A 2010-ben megalakult csoport évente beszámol a nyilvánosság előtt, milyen eredményeket ért el a földcsuszamlások és omlások miatt veszélyeztetett épített örökség: a történelmi pincesorok és a borházak megmentéséért folyó munka során. A július 3-i találkozón Kozák Miklós, a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék docense ismertette a csoport kutatási eredményeit.

A beszámoló előtt Pfliegler Péter alpolgármester arról beszélt, egyetlen város sem büszkélkedhet vele, hogy a közepén lenne egy zöld tüdő, egy bor-negyed. A munkacsoportot a Városháza, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem geológiai szakembereivel, a cégek és a civilek képviselőivel közösen hozta létre, melyhez később csatlakozott az egyetemistákból és doktoranduszokból álló Tardona Munkacsoport. Nem tudták mi az oka az Avas északi oldalán a folyamatos csúszásoknak, leszakadásoknak, ezért vágtak bele a felmérő munkákba, melyek segítségével a jövőben megelőzhető lehet egy partfalcsúszás, vagy, ha mégis előfordul, akkor jobban kezelhető.
Az alpolgármester kiemelte, ez az első városvezetés, amely költségvetési soron különített el forrást ilyen munkához. A most következő legfontosabb konkrét lépések közül hármat emelt ki Pfliegler Péter: a csurgó vizek és a szennyvíz korszerű elvezetésének biztosítását, a már meglévő, illetve a jövőben épülő utak biztonságossá tételét, illetve egy tervezett zöldítési programot. Utóbbi során szeretnék a növényzetet ritkítani, illetve pótolni, amennyire lehet kicserélni.

Bizonyítékot nyert, hogy a korábban rendelkezésre álló terveket jó, hogy nem valósították meg, hanem megvárták a felmérés eredményét, mert komoly károkat okozhattak volna, mondta Rostás László. Az elkészült anyag nélkül nem tudtak előrébb lépni, de most már tudják, hogyan kell elindulni. A legfontosabbnak Miskolc főépítésze is a vízelvezetést nevezte, emellett megemlítette, hogy összeállítanak egy gyakorlati kézikönyvet, amely tartalmazza majd azokat az építészeti elemeket, amelyeket meg akarnak óvni az Avason. De Rostás László szerint szigorú településképi védelemre is szükség van, hogy olyan legyen az Avas, amilyen régen volt, és amilyennek a legtöbben látni szeretnénk. Éppen ezért a kézikönyv azt is tartalmazza majd, hogy mit kell egy pincetulajdonosnak tenni, hogy óvja az Avast, hogyan kell elvezetnie a vizet a telkéről, milyen anyagokat használhat felújításnál, stb.

Hozzátette, teljes növényzet cserére van szükség, ugyanis a jelenlegi nagy lombkoronás növényekbe könnyen bele tud kapaszkodni a szél, és, ha viharos, akkor képes nagyobb földdarabokat is kifordítani így. Ugyanakkor szükség van olyan növényekre, amelyek gyökerükkel meg tudják kötni a feltöltött talajt.
Beszélt arról is, hogy milyen elképzeléseik vannak az Avas újra benépesítésére. Mint mondta, szeretnének kijelölni olyan pontokat, ahol állandó jelenlét lehet, akár egy borozó képében is. Így van is miért felmenni és tájékoztató pontként is megfelelnek majd. Az elképzelések szerint nagyobb súlyú gépkocsikat nem engednek majd fel. Tervben van viszont, hogy a taxiállomásig lovas fogat közlekedjen és szállítsa a szórakozni vágyókat, kilátogatókat, ehhez keresik a megfelelő vállalkozókat. Szeretnék visszahozni az életet az Avas oldalába, de csak lépésenként, nem egyszerre nagy nekifutással, azt ugyanis a terület sem viselné el.

Kozák Miklós a különböző geológiai és geodéziai vizsgálatok eredményeiről tartott vetítéses előadást, melynek során a Miskolc alatt található földkéreg rétegek, azok egymásra csúszásától elindulva mutatta be a fúrások és több pince felmérése alapján kapott eredményeket. Beszélt arról, hogy a tortaszerűen egymásra rakódott rétegek határozzák meg, hogy hol jelentkeznek problémák. Ugyanakkor szó volt arról is, hogy alap probléma a túl sok pince, a geológiai ismeretek hiánya, a több helyen pincéket is érintő repedések, így a víz megjelenése is. Bizonyos helyeken olyan talajt, kőzetet találtak, amelyhez nem lehet akárhogy hozzányúlni. Ahogy a docens mondta, fontos kérdésekre kaptak választ, például arra, hogy a horganyzott támfal nem megoldás, hiába engednek ugyanis vasalást a földbe, az nem tartja meg a támfalat. Azonban véleménye szerint a negatív eredmények is jók, hiszen ezek segítségével elindulhatnak a megoldásokat keresve egy másik irányba. Vertikális rendszer segítségével egy 3D modell is készült, melyet szintén bemutattak, és amely segíti az átláthatóbb munkát.

Az Avasi Borút Egyesület képviseletében Dobos Tibor kijelentette, ezzel az irányvonallal maximálisan egyet értenek, örülnek, hogy végre elindul egy olyan munka, amely konkrét lépésekhez is vezethet. A Miskolciak az Avasért Alapítvány nevében Szendrei Mihály szólalt fel elmondva, fontos, hogy foglalkozzanak az Avassal. Ez az eredmény jó alap ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, nagyon bíznak a kézzel fogható eredményekben, melyben maguk is szerepet kívánnak vállalni.
A tájékoztatót követően a szakemberek az avasi Bormúzeumnál, helyszíni bejáráson mutatták meg a földmozgások szemmel is látható nyomait.
H. I.
Fotó: F. Kaderják Csilla

A beszámoló előtt Pfliegler Péter alpolgármester arról beszélt, egyetlen város sem büszkélkedhet vele, hogy a közepén lenne egy zöld tüdő, egy bor-negyed. A munkacsoportot a Városháza, a Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem geológiai szakembereivel, a cégek és a civilek képviselőivel közösen hozta létre, melyhez később csatlakozott az egyetemistákból és doktoranduszokból álló Tardona Munkacsoport. Nem tudták mi az oka az Avas északi oldalán a folyamatos csúszásoknak, leszakadásoknak, ezért vágtak bele a felmérő munkákba, melyek segítségével a jövőben megelőzhető lehet egy partfalcsúszás, vagy, ha mégis előfordul, akkor jobban kezelhető.
Az alpolgármester kiemelte, ez az első városvezetés, amely költségvetési soron különített el forrást ilyen munkához. A most következő legfontosabb konkrét lépések közül hármat emelt ki Pfliegler Péter: a csurgó vizek és a szennyvíz korszerű elvezetésének biztosítását, a már meglévő, illetve a jövőben épülő utak biztonságossá tételét, illetve egy tervezett zöldítési programot. Utóbbi során szeretnék a növényzetet ritkítani, illetve pótolni, amennyire lehet kicserélni.

Bizonyítékot nyert, hogy a korábban rendelkezésre álló terveket jó, hogy nem valósították meg, hanem megvárták a felmérés eredményét, mert komoly károkat okozhattak volna, mondta Rostás László. Az elkészült anyag nélkül nem tudtak előrébb lépni, de most már tudják, hogyan kell elindulni. A legfontosabbnak Miskolc főépítésze is a vízelvezetést nevezte, emellett megemlítette, hogy összeállítanak egy gyakorlati kézikönyvet, amely tartalmazza majd azokat az építészeti elemeket, amelyeket meg akarnak óvni az Avason. De Rostás László szerint szigorú településképi védelemre is szükség van, hogy olyan legyen az Avas, amilyen régen volt, és amilyennek a legtöbben látni szeretnénk. Éppen ezért a kézikönyv azt is tartalmazza majd, hogy mit kell egy pincetulajdonosnak tenni, hogy óvja az Avast, hogyan kell elvezetnie a vizet a telkéről, milyen anyagokat használhat felújításnál, stb.

Hozzátette, teljes növényzet cserére van szükség, ugyanis a jelenlegi nagy lombkoronás növényekbe könnyen bele tud kapaszkodni a szél, és, ha viharos, akkor képes nagyobb földdarabokat is kifordítani így. Ugyanakkor szükség van olyan növényekre, amelyek gyökerükkel meg tudják kötni a feltöltött talajt.
Beszélt arról is, hogy milyen elképzeléseik vannak az Avas újra benépesítésére. Mint mondta, szeretnének kijelölni olyan pontokat, ahol állandó jelenlét lehet, akár egy borozó képében is. Így van is miért felmenni és tájékoztató pontként is megfelelnek majd. Az elképzelések szerint nagyobb súlyú gépkocsikat nem engednek majd fel. Tervben van viszont, hogy a taxiállomásig lovas fogat közlekedjen és szállítsa a szórakozni vágyókat, kilátogatókat, ehhez keresik a megfelelő vállalkozókat. Szeretnék visszahozni az életet az Avas oldalába, de csak lépésenként, nem egyszerre nagy nekifutással, azt ugyanis a terület sem viselné el.

Kozák Miklós a különböző geológiai és geodéziai vizsgálatok eredményeiről tartott vetítéses előadást, melynek során a Miskolc alatt található földkéreg rétegek, azok egymásra csúszásától elindulva mutatta be a fúrások és több pince felmérése alapján kapott eredményeket. Beszélt arról, hogy a tortaszerűen egymásra rakódott rétegek határozzák meg, hogy hol jelentkeznek problémák. Ugyanakkor szó volt arról is, hogy alap probléma a túl sok pince, a geológiai ismeretek hiánya, a több helyen pincéket is érintő repedések, így a víz megjelenése is. Bizonyos helyeken olyan talajt, kőzetet találtak, amelyhez nem lehet akárhogy hozzányúlni. Ahogy a docens mondta, fontos kérdésekre kaptak választ, például arra, hogy a horganyzott támfal nem megoldás, hiába engednek ugyanis vasalást a földbe, az nem tartja meg a támfalat. Azonban véleménye szerint a negatív eredmények is jók, hiszen ezek segítségével elindulhatnak a megoldásokat keresve egy másik irányba. Vertikális rendszer segítségével egy 3D modell is készült, melyet szintén bemutattak, és amely segíti az átláthatóbb munkát.

Az Avasi Borút Egyesület képviseletében Dobos Tibor kijelentette, ezzel az irányvonallal maximálisan egyet értenek, örülnek, hogy végre elindul egy olyan munka, amely konkrét lépésekhez is vezethet. A Miskolciak az Avasért Alapítvány nevében Szendrei Mihály szólalt fel elmondva, fontos, hogy foglalkozzanak az Avassal. Ez az eredmény jó alap ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, nagyon bíznak a kézzel fogható eredményekben, melyben maguk is szerepet kívánnak vállalni.
A tájékoztatót követően a szakemberek az avasi Bormúzeumnál, helyszíni bejáráson mutatták meg a földmozgások szemmel is látható nyomait.
H. I.
Fotó: F. Kaderják Csilla