Kriza Ákos bevezetőjében egyebek mellett elmondta: az egészségügy különösen fontos és érzékeny területe a közszolgáltatásoknak. Emberek életéről, egészségéről van szó, egy olyan helyzetben, amikor az elöregedő társadalom állapota fokozott munkaterhet ró a csökkenő létszámú, szakképzett munkaerőre. A polgármester kihangsúlyozta, hogy bármilyen, egészségügyet érintő átalakítás csakis a fokozatosság elvének szigorú érvényesítésével képzelhető el. Oly módon, hogy az ellátás biztonsága ne sérüljön, inkább javuljon, mindenki számára egyaránt elérhető módon, és színvonalon.
Sebestyén László országgyűlési képviselő azokról az intézkedésekről szólt, amelyekkel az MSZP-s kormány és városvezetés idején fokozatosan leépítették a Diósgyőri kórházat.
– A miskolci szocialisták, a DK és az E14, vagyis ahogy a miskolci emberek
nevezik őket, az „adósság koalíciója” tette tönkre a Diósgyőri Kórházat – fogalmazott Sebestyén László, elmondva, hogy a szocialista párt először 1994-ben, Horn Gyula idején, szerezte meg a többséget a város önkormányzatában és ezzel elkezdődött a Diósgyőri kórház kálváriája, 1995-ben megszüntették a nagy múltú fül-orr-gégészeti osztályt.
– Szerencsére 1998 és 2002 között a polgári oldal vezette Miskolcot, amikor újra fejlődött Diósgyőr kórháza és megépült az egész térség agyvérzéses betegeinek kezelésében legmagasabb életesélyt biztosító részleg. Azután jött az a bizonyos nyolc év: 2002 után az MSZP és Káli Sándor kezébe került a város irányítása, aminek a diósgyőri betegek újra csak a kárát látták – hangoztatta a képviselő.
Mint fogalmazott, a Diósgyőri Kórházban sorra szüntettek meg osztályokat, ürítettek ki épületeket, majd beolvasztották az intézményt a Semmelweis kórházba, teljesen megszüntetve az aktív betegellátást a Diósgyőri kórházban. 2007. február 1-jén bezárták a sebészeti osztályt, a kórbonctan irányítása átkerült a Semmelweis kórházba, s a szülészet-nőgyógyászat is bezárásra került. - 2007. március 1-jén jött a következő csonkolás. Gyurcsány Ferenc egészségügyi miniszterének, Molnár Lajosnak a reformja, mint tudjuk, alapjaiban rengette meg az egész ország egészségügyét. A miniszteri döntés értelmében a Diósgyőri Kórház aktív ágyszáma 37-tel csökkent. 2007. október 1-jén az MSZP által vezetett város közgyűlése döntött a városi kórházak összevonásáról, újra a diósgyőri aktív betegellátás kárára. A Diósgyőri kórházban megszüntették a központi irányítást, ezzel párhuzamosan megszüntették a labort, a gyógyszertárat, felszámolták a raktárt és az élelmezést. Ezek az épületek a mai napig üresen állnak és állaguk folyamatosan romlik – hangsúlyozta Sebestyén László, hozzátéve: 2008. július 1-jén az MSZP megszüntette a baleseti sebészeti és az intenzív osztályt is Diósgyőrben. 2010. július 1-jén a diósgyőri telephelyen megszűnt az aktív Belgyógyászati Osztály is, ez pedig az aktív betegellátás befejezését jelentette.
– Ez a tény mindennemű sürgősségi és ügyeleti ellátásra alkalmatlanná tette a kórházat. Hiszen intenzív, belgyógyászati, baleseti és általános sebészeti, valamint fül-, orr-, gégészeti osztály nélkül – ezeket szüntették meg a szocialisták – elég nehéz sürgősségi ellátásról beszélni. Ma ezek az ellátások magas színvonalon a Semmelweis kórházban nyújthatók a betegeknek. A diósgyőri ügyelet – az MSZP-s kórházcsonkolások miatt – nem tudja e színvonalat megadni. A fideszes városvezetés ezért ma nem akarja a diósgyőriek életét veszélyeztetni, azzal, hogy nem megfelelő az ügyelet, s erre az áldatlan állapotra megfelelő szakmai választ adott – emelte ki a képviselő.
Tiba Sándor és Takács István tájékoztatójukban
kiemelték, hogy a betegek elhelyezésében, ellátásában nem a területi elhelyezkedés, hanem kizárólag a szakmaspecifikus szempontok – tehát a betegségek jellege, a szakorvos által legelőnyösebbnek ítélt kezelési lehetőségek – döntenek, ezek pedig egyaránt biztosítva vannak, valamennyi lakosnak. Az is elhangzott, pályázati forrásból a MISEK Belgyógyászati Intézetének negyedik emeletén 35 ágyas új szintet hoznának létre, ahová a jelenlegi III. Belgyógyászat betegei kerülnének. Így egy épületben látnának el minden belgyógyászati esetet. Az erre irányuló pályázatot a MISEK a Megyei Kórházzal közösen nyújtja be.
Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta, a jelenlegi kormány, és a miskolci városvezetés helyrehozza azokat a hibákat, amiket az elődök elkövettek az egészségüggyel szemben.
– Célunk, hogy minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi alapellátás szolgáltatásai, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli ellátási szolgáltatások „szolgáltató szerepének” megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása – fogalmazott a polgármester, aki a hamarosan bevezetésre kerülő, 24 órás háziorvosi ügyeletről is tájékoztatott. (Bővebben l. külön, csatolt cikkünkben)
Sz. S.
Fotó: Juhász Á.
Sebestyén László országgyűlési képviselő azokról az intézkedésekről szólt, amelyekkel az MSZP-s kormány és városvezetés idején fokozatosan leépítették a Diósgyőri kórházat.
– A miskolci szocialisták, a DK és az E14, vagyis ahogy a miskolci emberek
nevezik őket, az „adósság koalíciója” tette tönkre a Diósgyőri Kórházat – fogalmazott Sebestyén László, elmondva, hogy a szocialista párt először 1994-ben, Horn Gyula idején, szerezte meg a többséget a város önkormányzatában és ezzel elkezdődött a Diósgyőri kórház kálváriája, 1995-ben megszüntették a nagy múltú fül-orr-gégészeti osztályt.– Szerencsére 1998 és 2002 között a polgári oldal vezette Miskolcot, amikor újra fejlődött Diósgyőr kórháza és megépült az egész térség agyvérzéses betegeinek kezelésében legmagasabb életesélyt biztosító részleg. Azután jött az a bizonyos nyolc év: 2002 után az MSZP és Káli Sándor kezébe került a város irányítása, aminek a diósgyőri betegek újra csak a kárát látták – hangoztatta a képviselő.
Mint fogalmazott, a Diósgyőri Kórházban sorra szüntettek meg osztályokat, ürítettek ki épületeket, majd beolvasztották az intézményt a Semmelweis kórházba, teljesen megszüntetve az aktív betegellátást a Diósgyőri kórházban. 2007. február 1-jén bezárták a sebészeti osztályt, a kórbonctan irányítása átkerült a Semmelweis kórházba, s a szülészet-nőgyógyászat is bezárásra került. - 2007. március 1-jén jött a következő csonkolás. Gyurcsány Ferenc egészségügyi miniszterének, Molnár Lajosnak a reformja, mint tudjuk, alapjaiban rengette meg az egész ország egészségügyét. A miniszteri döntés értelmében a Diósgyőri Kórház aktív ágyszáma 37-tel csökkent. 2007. október 1-jén az MSZP által vezetett város közgyűlése döntött a városi kórházak összevonásáról, újra a diósgyőri aktív betegellátás kárára. A Diósgyőri kórházban megszüntették a központi irányítást, ezzel párhuzamosan megszüntették a labort, a gyógyszertárat, felszámolták a raktárt és az élelmezést. Ezek az épületek a mai napig üresen állnak és állaguk folyamatosan romlik – hangsúlyozta Sebestyén László, hozzátéve: 2008. július 1-jén az MSZP megszüntette a baleseti sebészeti és az intenzív osztályt is Diósgyőrben. 2010. július 1-jén a diósgyőri telephelyen megszűnt az aktív Belgyógyászati Osztály is, ez pedig az aktív betegellátás befejezését jelentette.
– Ez a tény mindennemű sürgősségi és ügyeleti ellátásra alkalmatlanná tette a kórházat. Hiszen intenzív, belgyógyászati, baleseti és általános sebészeti, valamint fül-, orr-, gégészeti osztály nélkül – ezeket szüntették meg a szocialisták – elég nehéz sürgősségi ellátásról beszélni. Ma ezek az ellátások magas színvonalon a Semmelweis kórházban nyújthatók a betegeknek. A diósgyőri ügyelet – az MSZP-s kórházcsonkolások miatt – nem tudja e színvonalat megadni. A fideszes városvezetés ezért ma nem akarja a diósgyőriek életét veszélyeztetni, azzal, hogy nem megfelelő az ügyelet, s erre az áldatlan állapotra megfelelő szakmai választ adott – emelte ki a képviselő. Tiba Sándor és Takács István tájékoztatójukban
kiemelték, hogy a betegek elhelyezésében, ellátásában nem a területi elhelyezkedés, hanem kizárólag a szakmaspecifikus szempontok – tehát a betegségek jellege, a szakorvos által legelőnyösebbnek ítélt kezelési lehetőségek – döntenek, ezek pedig egyaránt biztosítva vannak, valamennyi lakosnak. Az is elhangzott, pályázati forrásból a MISEK Belgyógyászati Intézetének negyedik emeletén 35 ágyas új szintet hoznának létre, ahová a jelenlegi III. Belgyógyászat betegei kerülnének. Így egy épületben látnának el minden belgyógyászati esetet. Az erre irányuló pályázatot a MISEK a Megyei Kórházzal közösen nyújtja be. Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta, a jelenlegi kormány, és a miskolci városvezetés helyrehozza azokat a hibákat, amiket az elődök elkövettek az egészségüggyel szemben.
– Célunk, hogy minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi alapellátás szolgáltatásai, valamint a lakosság lakóhelyéhez közeli ellátási szolgáltatások „szolgáltató szerepének” megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása – fogalmazott a polgármester, aki a hamarosan bevezetésre kerülő, 24 órás háziorvosi ügyeletről is tájékoztatott. (Bővebben l. külön, csatolt cikkünkben)
Sz. S.
Fotó: Juhász Á.