A törvényi felhatalmazás alapján a beiratkozások időpontját az összes – így a saját fenntartású mellett az egyházi és alapítványi – általános iskolát érintően az intézményfenntartó központnak kell kitűznie. A beíratáshoz nem kell személyi igazolványt készíttetni a gyereknek, elegendő a személyazonosságot igazoló lakcímkártya is – hangsúlyozta Marekné Pintér Aranka, a Klik elnöke.
Az idén az első osztályba beiratkozó gyerekek számában emelkedés várható a tankötelezettség alsó korhatárának változása miatt. A tavaly szeptemberben életbe lépett új köznevelési törvény szerint ugyanis az augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyermekeknek iskolába kell járniuk. A Klik fenntartásában lévő csaknem 2800 székhelyintézményben elvégzett felmérés szerint az elsősök esetében sok helyen ugrásszerű növekedés tapasztalható.
Éppen emiatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a köznevelési törvény módosítását, az eddigi maximális osztálylétszámtól való eltérés lehetőségét kezdeményezi, annak a korábban a szabályozásban már szereplő passzusnak a beemelésével, amely lehetővé teszi, hogy az intézményfenntartók oktatásszervezési okok esetén a maximális osztálylétszámtól 20 százalékkal eltérjenek. Ez azt jelenti, hogy 27 helyett akár 32 gyerekkel is indulhatnának osztályok. Elsősorban egyébként a fővárosból és az agglomerációból érkezett jelzés, hogy problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely.
A beíratáshoz szükséges iskolai körzethatárok kijelölése a jogszabályok szerint a kormányhivatal feladata, és munkája során szorosan együttműködik az intézményfenntartó központtal.
A korábbi rendszer alapvetően nem változott, az iskola feladata továbbra is az, hogy a beiratkozásról hirdetményt tegyen közé az intézményben vagy az iskola honlapján. A szabad iskolaválasztási jog törvényileg garantált. Egy iskolát lehet megjelölni, ahová menni szeretne a diák, és az igazgató dönt a felvételről. Ha oda nem kerülne be, akkor a saját, lakóhely szerinti körzetében kell elhelyezni.
Ha helyhiány lép fel, akkor az érintettek között sorsolás útján dönt az igazgató. Elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, és sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű diák, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. Ilyen lehet az, hogy a szülő, a testvér tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a testvér az adott intézménybe jár, a szülő munkahelye az adott körzetben vagy egy kilométeren belül van.
minap.hu/MTI
Fotó: minap-archív
Az idén az első osztályba beiratkozó gyerekek számában emelkedés várható a tankötelezettség alsó korhatárának változása miatt. A tavaly szeptemberben életbe lépett új köznevelési törvény szerint ugyanis az augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyermekeknek iskolába kell járniuk. A Klik fenntartásában lévő csaknem 2800 székhelyintézményben elvégzett felmérés szerint az elsősök esetében sok helyen ugrásszerű növekedés tapasztalható.
Éppen emiatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a köznevelési törvény módosítását, az eddigi maximális osztálylétszámtól való eltérés lehetőségét kezdeményezi, annak a korábban a szabályozásban már szereplő passzusnak a beemelésével, amely lehetővé teszi, hogy az intézményfenntartók oktatásszervezési okok esetén a maximális osztálylétszámtól 20 százalékkal eltérjenek. Ez azt jelenti, hogy 27 helyett akár 32 gyerekkel is indulhatnának osztályok. Elsősorban egyébként a fővárosból és az agglomerációból érkezett jelzés, hogy problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely.
A beíratáshoz szükséges iskolai körzethatárok kijelölése a jogszabályok szerint a kormányhivatal feladata, és munkája során szorosan együttműködik az intézményfenntartó központtal.
A korábbi rendszer alapvetően nem változott, az iskola feladata továbbra is az, hogy a beiratkozásról hirdetményt tegyen közé az intézményben vagy az iskola honlapján. A szabad iskolaválasztási jog törvényileg garantált. Egy iskolát lehet megjelölni, ahová menni szeretne a diák, és az igazgató dönt a felvételről. Ha oda nem kerülne be, akkor a saját, lakóhely szerinti körzetében kell elhelyezni.
Ha helyhiány lép fel, akkor az érintettek között sorsolás útján dönt az igazgató. Elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, és sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű diák, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. Ilyen lehet az, hogy a szülő, a testvér tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a testvér az adott intézménybe jár, a szülő munkahelye az adott körzetben vagy egy kilométeren belül van.
minap.hu/MTI
Fotó: minap-archív