Ugrás a tartalomra

Családmodell hiánya, csonka családok, romló szociális helyzet

Létrehozva
A Családmodell hiánya, romló szociális helyzet, a gyerekek elhanyagoltsága, testi-lelki veszélyeztetettsége, a szegénységből fakadó problémák – ezekkel találkoznak a leggyakrabban a védőnői szolgálat munkatársai munkájuk során Miskolcon.
A májusi közgyűlés tárgyalta a városi gyermekvédelmi rendszer beszámolóját, ennek egyik része volt a védőnői szolgálat feladatellátásának beszámolója. A védőnői Szolgálat – a jelzőrendszer tagjaként – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot is ellát a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – így a beszámoló ezzel kapcsolatos adatokat is tartalmazott.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermeket általában veszélyeztető okok feltárását, a gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. A Gyvt., és az Iránymutatás alapján a védőnő a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan köteles veszélyeztetettség észlelése esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A védőnői munka során tapasztalt problémák között a leggyakoribbak a családmodell hiánya, válások, csonka család, családok anyagi, erkölcsi instabilitása, romló szociális helyzet, külterületeken élők, hajléktalan várandósok ellátása, balesetveszélyes lakáskörülmények, egyén és lakókörnyezete higiénés problémái, gyermekek testi, lelki elhanyagoltsága. Szegénységből, kulturálisan alacsony intellektusból, együttműködés nem megfelelő voltából adódó problémák, ingerszegény környezet, szülők miatti gyermeknevelés hiánya, beilleszkedési zavarok, tanulási akadályozottság, gyermeknevelési nehézségek, védőnői ellátás igénybevételének megtagadása, védőnői szűrővizsgálatok elmulasztása, tartózkodási hely felkutatása, fiktív lakcím megadása, külföldön tartózkodás.

A védőnők javaslatokat is tesznek a gyermekek helyzetének javítására. Ezek közt szerepel a prevenciós programok a szülőknek, szülői klub, szociálisan veszélyeztetett gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodai elhelyezése, megfelelő egészséges lakások – megfelelő illemhelyek, villanyvezetékek, mérőórák szakemberek általi ellenőrzése (gyermekbalesetek kivédése) Hulladék megfelelő elhelyezése (pelenkák, egyéb veszélyes anyagok tárolása), életvezetési tanácsok, pénzkezelési ismeret tanítása, játszóházak, gyermektáborok szervezése, sport programok, több, közös családlátogatás. Egymás tájékoztatásának fontossága, közös értekezletek, továbbképzések szervezése, szorosabb együttműködés, jelzés, visszajelzés mindkét részről, gyakoribb, szükség szerinti esetmegbeszélés, konzultáció egy-egy család/gyermek esetében.

A védőnők és a gyermekvédelemben részt vevő munkatársak közösen együtt dolgoznak a gyermekek helyzetének javításán. A védőnő figyelemmel kíséri a gyermekjóléti szolgálat visszajelzését és az abban foglalt szükséges teendők megvalósulását.

A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok száma folyamatosan nő, az elszegényedés egyre több családban érezteti hatását. Ezen családok segítése érdekében folyamatos a kapcsolattartás és az esetek túlnyomó részében eredményes az együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.

minap.hu