A Manó-Fonó családi programjaival kezdődött szombat délelőtt a XVII. Borsodi Fonó folkfesztivál programja. A legkisebbeket a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület kézműves játszóháza várta, a népi mesterségek iránt érdeklődők pedig munka közben tekinthettek meg többek között fafaragót, kovácsot, mézeskalácsost és bőrmívest is.
Mint Molnárné Forray Marianna egyesületi elnök, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház igazgatója elmondta, egyesületük 30 féle szakmát művelő mestert tömörít, s a Fonón még ehhez jöttek a lengyel virágfestők, illetve itt vannak a holland vendégek is. Többekkel, így a nyíregyházi cipészt, vagy a faesztergályost, csak a nagyobb rendezvényeken találkozhatnak a miskolciak, ezért is érdemes ellátogatni a Fonóra elmondása szerint. A faesztergályos egyébként kisunokájával érkezett, és már a fiatal gyermek is egészen ügyesen készített kisszékeket.
– Nagyon érdekes, szép tárgyakat hozott a csuhéfonó, aki szintén csak a nagy rendezvényekre jön el, mert messze lakik. A lengyel vendégekkel sokéves a kapcsolatunk, Tarnów városába minden évben rendszeresen járnak a népművészeink. A hollandok pedig a Szinvavölgyi Néptáncműhely a vendégei, de szívesen tartottak nálunk is egy bemutatót, mi pedig örömmel fogadtuk őket – sorolta az alkotóház igazgatója.
Kiemelte, feladatuknak tekintik a népi mesterségek „életben tartását”, új hívek szerzését. „Az lenne a jó, ha minél több ilyen rendezvény lenne a városban”, fogalmazta meg véleményét Forray Marianna, hozzátéve, félő ugyanis, hogy nem lesz utánpótlás, aki továbbvinné a népi mesterségek művelését. Kitért az alkotóházban megrendezett hétvégi játszóházakra, ahol igyekeznek becsempészni a gyermekek életébe a népi mesterségeket.
Pipicz Annamária mézeskalács-készítő elárulta, hagyományos recept szerint készíti a kalácsokat. A festés során törekszik a természetes alapanyagok használatára, és a hagyományos baba, huszár, szív formákon kívül előszeretettel készít speciális, alkalmakhoz, ünnepekhez passzoló mézeskalács-formákat is.
– Fontos azonban a hagyományos motívumok és minták alkalmazása is. Elkészítésükhöz kézügyesség, és még inkább türelem szükségeltetik. Azért szeretek mézeskalács készítésével foglalkozni, mert tapasztalataim szerint jó érzéseket tudok így kiváltani az emberekből – tette hozzá.
Hlastawa Wanda, a lengyelországi zalipie-i „Festőnők Háza” művelődési ház igazgatója elmondta, a virágfestészeti hagyomány a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Régebben a nők a kemence környékét, majd a belső felületeket is virágokkal, egyszerűbb motívumokkal díszítették fel. Akkoriban nagyon egyszerű ecsetekkel, egyszerűbb színvilággal dolgoztak, ma már azonban jóval jobb eszközökhöz van hozzáférésük, így a színvilág is jóval összetettebb. A ház belső felületei mellett már a külső falakat, sőt a kerítést, a kutat, vagy akár a kutyaólat is ilyen virágmintákkal díszítették fel. Elmondta, élő hagyomány náluk a virágfestészet, lányról lányra száll, de iskolában és akár szomszédoktól is meg lehet tanulni, mindenki tud segíteni.
A minap.hu által megkérdezett látogatók többsége elmondása szerint már nem először jár a Fonón, többen a fesztiválhoz köthető fiatalkori élményeikről meséltek. Egészen pici gyermekes családok, fiatal párok, és az idősebb korosztály képviselői is megfordultak a várban a szombati programok során, sokan azonban a kánikulára panaszkodtak. A hangulatot mindenesetre az időjárás sem tudta elrontani, a skanzenben sétálgatva, vagy a népi mesterségek művelőit figyelemmel kísérve mindenki talált magának programot.
A szombati nap ezzel azonban még nem ért véget a Fonón, hiszen délután 17.00 órától megkezdődik a zenei programok sora. Számadó zenekar, Szinvavölgyi néptáncgála, majd Ferenczi György és a Rackjam koncert színesíti a Fonót. Este 21.15-től Elsa Valle & Rumba Caliente lép fel, majd következik a nap húzózenekara, a Csík zenekar, ők 22.15-től lépnek színpadra. Az estét 23.30-től a Sebő-együttes koncertje zárja.
A szombati és vasárnapi fellépők részletes sorát programajánlónkban találják.
Kujan I.
fotó: Mocsári L.
Mint Molnárné Forray Marianna egyesületi elnök, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház igazgatója elmondta, egyesületük 30 féle szakmát művelő mestert tömörít, s a Fonón még ehhez jöttek a lengyel virágfestők, illetve itt vannak a holland vendégek is. Többekkel, így a nyíregyházi cipészt, vagy a faesztergályost, csak a nagyobb rendezvényeken találkozhatnak a miskolciak, ezért is érdemes ellátogatni a Fonóra elmondása szerint. A faesztergályos egyébként kisunokájával érkezett, és már a fiatal gyermek is egészen ügyesen készített kisszékeket.
– Nagyon érdekes, szép tárgyakat hozott a csuhéfonó, aki szintén csak a nagy rendezvényekre jön el, mert messze lakik. A lengyel vendégekkel sokéves a kapcsolatunk, Tarnów városába minden évben rendszeresen járnak a népművészeink. A hollandok pedig a Szinvavölgyi Néptáncműhely a vendégei, de szívesen tartottak nálunk is egy bemutatót, mi pedig örömmel fogadtuk őket – sorolta az alkotóház igazgatója.
Kiemelte, feladatuknak tekintik a népi mesterségek „életben tartását”, új hívek szerzését. „Az lenne a jó, ha minél több ilyen rendezvény lenne a városban”, fogalmazta meg véleményét Forray Marianna, hozzátéve, félő ugyanis, hogy nem lesz utánpótlás, aki továbbvinné a népi mesterségek művelését. Kitért az alkotóházban megrendezett hétvégi játszóházakra, ahol igyekeznek becsempészni a gyermekek életébe a népi mesterségeket.
Pipicz Annamária mézeskalács-készítő elárulta, hagyományos recept szerint készíti a kalácsokat. A festés során törekszik a természetes alapanyagok használatára, és a hagyományos baba, huszár, szív formákon kívül előszeretettel készít speciális, alkalmakhoz, ünnepekhez passzoló mézeskalács-formákat is.
– Fontos azonban a hagyományos motívumok és minták alkalmazása is. Elkészítésükhöz kézügyesség, és még inkább türelem szükségeltetik. Azért szeretek mézeskalács készítésével foglalkozni, mert tapasztalataim szerint jó érzéseket tudok így kiváltani az emberekből – tette hozzá.
Hlastawa Wanda, a lengyelországi zalipie-i „Festőnők Háza” művelődési ház igazgatója elmondta, a virágfestészeti hagyomány a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Régebben a nők a kemence környékét, majd a belső felületeket is virágokkal, egyszerűbb motívumokkal díszítették fel. Akkoriban nagyon egyszerű ecsetekkel, egyszerűbb színvilággal dolgoztak, ma már azonban jóval jobb eszközökhöz van hozzáférésük, így a színvilág is jóval összetettebb. A ház belső felületei mellett már a külső falakat, sőt a kerítést, a kutat, vagy akár a kutyaólat is ilyen virágmintákkal díszítették fel. Elmondta, élő hagyomány náluk a virágfestészet, lányról lányra száll, de iskolában és akár szomszédoktól is meg lehet tanulni, mindenki tud segíteni.
A minap.hu által megkérdezett látogatók többsége elmondása szerint már nem először jár a Fonón, többen a fesztiválhoz köthető fiatalkori élményeikről meséltek. Egészen pici gyermekes családok, fiatal párok, és az idősebb korosztály képviselői is megfordultak a várban a szombati programok során, sokan azonban a kánikulára panaszkodtak. A hangulatot mindenesetre az időjárás sem tudta elrontani, a skanzenben sétálgatva, vagy a népi mesterségek művelőit figyelemmel kísérve mindenki talált magának programot.
A szombati nap ezzel azonban még nem ért véget a Fonón, hiszen délután 17.00 órától megkezdődik a zenei programok sora. Számadó zenekar, Szinvavölgyi néptáncgála, majd Ferenczi György és a Rackjam koncert színesíti a Fonót. Este 21.15-től Elsa Valle & Rumba Caliente lép fel, majd következik a nap húzózenekara, a Csík zenekar, ők 22.15-től lépnek színpadra. Az estét 23.30-től a Sebő-együttes koncertje zárja.
A szombati és vasárnapi fellépők részletes sorát programajánlónkban találják.
Kujan I.
fotó: Mocsári L.