Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel - egy korábbi ügyészségi közlemény szerint - "a per során több államtitokká minősített tényt érintenek". A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
Mivel az ügyészség nem közölte, hogy milyen ügyben vették őrizetbe a férfiakat, elég sok találgatás látott napvilágot őrizetbe vételük óta. A magyar sajtó többek között már az Egymásért Alapítvánnyal, a magyar Mol-részvények orosz kézre kerülésével és kormányzati portálok feltörésével is összefüggésbe hozta őket.
A Heti Válasz pedig azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők azt szerették volna megtudni, hogyan jutottak el titkosszolgálati információk a Fideszhez. A lap szerint a Szilvásy-ügyben letartóztatott negyedik férfinak az volt a feladata, hogy megtudja, hogyan jutottak el titkosszolgálati információk a Fideszhez.
MTI
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel - egy korábbi ügyészségi közlemény szerint - "a per során több államtitokká minősített tényt érintenek". A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
Mivel az ügyészség nem közölte, hogy milyen ügyben vették őrizetbe a férfiakat, elég sok találgatás látott napvilágot őrizetbe vételük óta. A magyar sajtó többek között már az Egymásért Alapítvánnyal, a magyar Mol-részvények orosz kézre kerülésével és kormányzati portálok feltörésével is összefüggésbe hozta őket.
A Heti Válasz pedig azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők azt szerették volna megtudni, hogyan jutottak el titkosszolgálati információk a Fideszhez. A lap szerint a Szilvásy-ügyben letartóztatott negyedik férfinak az volt a feladata, hogy megtudja, hogyan jutottak el titkosszolgálati információk a Fideszhez.
MTI