A Miskolci Nemzeti Színház programsorozatot indított szeptemberben, az Évad drámája címmel, amelynek keretében több szempontból dolgozták fel Móricz Zsigmond életét, s alkotásának, az Úri murinak történetét.
A kulturális széria következő részében Móricz házassági válságát dolgozzák fel. A Rab oroszlán című színdarab kétszereplős lesz, hiszen az azonos című regény történet gerincét mutatják be.
Az alkotást B. Torok Fruzsina írta színdarabra, a főszerepeket pedig Györgyi Anna és Koltai Róbert játssza majd.
A Naplókból már jól ismert, hogy Móricz házassági válságának Holics Janka öngyilkossága vetett véget, 1925-ben. Az író 1937-ben megírta a Rab oroszlán című regényt, amely több mint egy évtized távlatából vall arról a pokolról, ami a frigyet jellemezte.
Ugyan Móricz idegen szereplők segítségével tárja fel üzenetét, Janka alakja, illetve az önéletrajzi vallomás félreérthetetlenül jelen van a műben. A sokszereplős alkotás színpadi adaptációja két szereplővel tárja fel a történeteket, ezzel is kidomborítva a férfi és nő közti helyzetet.
Vágrándy Aladár tanácsos csendes, szűkölködő életet él feleségével Budapesten. Gyerekük nem született, életüket a férfi hivatalba járása és az otthon együtt eltöltött idő teszi ki. Úgy tűnik, ez így is lesz egészen a nyugdíjig. A tanácsos hivatali szobájába azonban váratlanul beültetnek egy fiatal kedves nőt, Ellát, akit statisztikusi feladattal látott el a miniszter. Vágrándy azonnal felébred lassú és eseménytelen mindennapjaiból, s amikor egy véletlen folytán felesége telefonbeszélgetésbe keveredik Ellával, fékezhetetlenül elindul a lavina.
Kiss J.
A kulturális széria következő részében Móricz házassági válságát dolgozzák fel. A Rab oroszlán című színdarab kétszereplős lesz, hiszen az azonos című regény történet gerincét mutatják be.
Az alkotást B. Torok Fruzsina írta színdarabra, a főszerepeket pedig Györgyi Anna és Koltai Róbert játssza majd.
A Naplókból már jól ismert, hogy Móricz házassági válságának Holics Janka öngyilkossága vetett véget, 1925-ben. Az író 1937-ben megírta a Rab oroszlán című regényt, amely több mint egy évtized távlatából vall arról a pokolról, ami a frigyet jellemezte.
Ugyan Móricz idegen szereplők segítségével tárja fel üzenetét, Janka alakja, illetve az önéletrajzi vallomás félreérthetetlenül jelen van a műben. A sokszereplős alkotás színpadi adaptációja két szereplővel tárja fel a történeteket, ezzel is kidomborítva a férfi és nő közti helyzetet.
Vágrándy Aladár tanácsos csendes, szűkölködő életet él feleségével Budapesten. Gyerekük nem született, életüket a férfi hivatalba járása és az otthon együtt eltöltött idő teszi ki. Úgy tűnik, ez így is lesz egészen a nyugdíjig. A tanácsos hivatali szobájába azonban váratlanul beültetnek egy fiatal kedves nőt, Ellát, akit statisztikusi feladattal látott el a miniszter. Vágrándy azonnal felébred lassú és eseménytelen mindennapjaiból, s amikor egy véletlen folytán felesége telefonbeszélgetésbe keveredik Ellával, fékezhetetlenül elindul a lavina.
Kiss J.