– A tabellát nézve elégedett a szezonnal?
– Többször elmondtam korábban, hogy a célkitűzés az 5-8. hely elérése, pontszámban pedig 20-22 pontot terveztünk. Fele részben teljesítettük az elvárást, mivel a nyolcadik helyen végeztünk, viszont kevesebb, 18 egységgel zártuk a bajnokságot. Megőriztük NB II-es tagságunkat, jövőre is itt indulhatunk. Sokkal rosszabb lett volna, ha elérjük a kívánt pontmennyiséget, de nem tudunk a megfelelő helyen végezni.
– Az utat tekintve jól teljesítettek a fiúk?
– Közhely, de göröngyös volt ez az út. Mindig bizakodva vág neki az ember a következő idénynek, mert azt gondolja, könnyebb lesz. Így indult az előző bajnokság is, hiszen olyan játékosokat igazoltunk, akiket szerettünk volna. Miskolci vagy sportiskolás kötődésű, nevelésű kézilabdázókról van szó, ez fontos szempont volt. A keret 90 százaléka jelenleg is MVSI-nevelés. Az őszt 12 ponttal zártunk, öt győzelmet és két döntetlent értünk el, az akkori listavezető ellen is pontot szereztünk. Elégedettek voltunk, s bizakodva vártuk a folytatást. Ehhez képest rendkívül nehéz időszak következett. Nem kell magyarázni a bizonyítványt, de hét játékosunk esett ki a bajnokság első feléhez képest a tavaszra, súlyos sérülések, külföldi munkavállalás, tartós betegség miatt. Érzékeny veszteség volt a beállós Kocsis Csaba távozása, aki Ózdra igazolt, ezzel indult minden rossz. Más szerkezetű csapattal, elképzelésekkel, taktikával indultunk neki a pontvadászat második felének, és lelkileg is kicsit kizökkent a gárda. Végül tisztáztuk a bentmaradáshoz szükséges célkitűzéseket, elmondtam a játékosoknak, mely mérkőzések kulcsfontosságúak, és egy találkozó kivételével teljesítettük is ezt. Volt egy törés az életünkben tavasszal, elveszítettünk egy nyerhető mérkőzést, azután kellett a lelki tréning a csapatnak. Utána öt meccsen keresztül rendkívül pozitívan, tartással, odaadással játszottak a srácok.
– A következő kiírás remélhetőleg egyszerűbb lesz. Marad a sportiskolás dominancia a keretben?
– Saját csapatunk eredménye és az utánpótlás-nevelés, a játéklehetőség biztosítása miatt is fontos volt a bentmaradás, így junior csapatot is tudunk ismét indítani. Reméljük, sérültjeink felépülnek a jövőben, de az erősítések még kétségesek. Jelenleg levezető edzéseket végez a csapat, aztán nyári szünetre mennek a fiúk. Augusztus elején találkozunk újra egy hónap szünet után, lesz edzőtábor, majd a szokásos program szerint készülünk a következő bajnokságra. A feltételek adottak. Vannak középiskolásaink, egyetemistáink, dolgozó játékosaink, ezt is figyelembe kell venni egy amatőr csapatnál, amikor az időbeosztást készítjük.
Montovay Péter az utánpótlás eredményeiről elmondta, a juniorcsapat a 6. helyen végzett, míg a serdülők alig maradtak el a felső-házi rájátszásról. Ezekben az együttesekben 2-3 évvel fiatalabbak is játszanak, hiszen a felnőttek közt több serdülő és junior korú kézis is szerepet kapott a hiányzások miatt.
J. I. – S. P.
Fotó: M. L.
– Többször elmondtam korábban, hogy a célkitűzés az 5-8. hely elérése, pontszámban pedig 20-22 pontot terveztünk. Fele részben teljesítettük az elvárást, mivel a nyolcadik helyen végeztünk, viszont kevesebb, 18 egységgel zártuk a bajnokságot. Megőriztük NB II-es tagságunkat, jövőre is itt indulhatunk. Sokkal rosszabb lett volna, ha elérjük a kívánt pontmennyiséget, de nem tudunk a megfelelő helyen végezni.
– Az utat tekintve jól teljesítettek a fiúk?
– Közhely, de göröngyös volt ez az út. Mindig bizakodva vág neki az ember a következő idénynek, mert azt gondolja, könnyebb lesz. Így indult az előző bajnokság is, hiszen olyan játékosokat igazoltunk, akiket szerettünk volna. Miskolci vagy sportiskolás kötődésű, nevelésű kézilabdázókról van szó, ez fontos szempont volt. A keret 90 százaléka jelenleg is MVSI-nevelés. Az őszt 12 ponttal zártunk, öt győzelmet és két döntetlent értünk el, az akkori listavezető ellen is pontot szereztünk. Elégedettek voltunk, s bizakodva vártuk a folytatást. Ehhez képest rendkívül nehéz időszak következett. Nem kell magyarázni a bizonyítványt, de hét játékosunk esett ki a bajnokság első feléhez képest a tavaszra, súlyos sérülések, külföldi munkavállalás, tartós betegség miatt. Érzékeny veszteség volt a beállós Kocsis Csaba távozása, aki Ózdra igazolt, ezzel indult minden rossz. Más szerkezetű csapattal, elképzelésekkel, taktikával indultunk neki a pontvadászat második felének, és lelkileg is kicsit kizökkent a gárda. Végül tisztáztuk a bentmaradáshoz szükséges célkitűzéseket, elmondtam a játékosoknak, mely mérkőzések kulcsfontosságúak, és egy találkozó kivételével teljesítettük is ezt. Volt egy törés az életünkben tavasszal, elveszítettünk egy nyerhető mérkőzést, azután kellett a lelki tréning a csapatnak. Utána öt meccsen keresztül rendkívül pozitívan, tartással, odaadással játszottak a srácok.
– A következő kiírás remélhetőleg egyszerűbb lesz. Marad a sportiskolás dominancia a keretben?
– Saját csapatunk eredménye és az utánpótlás-nevelés, a játéklehetőség biztosítása miatt is fontos volt a bentmaradás, így junior csapatot is tudunk ismét indítani. Reméljük, sérültjeink felépülnek a jövőben, de az erősítések még kétségesek. Jelenleg levezető edzéseket végez a csapat, aztán nyári szünetre mennek a fiúk. Augusztus elején találkozunk újra egy hónap szünet után, lesz edzőtábor, majd a szokásos program szerint készülünk a következő bajnokságra. A feltételek adottak. Vannak középiskolásaink, egyetemistáink, dolgozó játékosaink, ezt is figyelembe kell venni egy amatőr csapatnál, amikor az időbeosztást készítjük.
Montovay Péter az utánpótlás eredményeiről elmondta, a juniorcsapat a 6. helyen végzett, míg a serdülők alig maradtak el a felső-házi rájátszásról. Ezekben az együttesekben 2-3 évvel fiatalabbak is játszanak, hiszen a felnőttek közt több serdülő és junior korú kézis is szerepet kapott a hiányzások miatt.
J. I. – S. P.
Fotó: M. L.