A grafológia az a szakterület, amely az íráskép alapján ad személyiség-leírást, de használják többek között pedagógiai célokra, történelmi alakok megismerésére, munkaerő-kereséskor.
Galambos Eszter okleveles grafológus hangsúlyozta: a grafológia inkább áll közel a pszichológia tudományához, mint az ezotériához. Jósolni írásból nem lehet. Egy-egy betű, jel sem mérvadó, a szakemberek számos tényezőt figyelembe vesznek.
– A legfontosabb, hogy egy jel nem jel. A betűk dominanciája mellett a teljes írásképet vizsgáljuk, összetett módon. Kézzel írva 8-12 sor, megszólítás, aláírás szükséges hozzá – mondta. Számít például a betűk mérete, összekapcsolódása, a folyóírás, a sorok, betűk közti távolság, s a margók mellett az, hol helyezkedik el a megszólítás, az aláírás.
Megállapítható, hogy nyitott (extrovertált), vagy zárkózott (introvertált) személyiségről van szó. Kiderül a társasági viszonyokhoz való hozzáállás, s ugyan a grafológia nem tud betegségeket megállapítani, de előjeleket igen. Ha valakinek tartósan változik az írásképe, akkor érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a szakértő vizsgálat segíthet.
A grafológus példaként felhozta a diszlexiát, diszgráfiát – a gyerekeknek nincs kifejlett írásképük, ezért náluk rajzelemzés is járul a vizsgálathoz. A stressz következtében kapkodó lehet az íráskép, ereszkedőek a sorok, túl szélesek margók, vagy gyenge a nyomaték – többek között.
– A vesekő például abból vehető észre, hogy az ovál betűk (o-a) egyes részei mennyire vastagok, van-e bennük törés – tette hozzá Galambos Eszter.
A pszichológiával kapcsolatban kiemelte, három zóna van az írásban. Alsó, középső és felső. Az alsó az anyagi, szexuális életről ad felvilágosítást, a középső zóna a gyakorlati életről tájékoztat, a felső pedig az úgynevezett szellemi zóna.
– A duktor, vagyis az író ember életvezetése is kiderül, de a személyiségelemzéskor nem csupán egy írást nézünk meg – hangsúlyozta.
Néhány példát említve kiemelte, a bal margó a múlthoz, a jobb a jövőhöz való viszonyt mutatja. Előfordul, hogy nem folyóírással, hanem scriptírással ír az ember. Ha nem műszaki érdeklődésű személyről van szó, akár jelentheti azt is, hogy titkolózik, önmagát nem adja ki, de ehhez is számos másik jelet is meg kell vizsgálni. A grafológia összetett tudomány, vannak azonban betűk, amelyekből már a laikus is következtethet egy-két dologra. A lényeg azonban a dominancia, egy-egy betű, jel még nem árulkodó.
Néhány jellemző jel, amiből sok minden kiderülhet:
ovál betűk: (o-a)
Saját magunkhoz való viszony. Ha az ékezet többnyire belefúródik a betűbe, akkor jellemzően önmarcangoló emberről beszélhetünk, aki kritikai érzékét sok esetben magára vetíti ki.
m betű:
A társas viszonyt modellezi. Az árkádos forma zárkózott személyiséget, ellenkező írása nyitottságot sugall. Ha hurkok vannak az m betűben, az fejlett diplomáciai készségekre enged következtetni.
z betű:
Az iskolában úgynevezett zászlós módját tanuljuk meg. Sosem húztuk át. Aki áthúzza a z betűt, az valószínűleg nem ismeri el főnökét.
g betű:
Az alsó zónában elhelyezkedő hurokrész zártsága az ösztönökkel, anyagiakkal való elégedettséget jelzi, ha nyitott a hurok, valami gond van az alsó zóna által szimbolizált területeken.
t betű:
Az álló betűk, mint a t is, akarati tényező. Amennyiben balra dől, a múlt sérelmei között lehetnek feldolgozatlan pontok, az illető dacos személyiség.
K. J.
Fotó: Juhász Á.
Galambos Eszter okleveles grafológus hangsúlyozta: a grafológia inkább áll közel a pszichológia tudományához, mint az ezotériához. Jósolni írásból nem lehet. Egy-egy betű, jel sem mérvadó, a szakemberek számos tényezőt figyelembe vesznek.
– A legfontosabb, hogy egy jel nem jel. A betűk dominanciája mellett a teljes írásképet vizsgáljuk, összetett módon. Kézzel írva 8-12 sor, megszólítás, aláírás szükséges hozzá – mondta. Számít például a betűk mérete, összekapcsolódása, a folyóírás, a sorok, betűk közti távolság, s a margók mellett az, hol helyezkedik el a megszólítás, az aláírás.
Megállapítható, hogy nyitott (extrovertált), vagy zárkózott (introvertált) személyiségről van szó. Kiderül a társasági viszonyokhoz való hozzáállás, s ugyan a grafológia nem tud betegségeket megállapítani, de előjeleket igen. Ha valakinek tartósan változik az írásképe, akkor érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a szakértő vizsgálat segíthet.
A grafológus példaként felhozta a diszlexiát, diszgráfiát – a gyerekeknek nincs kifejlett írásképük, ezért náluk rajzelemzés is járul a vizsgálathoz. A stressz következtében kapkodó lehet az íráskép, ereszkedőek a sorok, túl szélesek margók, vagy gyenge a nyomaték – többek között.
– A vesekő például abból vehető észre, hogy az ovál betűk (o-a) egyes részei mennyire vastagok, van-e bennük törés – tette hozzá Galambos Eszter.
A pszichológiával kapcsolatban kiemelte, három zóna van az írásban. Alsó, középső és felső. Az alsó az anyagi, szexuális életről ad felvilágosítást, a középső zóna a gyakorlati életről tájékoztat, a felső pedig az úgynevezett szellemi zóna.
– A duktor, vagyis az író ember életvezetése is kiderül, de a személyiségelemzéskor nem csupán egy írást nézünk meg – hangsúlyozta.
Néhány példát említve kiemelte, a bal margó a múlthoz, a jobb a jövőhöz való viszonyt mutatja. Előfordul, hogy nem folyóírással, hanem scriptírással ír az ember. Ha nem műszaki érdeklődésű személyről van szó, akár jelentheti azt is, hogy titkolózik, önmagát nem adja ki, de ehhez is számos másik jelet is meg kell vizsgálni. A grafológia összetett tudomány, vannak azonban betűk, amelyekből már a laikus is következtethet egy-két dologra. A lényeg azonban a dominancia, egy-egy betű, jel még nem árulkodó.
Néhány jellemző jel, amiből sok minden kiderülhet:
ovál betűk: (o-a)
Saját magunkhoz való viszony. Ha az ékezet többnyire belefúródik a betűbe, akkor jellemzően önmarcangoló emberről beszélhetünk, aki kritikai érzékét sok esetben magára vetíti ki.
m betű:
A társas viszonyt modellezi. Az árkádos forma zárkózott személyiséget, ellenkező írása nyitottságot sugall. Ha hurkok vannak az m betűben, az fejlett diplomáciai készségekre enged következtetni.
z betű:
Az iskolában úgynevezett zászlós módját tanuljuk meg. Sosem húztuk át. Aki áthúzza a z betűt, az valószínűleg nem ismeri el főnökét.
g betű:
Az alsó zónában elhelyezkedő hurokrész zártsága az ösztönökkel, anyagiakkal való elégedettséget jelzi, ha nyitott a hurok, valami gond van az alsó zóna által szimbolizált területeken.
t betű:
Az álló betűk, mint a t is, akarati tényező. Amennyiben balra dől, a múlt sérelmei között lehetnek feldolgozatlan pontok, az illető dacos személyiség.
K. J.
Fotó: Juhász Á.