A mindszenti templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet a városért kedden délután. A programot a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola diákjainak műsora nyitotta, majd a történelmi egyházak képviselői szóltak az egybegyültekhez. A Nemzeti összetartozás napját 2010 óta ünnepeljük június 4-én, országgyűlési döntés értelmében. A dátum a trianoni békeszerződés következtében „feldarabolt” Magyarország magyarjai mellett a távoli vidékeken, más országokban élő magyarok közösségéhez is szól, hiszen a magyar nemzet összetartozása – az ünnepnek köszönhetően is – nem függ össze az államhatárokkal.
Az ökumenikus istentiszteltet követően az ünneplők a Népkertben található Országzászlóhoz vonultak, ahol a megemlékezés, az összetartozás, a magyarság ünneplése katonai zászlófelvonással kezdődött meg. Juhász Gyula Trianon című szerzeményét Koncz Károly György Radnóti-díjas versmondó szavalta el, majd Spielmann Sebestyén Mihály történész, Erdély-kutató szólt Marosvásárhely történelméről, az erdélyi város mindennapjairól a múltban, s arról, hogy a magyarság megmaradt ott is, s szakszóval, túlélési stratégiát dolgozott ki a békeszerződést követő életre.
– Voltak, akik az üldöztetést is vállalták azzal, hogy magyarságukat megtartották – tette hozzá. A történészt követően Kiss Gyula lelkipásztor mondott imát a nemzeti összetartozásért.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő ünnepi beszédében szólt a trianoni békeszerződésről. Mint mondta, a trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek, és elsősorban nekünk, magyaroknak a tudatában.
– Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására – emelte ki az országgyűlési képviselő, majd hozzátette, a Nemzeti összetartozás napjának törvénybe iktatásával a magyar Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Az államhatárok feletti összetartozás valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi identitásának meghatározó eleme.
Csöbör Katalin kiemelte, az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására.
– Továbbá az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. A Nemzeti összetartozás napja nem gyásznap, habár nagyon szomorú időponthoz kapcsolódik. A Nemzeti összetartozás napja a történelmi visszaemlékezésen túl alkalom a Kárpát-medencei magyarság kapcsolatainak elősegítésére, a magyarországi fiatalok és kevésbé fiatalok külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére. Az Országgyűlés 2010. május 31-én megteremtette mindennek a feltételeit. A mi feladatunk, hogy éljünk a lehetőséggel – tette hozzá.
Az országgyűlési képviselő beszédét követően, a népkerti Országzászlónál koszorút helyezett el Miskolc városának nevében Kriza Ákos polgármester, Kiss Gábor, Pfliegler Péter és Zsiga Marcell alpolgármester, Csöbör Katalin és Sebestyén László országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP miskolci szervezete, a Miskolci Egyetem, a Magyar Honvédség helyi képviselete, s több lovagi rend és civil szervezet.
A Nemzeti összetartozás napjának miskolci programsorozata a Művészetek Házában folytatódott, amelyről később tudósítunk részletesen.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.
Preview Image
