Idén nem volt olyan egyértelmű a tavasz, a jó idő megérkezte. Így a kerékpárosok sem „rajzottak ki” nagyjából egy időben úgy, ahogy korábban. A váltakozó időjárás mellett észre vehető, hogy jó időben sokkal többen ülnek bicajra, ahogy az is látható, hogy a ritkán kerekezők közt bizony akadnak olyanok, akik nem kezelik biztonsággal a kétkerekűt, illetve sokszor a KRESZ előírásaival sincsenek tisztában. Az elmúlt években egyre emelkedő azok száma, akik nem csak néha hobbyként, hanem hétköznapi használatként is nyeregbe pattannak.
Balesetek okozói és szenvedői
Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy számos közlekedő, köztük jó néhány kerékpárral közlekedő nincs tisztában a rájuk vonatkozó alapvető közlekedési szabályokkal. Sajnos egyre gyakoribbak az olyan esetek is, amikor szándékosan hagyják figyelmen kívül a közúti jelzéseket, például tilos jelzésen haladnak át – állítja a rendőrség. A kerékpárosokat érintő közlekedési balesetek bekövetkezésének másodlagos oka a kerékpárt ittas állapotban vezető (hajtó) személy felelőtlen magatartása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt évben, és az idén is a kitűzött céloknak megfelelően kiemelt figyelmet fordít a kerékpárosok, valamint a gyalogosok közlekedésére, illetve ellenőrzésére, a közlekedési kultúra javítására. Ennek eredményekképpen a megyében a gyalogosok által előidézett balesetszámban 7,2 %-os, a kerékpárosoknál pedig 6,2 %-os csökkenés tapasztalható – tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság.
A forgalomban betöltött szerepükhöz mérten azonban kifejezetten magas a kerékpárosok és gyalogosok aránya a balesetet okozók körében. A halálos balesetek áldozatai a legtöbb esetben a gépkocsik vezetői, illetve utasaik voltak. Õket leszámítva e tekintetben a leginkább érintett közlekedői réteg a gyalogosok, illetve a kerékpárosok. Az országos adatokhoz hasonlóan megyénkben is magas volt a kerékpárosok (13 %), és a gyalogosok (7 %) által előidézett balesetek száma.
Egyre többen két keréken
Miskolcon néhány éve még marginális szerepet töltött be a kerékpáros közlekedés, alig 1-2 százaléka volt a közlekedőknek, aki nyeregbe szállt, mondja Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke. Van egy mutató szám, amelyet közlekedési munkamegosztásnak neveznek, és amely azt mutatja, száz emberből hányan indulnak el reggel autóval azt vezetve, utasként, tömegközlekedéssel, vagy éppen kerékpárral. Az MVK Zrt. ilyen felmérése szerint 2008-ban 1,76 százalék ült kerékpárra. Az elnök azt mondja, a jó és kívánatos szám legalább 10-15 százalék lenne, de vannak olyan városok, ahol a 30, vagy 40 százalék fölötti érték is előfordul. A kerékpáros forgalomszámlálási adatok szerint az utóbbi években valóban nőtt a kerékpározók száma, 2012-ben a 2011-es adathoz képest 120 százalékos növekedés volt, ez az év tekinthető afféle „bummnak”, vagyis ekkor következett be jelentős mennyiségi ugrás.
Ilyen arányú növekedés már nem várható, de idén is 20%-ot meghaladó növekedést regisztráltak, ahogy Kunhalmi Zoltán mondja, a folyamat önmagát is generálja, tehát ez már biztosan így is marad. Hiszen minél többen látják a szomszédjuktól, kollégájuktól, barátjuktól a példát, hogy kerékpárral is lehet közlekedni, annál többen szánják el magukat. Itt valóban elmondható, hogy a példa ragadós.
A növekvő számú kerékpáros azonban az elnök szerint felveti azt a problémát nálunk is, amivel egyébként már egész Európa szembesült az elmúlt években. Jelesül, hogy át kell értékelni a közlekedési koncepciót és azt, hogy a város úthálózatán hol van a helye a kerékpárosnak, az ugyanis nem ilyen számú kétkerekűhöz készült.
Közlekedjünk, de hol?
Az elmúlt évtizedekben kizárólagosan autóközpontú közlekedés alakult ki, amelybe integrálni kell a kerékpárost. Ehelyett a legtöbb helyen a gyalogos felületeken jelölik ki a kerékpárutakat, ezt azonban senki nem szereti. Kunhalmi Zoltán szerint sem a gyalogossal egy felületen van jó helyen a kerékpáros. A gyalogosban ugyanis nem tudatosul, hogy ő közlekedik, a kerékpáros viszont járművet vezet, így inkább az autósokkal együtt az úttesten van helye. Hozzáteszi, a szorosan beépített városi környezetben gyakran nincs mindenhol hely arra, hogy kerékpárutat jelöljenek ki, erre jó példa a Kazinczy utca, így más megoldásokat kell keresni. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint városi környezetben az úttal párhuzamos, egyoldali kétirányú kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak gyakran egyébként is balesetveszélyesebbek, mintha a kerékpáros az úttesten közlekedne. Nagyobb forgalmú utakon a megoldást leginkább kerékpársávok, és a csomópontok korszerű elvek alapján történő kialakítása jelentheti.
Azonban hiába az objektív tények, ha a gyakorlatlanabb kerékpárosok számára a többi jármű között hiányzik a szubjektív biztonságérzet. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik félnek attól, hogy elütik, elsodorják őket, pedig az utóbbi években egyetlen elsodrásos baleset sem vált ismertté Miskolcon. Ugyanakkor az is egy bizonyított tény, és Miskolcon is látható, hogy minél többen kerékpároznak egy úton, területen, városrészben, annál nagyobb biztonságban lesznek, hiszen, ha csak néha jár arra egy kerékpáros, akkor az autósok sem számítanak rájuk, mintha mindennapossá válnak a kétkerekűek az érintett részen.
A kerékpárosok részéről a biztonságos közlekedés érdekében különösen fontosnak tartja Kunhalmi Zoltán is az oktatást, már gyerekkortól kezdve, lehetőleg iskolai keretek közt, folyamatosan ívelő rendszerben, melynek lényege, hogy a gyerek először a gyalogos, majd kerékpáros ismereteket és tapasztalatokat szerezze meg, ezzel megalapozva a gépjárművezetői jogosítvány megszerzését.
Tavaly elindította a Kerékpáros Miskolc Egyesület a bebiciklizés programját, vagyis az érdeklődőket tapasztalt városi kerékpárosok által vezetett városi túrák keretében felkészítik a biztonságos és szabályos közlekedésre. Az ingyenes programra azok jelentkezhetnek, akik kerékpározni már tudnak, de félnek a városi forgalomban, vagy egyszerűen csak nem ismerik a szabályokat. Jelentkezni az egyesület honlapján lehet http://kerekparosmiskolc.net/bebiciklizes/ Ugyanakkor mindenkinek a saját fejében kell tisztába tenni a dolgokat, hiszen Kunhalmi Zoltán szerint nincs olyan, hogy bringás. Mindenki közlekedő, hol négy, hol két keréken, vagy gyalog, igazi biztonságban pedig akkor lehet mindenki, ha odafigyelünk egymásra.
H. I.
Fotó: Mocsári L.
Balesetek okozói és szenvedői
Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy számos közlekedő, köztük jó néhány kerékpárral közlekedő nincs tisztában a rájuk vonatkozó alapvető közlekedési szabályokkal. Sajnos egyre gyakoribbak az olyan esetek is, amikor szándékosan hagyják figyelmen kívül a közúti jelzéseket, például tilos jelzésen haladnak át – állítja a rendőrség. A kerékpárosokat érintő közlekedési balesetek bekövetkezésének másodlagos oka a kerékpárt ittas állapotban vezető (hajtó) személy felelőtlen magatartása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt évben, és az idén is a kitűzött céloknak megfelelően kiemelt figyelmet fordít a kerékpárosok, valamint a gyalogosok közlekedésére, illetve ellenőrzésére, a közlekedési kultúra javítására. Ennek eredményekképpen a megyében a gyalogosok által előidézett balesetszámban 7,2 %-os, a kerékpárosoknál pedig 6,2 %-os csökkenés tapasztalható – tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság.
A forgalomban betöltött szerepükhöz mérten azonban kifejezetten magas a kerékpárosok és gyalogosok aránya a balesetet okozók körében. A halálos balesetek áldozatai a legtöbb esetben a gépkocsik vezetői, illetve utasaik voltak. Õket leszámítva e tekintetben a leginkább érintett közlekedői réteg a gyalogosok, illetve a kerékpárosok. Az országos adatokhoz hasonlóan megyénkben is magas volt a kerékpárosok (13 %), és a gyalogosok (7 %) által előidézett balesetek száma.
Egyre többen két keréken
Miskolcon néhány éve még marginális szerepet töltött be a kerékpáros közlekedés, alig 1-2 százaléka volt a közlekedőknek, aki nyeregbe szállt, mondja Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke. Van egy mutató szám, amelyet közlekedési munkamegosztásnak neveznek, és amely azt mutatja, száz emberből hányan indulnak el reggel autóval azt vezetve, utasként, tömegközlekedéssel, vagy éppen kerékpárral. Az MVK Zrt. ilyen felmérése szerint 2008-ban 1,76 százalék ült kerékpárra. Az elnök azt mondja, a jó és kívánatos szám legalább 10-15 százalék lenne, de vannak olyan városok, ahol a 30, vagy 40 százalék fölötti érték is előfordul. A kerékpáros forgalomszámlálási adatok szerint az utóbbi években valóban nőtt a kerékpározók száma, 2012-ben a 2011-es adathoz képest 120 százalékos növekedés volt, ez az év tekinthető afféle „bummnak”, vagyis ekkor következett be jelentős mennyiségi ugrás.
Ilyen arányú növekedés már nem várható, de idén is 20%-ot meghaladó növekedést regisztráltak, ahogy Kunhalmi Zoltán mondja, a folyamat önmagát is generálja, tehát ez már biztosan így is marad. Hiszen minél többen látják a szomszédjuktól, kollégájuktól, barátjuktól a példát, hogy kerékpárral is lehet közlekedni, annál többen szánják el magukat. Itt valóban elmondható, hogy a példa ragadós.
A növekvő számú kerékpáros azonban az elnök szerint felveti azt a problémát nálunk is, amivel egyébként már egész Európa szembesült az elmúlt években. Jelesül, hogy át kell értékelni a közlekedési koncepciót és azt, hogy a város úthálózatán hol van a helye a kerékpárosnak, az ugyanis nem ilyen számú kétkerekűhöz készült.
Közlekedjünk, de hol?
Az elmúlt évtizedekben kizárólagosan autóközpontú közlekedés alakult ki, amelybe integrálni kell a kerékpárost. Ehelyett a legtöbb helyen a gyalogos felületeken jelölik ki a kerékpárutakat, ezt azonban senki nem szereti. Kunhalmi Zoltán szerint sem a gyalogossal egy felületen van jó helyen a kerékpáros. A gyalogosban ugyanis nem tudatosul, hogy ő közlekedik, a kerékpáros viszont járművet vezet, így inkább az autósokkal együtt az úttesten van helye. Hozzáteszi, a szorosan beépített városi környezetben gyakran nincs mindenhol hely arra, hogy kerékpárutat jelöljenek ki, erre jó példa a Kazinczy utca, így más megoldásokat kell keresni. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint városi környezetben az úttal párhuzamos, egyoldali kétirányú kerékpárutak, gyalog- és kerékpárutak gyakran egyébként is balesetveszélyesebbek, mintha a kerékpáros az úttesten közlekedne. Nagyobb forgalmú utakon a megoldást leginkább kerékpársávok, és a csomópontok korszerű elvek alapján történő kialakítása jelentheti.
Azonban hiába az objektív tények, ha a gyakorlatlanabb kerékpárosok számára a többi jármű között hiányzik a szubjektív biztonságérzet. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik félnek attól, hogy elütik, elsodorják őket, pedig az utóbbi években egyetlen elsodrásos baleset sem vált ismertté Miskolcon. Ugyanakkor az is egy bizonyított tény, és Miskolcon is látható, hogy minél többen kerékpároznak egy úton, területen, városrészben, annál nagyobb biztonságban lesznek, hiszen, ha csak néha jár arra egy kerékpáros, akkor az autósok sem számítanak rájuk, mintha mindennapossá válnak a kétkerekűek az érintett részen.
A kerékpárosok részéről a biztonságos közlekedés érdekében különösen fontosnak tartja Kunhalmi Zoltán is az oktatást, már gyerekkortól kezdve, lehetőleg iskolai keretek közt, folyamatosan ívelő rendszerben, melynek lényege, hogy a gyerek először a gyalogos, majd kerékpáros ismereteket és tapasztalatokat szerezze meg, ezzel megalapozva a gépjárművezetői jogosítvány megszerzését.
Tavaly elindította a Kerékpáros Miskolc Egyesület a bebiciklizés programját, vagyis az érdeklődőket tapasztalt városi kerékpárosok által vezetett városi túrák keretében felkészítik a biztonságos és szabályos közlekedésre. Az ingyenes programra azok jelentkezhetnek, akik kerékpározni már tudnak, de félnek a városi forgalomban, vagy egyszerűen csak nem ismerik a szabályokat. Jelentkezni az egyesület honlapján lehet http://kerekparosmiskolc.net/bebiciklizes/ Ugyanakkor mindenkinek a saját fejében kell tisztába tenni a dolgokat, hiszen Kunhalmi Zoltán szerint nincs olyan, hogy bringás. Mindenki közlekedő, hol négy, hol két keréken, vagy gyalog, igazi biztonságban pedig akkor lehet mindenki, ha odafigyelünk egymásra.
H. I.
Fotó: Mocsári L.