 százalékán megvenné a város. Az OTP csoport elfogadta az ajánlatot, és február 8-án megküldte az önkormányzat számára az erről szóló hivatalos tájékoztatást.
Ez nagyjából annyit jelent, hogy a város, a követelések megvásárlása után az érintett lakások tulajdonosaként jelenik meg, s kezdeményezhet kilakoltatást. Árverésekkel foglalkozó ügyvédektől lapunk úgy értesült, hogy minderre már idén sor kerülhet.
Kiss János fideszes frakcióvezető az ügy közgyűlési tárgyalásakor kifejtette: a 2010-es kampányban megígérték, hogy rendezik a problémát, a „fészekrakók” el fogják hagyni az Avast.
– Amikor megígértük ezt, tudtuk, hogy jogállamban élünk, s a jog által diktált szabályokat be kell tartanunk. Ugyanígy azt is, hogy a város anyagi forrásai nem teszik lehetővé azt, hogy gyorsan nagyokat lépjünk. Rendszeres közbiztonsági ellenőrzéseket folytattunk, elindítottak egy folyamatot, amely nem is volt eredménytelen. Annak idején 200-250 „fészekrakó” család költözött az Avasra, és ebből 50 már elhagyta a városrészt.
– Most új szakaszba érkezett a történet, hozzájuthatunk a követelések birtokához. Miskolc „fészekrakókkal” vívott harcát így remélhetőleg be lehet majd fejezni, gyorsabban juthatunk előre a probléma megoldásában – mondta el Kiss János.
Városőrök – rengeteg pénzért, hatáskör nélkül
Hogy az előző városvezetés által 2008-ban létrehozott városőrség mennyire erősítette az emberek „szubjektív biztonságérzetét”, arról megoszlanak a vélemények, két dolog azonban bizonyos: a szervezet rettenetesen sokba került Miskolcnak, viszont semmiféle intézkedési jogköre nem volt. A mintegy 50 vagyonőrt foglalkoztató cég éves díja 130 milliót kóstált, emellett a város még egyéb eszközökbe is invesztált. Ilyen volt például a három közbiztonsági pontként működő konténer, melyből egy használt 1 millió 193 ezer, a két új pedig összesen 2 millió 940 ezer forintba került.
Az önkormányzat és a városőrséget működtető Safety Sector Vagyonvédelmi Kft. megbízási szerződése 2011 nyarán közös megegyezéssel megszűnt. Hatékonyabbnak látszott, ha a közterületek ellenőrzését inkább a hivatásos, valós intézkedési jogkörrel rendelkező megerősített rendvédelmi szervezetekre bízzák, ezeket támogatják.
A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály létszámát tizenegy fővel megemelték, így jelenleg 49 közterület-felügyelő, 8 mezőőr, 2 közterületi térfelügyeleti szolgálati, és 11 ügyfélkapcsolati munkatárs dolgozik az osztályon. Múlt év szeptemberében húsz rendőr és közterület-felügyelő kezdte meg vegyes járőrszolgálatát az önkormányzat támogatásával, s nemrégiben négy lovas mezőőrt is szolgálatba állítottak. Ezzel a külterületeken élők és gazdálkodók biztonságérzetét kívánták növelni, s nagyobb területi lefedettséget biztosítani. A lovas mezőőrök csendesen tudják megközelíteni a helyszíneket, s a különleges terepviszonyok között is jól boldogulnak.
2011-ben a közterületi-térfelügyeleti rendszer 55 kamerával bővült, így a térfelügyeleti szolgálaton már 94 kamera képének folyamatos megfigyelése zajlik. A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztályon diszpécserszolgálat működik, 0–24 óráig, ingyenesen hívható telefonszámon teheti meg a lakosság a bejelentéseit, amelyek nyomban feldolgozásra, ellenőrzésre kerülnek.
További lépésként, februárban új városi rendészeti szerv létrehozásáról döntött a miskolci képviselő-testület. Ennek alapját a jelenleg sok szempontból korlátozott hatáskörű közterület-felügyeleti és mezőőri szolgálat képezi, az eddigieknél szélesebb intézkedési jogkörrel, más irányú képzettséggel, képességgel is rendelkező rendvédelmi szervet alkotva. Komplexen kezelve a közrend védelmével kapcsolatos feladatokat, együttműködve a rendőrséggel és a társhatóságokkal. Az új rendészeti szerv vezetői teendőinek ellátásával április 1-jétől április 30-áig Vincze Csaba nyugalmazott rendőr alezredest bízza meg a közgyűlés.
A lakosság bevonásával, a biztonságért
Miskolc öt frekventált csomópontjában, a Búza téren, az Avason, Diósgyőr városközpontban, a Villanyrendőrnél és az Újgyőri főtéren segélyhívó oszlopokat állítottak fel, január végétől.
– A közbiztonság, a biztonságos Miskolc mindenkinek szívügye, ezen dolgozunk évek óta a rendőrséggel, a társhatósággal és a lakossággal együtt. Ezek a segélyhívók arra adnak lehetőséget, hogy ebbe a munkába a lakosságot is jobban bevonjuk – mondta el Kriza Ákos polgármester, az erről szóló megállapodás aláírásakor.
Bővültek a funkciói a Széchenyi utcán működő Bűnmegelőzési Centrumnak is. 2012 szeptemberétől közbiztonsággal, közrendvédelemmel kapcsolatos ügyfélszolgálatot, valamint közrendvédelmi referensi, felzárkóztatási referensi, civil és egyházi szervek referensi, esélyegyenlőségi referensi fogadóórát indítottak itt be, a lakossági problémák minél szélesebb körű megismerése, közvetlen elérhetési lehetőség biztosítása, problémák feltárása, értékelése, feldolgozása, a hatékony segítség kialakítása érdekében.
Az irodában minden hónap első keddjén koordinációs megbeszélésen vesznek részt a közterület-felügyelet, a rendőrség és a polgárőrségek vezetői, valamint – 2011 novemberétől – a közrendvédelmi referens is. Itt értékelik az előző hónapot, megbeszélik a következő hónap főbb feladatait. Ez lehetőséget nyújt a közvetlen és azonnali információcserére és a közös szolgálatok, nagyobb rendezvények biztosításának szervezésére. Jelenleg nyolc polgárőr egyesület működik a városban, lefedve Miskolc teljes közigazgatási területét.
***
Feljelentések, bírságok
Az ellenőrzések során 700 feljelentés született lakcímbejelentés elmulasztása és csendháborítás miatt. 2012-ben lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 301 esetben 8000–20 000 forint közötti pénzbírságot szabtak ki, jelenleg is mintegy 90 eljárás van folyamatban. A lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértési eljárás keretében már nem büntethető, az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012 önkormányzati rendelet alapján azonban 150 000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
Megszigorították a település szintű lakóhellyel rendelkező „hajléktalanok” bejelentkezését. Az eljárási határidő ma már 30 nap és nincs azonnal okmánykiállítás, az okmányiroda munkatársai helyszíni szemlét folytatnak – a volt lakcímen – s elérhetőségi lehetőséget kérnek.
Miskolci Napló
fotó: Juhász Á.
Egy Miskolchoz hasonló adottságokkal rendelkező nagyvárosban nyilván nem lehet gyors csodákban reménykedni a közbiztonság területén, az átgondolt, szisztematikus építőmunka elkezdése azonban már égetően fontos volt 2010-ben.
A legterhesebb örökséget talán az úgynevezett „Fészekrakó-probléma” jelentette. Mint köztudott, a kedvezményes lakástámogatási rendelet lehetőségeivel visszaélve, 2005 és 2010 között százával költöztettek be a város egyes területeire – főleg az avasi lakótelepre – olyan családokat, akik életvitelükkel pokollá tették környezetük életét, leértékelték az ingatlanokat. Az ügyletek keretében – ügyvédek, ügyintézők, banki alkalmazottak közreműködésével – úgy vásároltak meg lakásokat, hogy ahhoz szociálpolitikai kedvezményt, illetve hitelt vettek igénybe, sok esetben csalással, hamis jövedelemigazolásokkal.
Vajon elkerülhető lett volna mindez?
Csiszár Miklós miskolci jegyző álláspontja szerint megvoltak a jogi eszközök ahhoz, hogy a települési jegyzők időben elejét vegyék a hatályba lépett lakástámogatási rendelettel, illetve az azóta hírhedté vált Fészekrakó-programmal kapcsolatos visszaéléseknek. Mint lapunknak elmondta: ebben az időszakban az ózdi önkormányzat jegyzőjeként közvetlen tapasztalatokat is szerzett az ügyben, s jelentős eredményeket sikerült elérniük. Ott nem engedtek a „fészekrakóknak”.
Már a rendelet életbe lépését követően érezhetők voltak a lakossági visszajelzésekből annak negatív hatásai, hiszen akkor is sok társadalmi konfliktus alakult ki, ha az érintettek jogszerűen vették igénybe a Fészekrakó lakástámogatási program lehetőségeit. Akárcsak Miskolcon, Ózdon is összeférhetetlen életvitelű, deklasszált családok kerültek be konszolidált lépcsőházakba, lakóközösségekbe, megkeserítve környezetük életét.
Aztán pedig hamarosan megjelentek azok a jól szervezett, összeköttetésekkel rendelkező bűnözői csoportok is, amelyek csalással, az érintett lakások felülértékelésével próbáltak anyagi haszonhoz jutni.
A törvény viszont már 2005-ben is lehetőséget biztosított a települési jegyzők számára, hogy részt vegyenek, illetve érvényesítsék hatáskörüket a Fészekrakó-program keretében megvásárolni kívánt lakások felértékelésében – adó és értékbizonyítvány formájában. Ez pedig igen lényeges pontján érintette az egész csalássorozatot. Azt volt a szándék ugyanis, hogy esetenként másfél-kétmillió forinttal is felülértékeljék a „fészekrakós” lakásokat. A reális vételár kifizetése után pedig, a fennmaradó összegen megosztoztak volna a közvetítők és a vásárló, azaz a támogatási rendszer kedvezményezettje. Ahol tehették, ebből csináltak rendszert.
– A jogszabály a jegyzők kötelezettségévé tette, hogy a Fészekrakó-programokban érintett lakásokra adó- és értékbizonyítványokat állítsanak ki. Mi munkatársaimmal – fotókkal, megfelelő műszaki dokumentációkkal alátámasztva – mindig a valós értékükön becsültük fel ezeket a lakásokat, így a bűnözői csoportoknak Ózdon egyre kevésbé érte meg csalni, visszaéléseket elkövetni. Azóta sem hallani róla, hogy ilyen jellegű bírósági ügyek lennének a városban – hangsúlyozta Csiszár Miklós.
Lezárulhat a „fészekrakókkal” vívott harc
Miskolcon azonban vannak: mint arról többször hírt adtunk, a „fészekrakós” büntetőügynek jelenleg már csaknem 280 vádlottja van városunkban, ügyvédek, ügyintézők, ingatlanközvetítők is érintettek.
Ez azonban nem sokat segített a szomszédokon, ugyanis hatósági vizsgálatok, feljelentések ide vagy oda: a „fészekrakók” életvitele közben sem sokat változott. A félnomád körülmények közül beköltöztetett emberek nem sokat törődtek vele, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott lakókörnyezethez, vagy ha mégis, annál rosszabb volt. (Jellemző vicc – vagy talán nem is vicc – 2007 környékéről: miért nem fogadta el a kurityáni roma a negyedik emeleti garzont? Mert félt a szamara a liftben!)
Az új városvezetés egyik legelső közbiztonsági intézkedése volt, hogy folyamatos, összehangolt hatósági ellenőrzéseket kezdeményezett a városi rendeletek betartásának ellenőrzésére a város frekventált területein. A rendészeti hatóságok, közüzemi szolgáltatók munkatársainak közreműködésével végzett közös razziák hétről hétre, hónapról hónapra kitartóan folytatódtak, s a hírek szerint valami ötven „fészekrakós” család meg is unta már a zaklatásokat, elköltözött innen.
A sorozatos tárgyalások is komoly eredményeket hoztak: az önkormányzat vételi ajánlatot tett az érintett lakásokat illetően, az OTP csoport két tagjának – e szerint 178 magánszeméllyel szemben fennálló követelésüket a nyilvántartási érték 35 százalékán megvenné a város. Az OTP csoport elfogadta az ajánlatot, és február 8-án megküldte az önkormányzat számára az erről szóló hivatalos tájékoztatást.
Ez nagyjából annyit jelent, hogy a város, a követelések megvásárlása után az érintett lakások tulajdonosaként jelenik meg, s kezdeményezhet kilakoltatást. Árverésekkel foglalkozó ügyvédektől lapunk úgy értesült, hogy minderre már idén sor kerülhet.
Kiss János fideszes frakcióvezető az ügy közgyűlési tárgyalásakor kifejtette: a 2010-es kampányban megígérték, hogy rendezik a problémát, a „fészekrakók” el fogják hagyni az Avast.
– Amikor megígértük ezt, tudtuk, hogy jogállamban élünk, s a jog által diktált szabályokat be kell tartanunk. Ugyanígy azt is, hogy a város anyagi forrásai nem teszik lehetővé azt, hogy gyorsan nagyokat lépjünk. Rendszeres közbiztonsági ellenőrzéseket folytattunk, elindítottak egy folyamatot, amely nem is volt eredménytelen. Annak idején 200-250 „fészekrakó” család költözött az Avasra, és ebből 50 már elhagyta a városrészt.
– Most új szakaszba érkezett a történet, hozzájuthatunk a követelések birtokához. Miskolc „fészekrakókkal” vívott harcát így remélhetőleg be lehet majd fejezni, gyorsabban juthatunk előre a probléma megoldásában – mondta el Kiss János.
Városőrök – rengeteg pénzért, hatáskör nélkül
Hogy az előző városvezetés által 2008-ban létrehozott városőrség mennyire erősítette az emberek „szubjektív biztonságérzetét”, arról megoszlanak a vélemények, két dolog azonban bizonyos: a szervezet rettenetesen sokba került Miskolcnak, viszont semmiféle intézkedési jogköre nem volt. A mintegy 50 vagyonőrt foglalkoztató cég éves díja 130 milliót kóstált, emellett a város még egyéb eszközökbe is invesztált. Ilyen volt például a három közbiztonsági pontként működő konténer, melyből egy használt 1 millió 193 ezer, a két új pedig összesen 2 millió 940 ezer forintba került.
Az önkormányzat és a városőrséget működtető Safety Sector Vagyonvédelmi Kft. megbízási szerződése 2011 nyarán közös megegyezéssel megszűnt. Hatékonyabbnak látszott, ha a közterületek ellenőrzését inkább a hivatásos, valós intézkedési jogkörrel rendelkező megerősített rendvédelmi szervezetekre bízzák, ezeket támogatják.
A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály létszámát tizenegy fővel megemelték, így jelenleg 49 közterület-felügyelő, 8 mezőőr, 2 közterületi térfelügyeleti szolgálati, és 11 ügyfélkapcsolati munkatárs dolgozik az osztályon. Múlt év szeptemberében húsz rendőr és közterület-felügyelő kezdte meg vegyes járőrszolgálatát az önkormányzat támogatásával, s nemrégiben négy lovas mezőőrt is szolgálatba állítottak. Ezzel a külterületeken élők és gazdálkodók biztonságérzetét kívánták növelni, s nagyobb területi lefedettséget biztosítani. A lovas mezőőrök csendesen tudják megközelíteni a helyszíneket, s a különleges terepviszonyok között is jól boldogulnak.
2011-ben a közterületi-térfelügyeleti rendszer 55 kamerával bővült, így a térfelügyeleti szolgálaton már 94 kamera képének folyamatos megfigyelése zajlik. A Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztályon diszpécserszolgálat működik, 0–24 óráig, ingyenesen hívható telefonszámon teheti meg a lakosság a bejelentéseit, amelyek nyomban feldolgozásra, ellenőrzésre kerülnek.
További lépésként, februárban új városi rendészeti szerv létrehozásáról döntött a miskolci képviselő-testület. Ennek alapját a jelenleg sok szempontból korlátozott hatáskörű közterület-felügyeleti és mezőőri szolgálat képezi, az eddigieknél szélesebb intézkedési jogkörrel, más irányú képzettséggel, képességgel is rendelkező rendvédelmi szervet alkotva. Komplexen kezelve a közrend védelmével kapcsolatos feladatokat, együttműködve a rendőrséggel és a társhatóságokkal. Az új rendészeti szerv vezetői teendőinek ellátásával április 1-jétől április 30-áig Vincze Csaba nyugalmazott rendőr alezredest bízza meg a közgyűlés.
A lakosság bevonásával, a biztonságért
Miskolc öt frekventált csomópontjában, a Búza téren, az Avason, Diósgyőr városközpontban, a Villanyrendőrnél és az Újgyőri főtéren segélyhívó oszlopokat állítottak fel, január végétől.
– A közbiztonság, a biztonságos Miskolc mindenkinek szívügye, ezen dolgozunk évek óta a rendőrséggel, a társhatósággal és a lakossággal együtt. Ezek a segélyhívók arra adnak lehetőséget, hogy ebbe a munkába a lakosságot is jobban bevonjuk – mondta el Kriza Ákos polgármester, az erről szóló megállapodás aláírásakor.
Bővültek a funkciói a Széchenyi utcán működő Bűnmegelőzési Centrumnak is. 2012 szeptemberétől közbiztonsággal, közrendvédelemmel kapcsolatos ügyfélszolgálatot, valamint közrendvédelmi referensi, felzárkóztatási referensi, civil és egyházi szervek referensi, esélyegyenlőségi referensi fogadóórát indítottak itt be, a lakossági problémák minél szélesebb körű megismerése, közvetlen elérhetési lehetőség biztosítása, problémák feltárása, értékelése, feldolgozása, a hatékony segítség kialakítása érdekében.
Az irodában minden hónap első keddjén koordinációs megbeszélésen vesznek részt a közterület-felügyelet, a rendőrség és a polgárőrségek vezetői, valamint – 2011 novemberétől – a közrendvédelmi referens is. Itt értékelik az előző hónapot, megbeszélik a következő hónap főbb feladatait. Ez lehetőséget nyújt a közvetlen és azonnali információcserére és a közös szolgálatok, nagyobb rendezvények biztosításának szervezésére. Jelenleg nyolc polgárőr egyesület működik a városban, lefedve Miskolc teljes közigazgatási területét.
***
Feljelentések, bírságok
Az ellenőrzések során 700 feljelentés született lakcímbejelentés elmulasztása és csendháborítás miatt. 2012-ben lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 301 esetben 8000–20 000 forint közötti pénzbírságot szabtak ki, jelenleg is mintegy 90 eljárás van folyamatban. A lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértési eljárás keretében már nem büntethető, az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló 15/2012 önkormányzati rendelet alapján azonban 150 000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
Megszigorították a település szintű lakóhellyel rendelkező „hajléktalanok” bejelentkezését. Az eljárási határidő ma már 30 nap és nincs azonnal okmánykiállítás, az okmányiroda munkatársai helyszíni szemlét folytatnak – a volt lakcímen – s elérhetőségi lehetőséget kérnek.
Miskolci Napló
fotó: Juhász Á.