Tóth Arnold a múzeum igazgató-helyettese elmondta, az elmúlt évekig bevett szokás volt, hogy az évkönyvet decemberben adják át, ám ez most több ok miatt is elcsúszott, egészen a könyvhétig.
– Bár félig meddig kényszer időpont volt ez, mégis jó választásnak bizonyult, hiszen a könyvhét nyilvánossága a tudományos könyvkiadásnak is jót tesz, és így a korábbinál nagyobb figyelem irányul az évkönyvünkre is – mondta Tóth Arnold.
Pusztai Tamás, az intézmény első embere ünnepi köszöntője elején Szakáll Sándor főmuzeológust köszöntötte – az évkönyv előszavát idézve. Mint mondta, a muzeológus, akárcsak a múzeum minden munkatársa az idő tudományával foglalkozik, feladatuk elhelyezni a jelent a történelem egészében. Pusztai Tamás, méltatta Szakáll Sándor munkásságát, az ásványtár kialakításával kapcsolatos tevékenységét, mely most a Pannon-tenger Múzeum szeptember végi átadásával kiteljesedik, méltó helyre kerül.
Szakáll Sándor elmondta, öröm számára látni azt, hogy a múzeumban jelenleg is tapasztalt, fiatal, lelkes kollégák dolgoznak, olyanok, akikben megvan a kellő motiváció, hajtóerő. Mint mondta, hasonló volt a helyzet akkor is, mikor az intézménybe került, enélkül nem is jöhetett volna létre az a gyűjtemény, amivel ma a Herman Ottó Múzeum rendelkezik.
A múzeum által 2007-ben alapított Szabadfalvi-díjat (melyet az intézmény egykori vezetőjéről neveztek el), ebben az évben Fehér József, a Kazinczy Múzeum és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kapta.
A Múzeum 2012-es évkönyvét Somorjai Lehel, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának vezetője mutatta be. Hangsúlyozta, a kiadvány még az elmúlt évek intézményi változásai közepette való megjelenése elsősorban a folytonosság miatt kiemelt jelentőségű.
– Fontos, hogy el tudjuk helyezni magunkat a történelemben, melyben az egyéni történetek, történések is jelentősek, hiszen ezekből áll össze az úgynevezett „nagytörténelem” – mondta.
A levéltár vezetője formabontónak nevezte az évkönyvet, melyben az elmúlt három év, a közgyűjteményeket változásai is megjelennek.
– A forgószél, ami felkapta ezeket az intézményeket, talán lassan le is helyez minket új helyünkre, ahol fő feladatunk az lesz, hogy megtaláljuk az együttműködés új formáit, lehetőségeit. Mindezek tükrében tehát a kötet megjelenésének elsődleges érdeme az, hogy megjelent, hogy megmaradt a folytonosság. Ez az évkönyv azonban valójában nem is az 51., hanem az első, egy új korszak első évkönyve – tette hozzá Somorjai Lehel.
A könyvbemutatót szakmai programok, eladássorozat, pódiumbeszélgetés és az ünnepi könyvhéten való könyvmustra követte.
Tajthy Á.
Fotó: F. Kadeják Cs.
– Bár félig meddig kényszer időpont volt ez, mégis jó választásnak bizonyult, hiszen a könyvhét nyilvánossága a tudományos könyvkiadásnak is jót tesz, és így a korábbinál nagyobb figyelem irányul az évkönyvünkre is – mondta Tóth Arnold.
Pusztai Tamás, az intézmény első embere ünnepi köszöntője elején Szakáll Sándor főmuzeológust köszöntötte – az évkönyv előszavát idézve. Mint mondta, a muzeológus, akárcsak a múzeum minden munkatársa az idő tudományával foglalkozik, feladatuk elhelyezni a jelent a történelem egészében. Pusztai Tamás, méltatta Szakáll Sándor munkásságát, az ásványtár kialakításával kapcsolatos tevékenységét, mely most a Pannon-tenger Múzeum szeptember végi átadásával kiteljesedik, méltó helyre kerül.
Szakáll Sándor elmondta, öröm számára látni azt, hogy a múzeumban jelenleg is tapasztalt, fiatal, lelkes kollégák dolgoznak, olyanok, akikben megvan a kellő motiváció, hajtóerő. Mint mondta, hasonló volt a helyzet akkor is, mikor az intézménybe került, enélkül nem is jöhetett volna létre az a gyűjtemény, amivel ma a Herman Ottó Múzeum rendelkezik.
A múzeum által 2007-ben alapított Szabadfalvi-díjat (melyet az intézmény egykori vezetőjéről neveztek el), ebben az évben Fehér József, a Kazinczy Múzeum és a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója kapta.
A Múzeum 2012-es évkönyvét Somorjai Lehel, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának vezetője mutatta be. Hangsúlyozta, a kiadvány még az elmúlt évek intézményi változásai közepette való megjelenése elsősorban a folytonosság miatt kiemelt jelentőségű.
– Fontos, hogy el tudjuk helyezni magunkat a történelemben, melyben az egyéni történetek, történések is jelentősek, hiszen ezekből áll össze az úgynevezett „nagytörténelem” – mondta.
A levéltár vezetője formabontónak nevezte az évkönyvet, melyben az elmúlt három év, a közgyűjteményeket változásai is megjelennek.
– A forgószél, ami felkapta ezeket az intézményeket, talán lassan le is helyez minket új helyünkre, ahol fő feladatunk az lesz, hogy megtaláljuk az együttműködés új formáit, lehetőségeit. Mindezek tükrében tehát a kötet megjelenésének elsődleges érdeme az, hogy megjelent, hogy megmaradt a folytonosság. Ez az évkönyv azonban valójában nem is az 51., hanem az első, egy új korszak első évkönyve – tette hozzá Somorjai Lehel.
A könyvbemutatót szakmai programok, eladássorozat, pódiumbeszélgetés és az ünnepi könyvhéten való könyvmustra követte.
Tajthy Á.
Fotó: F. Kadeják Cs.