A tavalyitól eltérően, idén az Erzsébet tér változott könyvtérré, s itt nyitották meg hivatalosan is az ünnepi könyvhetet szerdán délután. Az időjárás ezúttal kedvezett a könyvbarátoknak, hiszen a könyvesboltok, kiadók standjánál napsütésben csemegézhettek a könyvtérre érkezők.
Kovács János főjegyző köszöntötte elsőként az olvasás szerelmeseit. Szólt a könyv, az írás tudományának múltjáról, mert mint mondta, azok az ókortól napjainkig kísérik történelmünket. Említést tett a legkorábbi alkotásokról, amelyek még agyagtáblán őrizték meg a jelennek a legfontosabb információkat, majd természetesen elhangzott Guttenberg korszakalkotó találmánya, a könyvnyomtatás mellett a közkönyvtárak jelentősége, története is. Kovács János megyénk büszkeségeire is felhívta a jelenlévők figyelmét.
– Megyénk büszkesége a mindenki által jól ismert Halotti beszéd, amely legrégebbi írásos emlékünk, s a Vizsolyban elkészített biblia sem feledhető el soha – tette hozzá, majd szólt a modern technika, az internet adta lehetőségekről, amelyek hozzájárulnak, hogy mindenkinek saját könyvtára lehessen.
Kiss Gábor alpolgármester hozzátette, a könyvhét az a gondolat, ötlet, amely Miskolcon született, megvalósult, s máig sikeres.
– Nem sok olyan kulturális rendezvény van, ami ilyen sokáig, ilyen szép sikerrel tud működni. Kosztolányi Dezső egykor aggódott az olvasás jövőjéért, hiszen a mozi térhódító útjára indult. Az olvasás szeretete túlélte azt az időszakot, s a mai interaktív világ térhódítását is túléli, hiszen a könyv, az olvasás nem konkurenciája, hanem kiegészítője az internetnek – hangsúlyozta Kiss Gábor, majd említést tett az ünnepi könyvhét kezdeteiről, hiszen azok Miskolchoz, Supka Géza nevéhez kötődnek.
Az alpolgármester a könyvhét eseményeiről szólva kiemelte az első könyvaukciót, a nyomdatörténeti programot, illetve a csütörtöki Kaláka együttes koncertjét, de kitért természetesen a városunkba érkező írókról, költőkről is.
– Az összetartozás jegyében többek között felvidéki, erdélyi vendégekkel is találkozhatnak az olvasás kedvelői, de természetesen a helyi alkotók is kiemelt helyet kaptak, róluk pódiumbeszélgetések alkalmával lehet majd többet megtudni – mondta.
Hazánk ismert és elismert írói, költői látogatnak június 11-ig Miskolcra, a könyvhétre. Lackfi János József Attila-díjas író, költő műfordító már ötödik író-olvasó találkozóján is túl volt szerdáig. A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapokat Lackfi János nyitotta meg, aki magát nem meghazudtolva egy szerzeményt írt a jeles eseményre.
– Tiszakeszin, Kazincbarcikán, Szirmán és Miskolcon is volt találkozóm az olvasókkal. A megnyitót követően a tavaly megjelent, Milyenek a magyarok című kötetemet mutatjuk be a II. Rákóczi Ferenc könyvtárban, amely az érem két oldalát tárja az olvasók elé, külső szemmel is megmutatja, milyenek a magyarok. Az irodalom az élet meghosszabbítása. Olyan életeket élhetünk, olyan kalandokban vehetünk részt, otthoni karosszékünkben ülve, amire életünkben nem biztos, hogy vállalkoznánk. Az irodalom felszabadítja a teret – összegezte Lackfi János, majd Nagy Endre kabarést idézve hozzátette, apró különbségek jelentenek mindent, hiszen nem mindegy, hogy az ősember medvét eszik barlangjában, vagy a medve ősembert eszik annak barlangjában. Az író, költő, műfordító élményeit is megosztotta a publikummal, miszerint sok borzongató videót néz. Végül felhívta a figyelmet, hogy érdemesebb egy-egy könyvet olvasva borzongani, mint a híradásokban elhangzottaktól.
– Mi lenne, ha minden kötet szép és nemes dolgokról szólna? Ha a waterlooi csata elmaradt volna? Ha senki nem menne lángsírba? Borzongásra szükségünk van, s a könyvek ezt is megadják – tette hozzá.
A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok számos eseménnyel várja az érdeklődőket, egészen június 11-ig. A megnyitót követően például Vass Tibor költővel beszélgetett Filip Gabriella, de a hét folyamán még lesznek író-olvasó találkozók, zenés, illetve gyermek programok és természetesen kötetbemutatók is, hiszen az olvasással mindenki gazdagabb emberré válhat.
K. J.
Fotó: Mocsári L., F. Kaderják Cs.
Kovács János főjegyző köszöntötte elsőként az olvasás szerelmeseit. Szólt a könyv, az írás tudományának múltjáról, mert mint mondta, azok az ókortól napjainkig kísérik történelmünket. Említést tett a legkorábbi alkotásokról, amelyek még agyagtáblán őrizték meg a jelennek a legfontosabb információkat, majd természetesen elhangzott Guttenberg korszakalkotó találmánya, a könyvnyomtatás mellett a közkönyvtárak jelentősége, története is. Kovács János megyénk büszkeségeire is felhívta a jelenlévők figyelmét.
– Megyénk büszkesége a mindenki által jól ismert Halotti beszéd, amely legrégebbi írásos emlékünk, s a Vizsolyban elkészített biblia sem feledhető el soha – tette hozzá, majd szólt a modern technika, az internet adta lehetőségekről, amelyek hozzájárulnak, hogy mindenkinek saját könyvtára lehessen.
Kiss Gábor alpolgármester hozzátette, a könyvhét az a gondolat, ötlet, amely Miskolcon született, megvalósult, s máig sikeres.
– Nem sok olyan kulturális rendezvény van, ami ilyen sokáig, ilyen szép sikerrel tud működni. Kosztolányi Dezső egykor aggódott az olvasás jövőjéért, hiszen a mozi térhódító útjára indult. Az olvasás szeretete túlélte azt az időszakot, s a mai interaktív világ térhódítását is túléli, hiszen a könyv, az olvasás nem konkurenciája, hanem kiegészítője az internetnek – hangsúlyozta Kiss Gábor, majd említést tett az ünnepi könyvhét kezdeteiről, hiszen azok Miskolchoz, Supka Géza nevéhez kötődnek.
Az alpolgármester a könyvhét eseményeiről szólva kiemelte az első könyvaukciót, a nyomdatörténeti programot, illetve a csütörtöki Kaláka együttes koncertjét, de kitért természetesen a városunkba érkező írókról, költőkről is.
– Az összetartozás jegyében többek között felvidéki, erdélyi vendégekkel is találkozhatnak az olvasás kedvelői, de természetesen a helyi alkotók is kiemelt helyet kaptak, róluk pódiumbeszélgetések alkalmával lehet majd többet megtudni – mondta.
Hazánk ismert és elismert írói, költői látogatnak június 11-ig Miskolcra, a könyvhétre. Lackfi János József Attila-díjas író, költő műfordító már ötödik író-olvasó találkozóján is túl volt szerdáig. A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapokat Lackfi János nyitotta meg, aki magát nem meghazudtolva egy szerzeményt írt a jeles eseményre.
– Tiszakeszin, Kazincbarcikán, Szirmán és Miskolcon is volt találkozóm az olvasókkal. A megnyitót követően a tavaly megjelent, Milyenek a magyarok című kötetemet mutatjuk be a II. Rákóczi Ferenc könyvtárban, amely az érem két oldalát tárja az olvasók elé, külső szemmel is megmutatja, milyenek a magyarok. Az irodalom az élet meghosszabbítása. Olyan életeket élhetünk, olyan kalandokban vehetünk részt, otthoni karosszékünkben ülve, amire életünkben nem biztos, hogy vállalkoznánk. Az irodalom felszabadítja a teret – összegezte Lackfi János, majd Nagy Endre kabarést idézve hozzátette, apró különbségek jelentenek mindent, hiszen nem mindegy, hogy az ősember medvét eszik barlangjában, vagy a medve ősembert eszik annak barlangjában. Az író, költő, műfordító élményeit is megosztotta a publikummal, miszerint sok borzongató videót néz. Végül felhívta a figyelmet, hogy érdemesebb egy-egy könyvet olvasva borzongani, mint a híradásokban elhangzottaktól.
– Mi lenne, ha minden kötet szép és nemes dolgokról szólna? Ha a waterlooi csata elmaradt volna? Ha senki nem menne lángsírba? Borzongásra szükségünk van, s a könyvek ezt is megadják – tette hozzá.
A 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok számos eseménnyel várja az érdeklődőket, egészen június 11-ig. A megnyitót követően például Vass Tibor költővel beszélgetett Filip Gabriella, de a hét folyamán még lesznek író-olvasó találkozók, zenés, illetve gyermek programok és természetesen kötetbemutatók is, hiszen az olvasással mindenki gazdagabb emberré válhat.
K. J.
Fotó: Mocsári L., F. Kaderják Cs.