Az önkéntes tartalékos rendszert megalapozó koncepciót még 1999-ben fogadta el a Honvéd Vezérkar Katona Tanácsa. Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítésének előkészületeit követően 2002-ben kezdődhetett meg a tényleges toborzás, ám ez később lelassult és elhalt. A Magyar Honvédség tartalékos rendszerének átalakítása a kormányváltás után új lendületet kapott. A 2010-ben hivatalba lépett honvédelmi vezetés az egyik fő célként az önkéntes tartalékos rendszer (ÖTR) feltöltésének, az abban szolgálatot vállalók felkészítésének felgyorsítását, a rendszer gazdaságos és hatékony működési rendjének kialakítását tűzte ki maga elé. A 2011-től békében és különleges jogrendben is alkalmazható önkéntes tartalék erők önkéntes műveleti tartalékosokból és önkéntes védelmi tartalékosokból állnak. 2012-ben, az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének következő ütemeként megkezdődött az önkéntes műveleti tartalékosok feltöltése.
Megyénkben kedd reggel újabb kilenc önkéntes tartalékos írta alá a szerződést, ezzel százra emelkedett a számuk. A századik aláíró Barta Georgina civil, főiskolai hallgató, testnevelő-edzőnek tanul. Az aláírás után Szombati Emese őrnagy, a miskolci Katonai és Érdekvédelmi Iroda irodavezetője gratulált neki egy emléklapot átnyújtva. Georgina elmondta, a szülei katonák voltak, az édesapja jelenleg szintén önkéntes tartalékos, így innen ered az indíttatás. Emellett szeretné kipróbálni magát, betekinteni a katonaságba, hogy megtudja, milyen is belülről, mennyire tetszik majd neki.
A szerződés aláírása után nyolc hónapos ideiglenes állományba kerülnek az önkéntesek, majd ezt követően osztják be őket végleges állományba. Egy 25 napos alapkiképzésen kell részt venniük, ahol megtanulják az alapokat. A bekerüléshez orvosi vizsgálaton és fizikai felmérésen is részt kell venniük, hogy kiderüljön, alkalmasak-e a szolgálatra. Szombati Emese hangsúlyozta, a rendszer jól tervezhető, a kiképzés előtt három hónappal értesítik a tartalékosokat az időpontról, csak később érkezik meg a behívó, amely után viszont csak megfelelő igazolással maradhatnak távol. Ha vészhelyzetben mozgósítják a honvédséget, akkor először a hivatásos, szerződéses állomány kerül bevetésre, a tartalékosokat az ő pihentetésükre, lecserélésükre vetik be, így szintén egy lassabb behívásról van szó, nem azonnali mozgósításról.
Az őrnagy hozzátette, a volt hivatásos katonák mellett egyetemisták is jelentkeznek tartalékosnak. A honvédelem mellett az is csábítja őket a szolgálatra, hogy kipróbálhassák magukat, és, hogy bekerülhessenek a honvédség kötelékébe anélkül, hogy ezt az életpályát választanák. Erre ugyanis a sorkatonai szolgálat eltörlése óta másképp nincs lehetőség.
H. I.
Fotó: Mocsári L.
Megyénkben kedd reggel újabb kilenc önkéntes tartalékos írta alá a szerződést, ezzel százra emelkedett a számuk. A századik aláíró Barta Georgina civil, főiskolai hallgató, testnevelő-edzőnek tanul. Az aláírás után Szombati Emese őrnagy, a miskolci Katonai és Érdekvédelmi Iroda irodavezetője gratulált neki egy emléklapot átnyújtva. Georgina elmondta, a szülei katonák voltak, az édesapja jelenleg szintén önkéntes tartalékos, így innen ered az indíttatás. Emellett szeretné kipróbálni magát, betekinteni a katonaságba, hogy megtudja, milyen is belülről, mennyire tetszik majd neki.
A szerződés aláírása után nyolc hónapos ideiglenes állományba kerülnek az önkéntesek, majd ezt követően osztják be őket végleges állományba. Egy 25 napos alapkiképzésen kell részt venniük, ahol megtanulják az alapokat. A bekerüléshez orvosi vizsgálaton és fizikai felmérésen is részt kell venniük, hogy kiderüljön, alkalmasak-e a szolgálatra. Szombati Emese hangsúlyozta, a rendszer jól tervezhető, a kiképzés előtt három hónappal értesítik a tartalékosokat az időpontról, csak később érkezik meg a behívó, amely után viszont csak megfelelő igazolással maradhatnak távol. Ha vészhelyzetben mozgósítják a honvédséget, akkor először a hivatásos, szerződéses állomány kerül bevetésre, a tartalékosokat az ő pihentetésükre, lecserélésükre vetik be, így szintén egy lassabb behívásról van szó, nem azonnali mozgósításról.
Az őrnagy hozzátette, a volt hivatásos katonák mellett egyetemisták is jelentkeznek tartalékosnak. A honvédelem mellett az is csábítja őket a szolgálatra, hogy kipróbálhassák magukat, és, hogy bekerülhessenek a honvédség kötelékébe anélkül, hogy ezt az életpályát választanák. Erre ugyanis a sorkatonai szolgálat eltörlése óta másképp nincs lehetőség.
H. I.
Fotó: Mocsári L.