– Alapvetően humán beállítottságú vagyok, így számomra a szövegértési feladatok könnyebben mentek – mondta el érdeklődésünkre Kardos Sára, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium 10. évfolyamos diákja. Hozzátette, a szövegértésnél a nyelvezet érthető volt, és a kérdések is világosan voltak megfogalmazva. A matematikai feladatok között már összetettebb és nehezebb feladatok is akadtak, de a nehézséget igazából az jelentette, hogy véleménye szerint sok feladatot kellett megoldani adott idő, 45 perc alatt.
– Úgy érzem, egyre inkább előtérbe kerül az iskolákban a logika fejlesztése, és az ok-okozati összefüggések megértése. Véleményem szerint ugyanakkor a mindennapok is arra „kényszerítenek” minket, hogy fejlesszük készségeinket – tette hozzá.
A hatodik osztályos Szentesi Zsuzsa és Szemán György Acsád egyaránt a szövegértési feladatokat tartotta könnyebbnek – nem véletlenül, hiszen elmondásuk szerint mindkettőjükhöz közelebb áll az irodalom, mint a matematika.
– Logikai és a kombinációs készséget előtérbe helyező feladatok egyaránt voltak – mondták a fiatalok, akik kicsit kevesellték a megoldásra kapott 45 percet.
Az Oktatási Hivatal korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, 2791 intézmény 3632 telephelyén végezték el a kompetenciamérést. A 6., 8. és 10. évfolyamon minden tanuló számára kötelező volt részt venni a mérésen, így abban az idén közel 280 ezer diák volt érdekelt. A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.
Lóczy Tamás, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, a kompetenciaméréssel azt kívánták felmérni, hogy „milyen szinten állnak a diákok az életben szükséges készségek és képességek elsajátításában”, hogyan képesek eligazodni a mindennapi életben. Hozzátette, a Nemzeti Alaptantervben is szerepel a kompetenciafejlesztés, így része az oktatásnak, de a szaktantárgyakban is van gyakorlati oktatás. Ugyanakkor az osztályfőnöki órákon, valamint a szakkörök és önképző körök alkalmával is van mód és lehetőség a kompetenciák fejlesztésére.
Kovács Ilona matematikatanár megfelelőnek tartotta a kompetenciamérés feladatainak erősségét. Hozzátette, a jó képességű tanulóknak nem okozhatott gondot egyetlen feladat sem. Maga is megtekintette ugyanakkor a kérdéseket, és első ránézésre kicsit soknak tartotta a matematikafeladatokat.
– Én magam matematikatanárként ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a szövegértés problémákat okoz még a matematikafeladatok megoldásánál is. A gyerekek valószínűleg azért is tartották kevésnek a 45 percet a megoldásra, mert dupla annyi időt vett igénybe a feladat megértése. Ebben a kompetenciában még fejlődni kell – emelte ki.
Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.
– Úgy érzem, egyre inkább előtérbe kerül az iskolákban a logika fejlesztése, és az ok-okozati összefüggések megértése. Véleményem szerint ugyanakkor a mindennapok is arra „kényszerítenek” minket, hogy fejlesszük készségeinket – tette hozzá.
A hatodik osztályos Szentesi Zsuzsa és Szemán György Acsád egyaránt a szövegértési feladatokat tartotta könnyebbnek – nem véletlenül, hiszen elmondásuk szerint mindkettőjükhöz közelebb áll az irodalom, mint a matematika.
– Logikai és a kombinációs készséget előtérbe helyező feladatok egyaránt voltak – mondták a fiatalok, akik kicsit kevesellték a megoldásra kapott 45 percet.
Az Oktatási Hivatal korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, 2791 intézmény 3632 telephelyén végezték el a kompetenciamérést. A 6., 8. és 10. évfolyamon minden tanuló számára kötelező volt részt venni a mérésen, így abban az idén közel 280 ezer diák volt érdekelt. A magyar köznevelés országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.
Lóczy Tamás, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, a kompetenciaméréssel azt kívánták felmérni, hogy „milyen szinten állnak a diákok az életben szükséges készségek és képességek elsajátításában”, hogyan képesek eligazodni a mindennapi életben. Hozzátette, a Nemzeti Alaptantervben is szerepel a kompetenciafejlesztés, így része az oktatásnak, de a szaktantárgyakban is van gyakorlati oktatás. Ugyanakkor az osztályfőnöki órákon, valamint a szakkörök és önképző körök alkalmával is van mód és lehetőség a kompetenciák fejlesztésére.
Kovács Ilona matematikatanár megfelelőnek tartotta a kompetenciamérés feladatainak erősségét. Hozzátette, a jó képességű tanulóknak nem okozhatott gondot egyetlen feladat sem. Maga is megtekintette ugyanakkor a kérdéseket, és első ránézésre kicsit soknak tartotta a matematikafeladatokat.
– Én magam matematikatanárként ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a szövegértés problémákat okoz még a matematikafeladatok megoldásánál is. A gyerekek valószínűleg azért is tartották kevésnek a 45 percet a megoldásra, mert dupla annyi időt vett igénybe a feladat megértése. Ebben a kompetenciában még fejlődni kell – emelte ki.
Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.