Három nap, három határon túli város, három műfaj – ez a Határtalan Napok legfontosabb jellemzője. Pénteken, az első napon máris találkozhatott az érdeklődő közönség a mindhárom műfajjal, hiszen volt nyitóhangverseny, színházi előadás, s érkeztek a határon túli kultúra fő szervezői is.
Béres Attila rendező, a teátrum igazgatóhelyettese, a fesztivál művészeti vezetője kiemelte, a határon túli magyar kultúra olyan minőséget képvisel, amelyet muszáj megmutatni.
– Ez az első fesztivál, de nagyon szeretnénk, ha 100-150 év múlva is létezne, hogy tavasszal, mikor ébred a természet, ébredjen Miskolc a határon túli kultúra képviselőivel. Az első vendégvárosok: Szabadka, Kassa és Marosvásárhely. A legkiválóbb művészek érkeznek erre a három napra, hiszen egyetlen szempont volt a program összeállításában, az érték megmutatása. Lesznek kortárs darabok, s természetesen klasszikusok is ebben a három napban, szeretnénk a határon túli városok rendkívüliségét megmutatni – hangsúlyozta Béres Attila.
A színházi előadások mellett a zene és az irodalom is képviselteti magát. A MÛÚT szervezésében a legkiválóbb irodalmi folyóiratok, alkotók érkeznek Miskolcra.
Jenei László, a MÛÚT fesztiváli szervezője elmondta, ugyan a tartalmi kereteket természetesen a színház adta, de amikor kiderült, melyik három város lesz az első fesztivál vendége, egyértelmű volt a választás, hogy kik érkezzenek az irodalom képviselői közül.
– A Vajdaságból egyértelmű volt, hogy Tolnai Ottót meg kell hívnunk, Marosvásárhely esetében pedig a Látó folyóirat képviselete volt nélkülözhetetlen, ma pedig egy fiatal, felvidéki csapatot hoztunk, akik az ottani kultúra fő szervezői. Egy magyar nyelvű irodalom van, s épp olyan egységes a színházi világ is. Egyöntetű vélemény, hogy az éles határok már eltűntek, hiszen hasonló itt és ott is a kultúra finanszírozásának módja, a társadalmi keretek, így csupán fizikai határok léteznek – emelte ki Jenei László, majd hozzátette, ugyan egységes a magyar nyelvű irodalom, ám a táji jellegzetességek megvannak, épp úgy, mint a színjátszásban. – A tartalmi, stilisztikai különbségekre is érdemes figyelni.
A Határtalan Napokkal kapcsolatban elmondta, hogy a főváros mellett már „vidéken” is egyre több kezdeményezés van, s nagy örömnek tartja, hogy a Határtalan Napok elősegíti a mozgást, hiszen így nem csupán a közönség találkozhat, hanem az irodalom képviselői is.
A Határtalan Napok irodalmi programja szombaton a Látó öt szerkesztőjével folytatódik, aki felolvasnak majd műveikből, de esz improvizáció és mellébeszélés is, hiszen jellemzően komoly komolytalan társaság érkezik, vasárnap pedig a vajdasági alternatívákról tudhat meg többet a közönség, amelyben segítséget nyújt a terület legjelentősebb írója, költője, Tolnai Ottó.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.
Béres Attila rendező, a teátrum igazgatóhelyettese, a fesztivál művészeti vezetője kiemelte, a határon túli magyar kultúra olyan minőséget képvisel, amelyet muszáj megmutatni.
– Ez az első fesztivál, de nagyon szeretnénk, ha 100-150 év múlva is létezne, hogy tavasszal, mikor ébred a természet, ébredjen Miskolc a határon túli kultúra képviselőivel. Az első vendégvárosok: Szabadka, Kassa és Marosvásárhely. A legkiválóbb művészek érkeznek erre a három napra, hiszen egyetlen szempont volt a program összeállításában, az érték megmutatása. Lesznek kortárs darabok, s természetesen klasszikusok is ebben a három napban, szeretnénk a határon túli városok rendkívüliségét megmutatni – hangsúlyozta Béres Attila.
A színházi előadások mellett a zene és az irodalom is képviselteti magát. A MÛÚT szervezésében a legkiválóbb irodalmi folyóiratok, alkotók érkeznek Miskolcra.
Jenei László, a MÛÚT fesztiváli szervezője elmondta, ugyan a tartalmi kereteket természetesen a színház adta, de amikor kiderült, melyik három város lesz az első fesztivál vendége, egyértelmű volt a választás, hogy kik érkezzenek az irodalom képviselői közül.
– A Vajdaságból egyértelmű volt, hogy Tolnai Ottót meg kell hívnunk, Marosvásárhely esetében pedig a Látó folyóirat képviselete volt nélkülözhetetlen, ma pedig egy fiatal, felvidéki csapatot hoztunk, akik az ottani kultúra fő szervezői. Egy magyar nyelvű irodalom van, s épp olyan egységes a színházi világ is. Egyöntetű vélemény, hogy az éles határok már eltűntek, hiszen hasonló itt és ott is a kultúra finanszírozásának módja, a társadalmi keretek, így csupán fizikai határok léteznek – emelte ki Jenei László, majd hozzátette, ugyan egységes a magyar nyelvű irodalom, ám a táji jellegzetességek megvannak, épp úgy, mint a színjátszásban. – A tartalmi, stilisztikai különbségekre is érdemes figyelni.
A Határtalan Napokkal kapcsolatban elmondta, hogy a főváros mellett már „vidéken” is egyre több kezdeményezés van, s nagy örömnek tartja, hogy a Határtalan Napok elősegíti a mozgást, hiszen így nem csupán a közönség találkozhat, hanem az irodalom képviselői is.
A Határtalan Napok irodalmi programja szombaton a Látó öt szerkesztőjével folytatódik, aki felolvasnak majd műveikből, de esz improvizáció és mellébeszélés is, hiszen jellemzően komoly komolytalan társaság érkezik, vasárnap pedig a vajdasági alternatívákról tudhat meg többet a közönség, amelyben segítséget nyújt a terület legjelentősebb írója, költője, Tolnai Ottó.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.