2014 májusától az európai direktíváknak köszönhetően elvileg külföldiek is vásárolhatnak földet Magyarországon. A magyar földet azonban – miután sok ásványkincs nem adatott meg hazánk számára – meg kell védeni, az új földtörvény pedig pontosan ezt teszi, hiszen jelentősen megnehezíti, hogy külföldiek, spekulánsok kezébe kerüljön föld májustól, hangsúlyozta Csöbör Katalin.
A cél a családi gazdaságok számának növelése, konkrétan az, hogy a magyar földet 80 százalékban kis családi vállalkozások műveljék. A képviselő szerint azonban a baloldal mindent megtesz azért, hogy a földügyet politikai támadásra használja fel, amin nem csodálkozik, mert a nagybirtok-politikát, a nagybirtokosok érdekét képviselte a baloldal. Ha rajtuk múlna, 2014-ben a magyar föld szabad prédává válna, az új földtörvény azonban a baloldali zöldbárók korszakának végét jelenti, mondta Csöbör Katalin. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltáskor az MSZMP által előkészített kéz kezet mos alapon mentették át az állami földeket maguknak és holdudvaruknak, most pedig ezzel vádolják a kormányon levőket.
A képviselő aláhúzta, a családi gazdaságok megerősítése a vidék, az elnéptelenedő falvak népességmegtartó erejének megőrzéséhez szükséges intézkedés, a magyar föld immár nem a kevesek kiváltsága. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy míg 2010-ben 2900 fő bérelt állami földet, addig ma ez a szám 7100, ami világosan cáfolja az ellenzék vádjait, és bizonyítja a kormány törekvését.
Nem most kellett volna ennek a törvénynek megszületni, hanem már húsz évvel ezelőtt, mondta Taskó József, a Magyar Agrárkamara B.-A.-Z. megyei elnöke. A földművelést segíti véleménye szerint a törvény, és azt, hogy egészséges, magyar élelmiszerrel lássák el az országot. A birtokmaximalizálás miatt egy ember 300 hektárnyi területet birtokolhat, bérléssel együtt összesen 1200-at művelhet, állattenyésztő vállalkozás esetén 1800-at. Komoly hatósági és civil kontroll van, ami biztosítja, hogy spekulánsok ne juthassanak földhöz. Rangsorol is a törvény a vásárlásnál, első helyen az államnak van elővásárlási joga, így be tud avatkozni, ha törvénytelenséget lát, aztán következik a helyben lakó, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazda. Külföldi állampolgár is vehet földet, ám csak egy hektár alatt, tehát kijelenthető az elnök szerint, hogy a magyar gazdákat hozzák helyzetbe.
H. I.
Fotó: Juhász Á.
A cél a családi gazdaságok számának növelése, konkrétan az, hogy a magyar földet 80 százalékban kis családi vállalkozások műveljék. A képviselő szerint azonban a baloldal mindent megtesz azért, hogy a földügyet politikai támadásra használja fel, amin nem csodálkozik, mert a nagybirtok-politikát, a nagybirtokosok érdekét képviselte a baloldal. Ha rajtuk múlna, 2014-ben a magyar föld szabad prédává válna, az új földtörvény azonban a baloldali zöldbárók korszakának végét jelenti, mondta Csöbör Katalin. Emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltáskor az MSZMP által előkészített kéz kezet mos alapon mentették át az állami földeket maguknak és holdudvaruknak, most pedig ezzel vádolják a kormányon levőket.
A képviselő aláhúzta, a családi gazdaságok megerősítése a vidék, az elnéptelenedő falvak népességmegtartó erejének megőrzéséhez szükséges intézkedés, a magyar föld immár nem a kevesek kiváltsága. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy míg 2010-ben 2900 fő bérelt állami földet, addig ma ez a szám 7100, ami világosan cáfolja az ellenzék vádjait, és bizonyítja a kormány törekvését.
Nem most kellett volna ennek a törvénynek megszületni, hanem már húsz évvel ezelőtt, mondta Taskó József, a Magyar Agrárkamara B.-A.-Z. megyei elnöke. A földművelést segíti véleménye szerint a törvény, és azt, hogy egészséges, magyar élelmiszerrel lássák el az országot. A birtokmaximalizálás miatt egy ember 300 hektárnyi területet birtokolhat, bérléssel együtt összesen 1200-at művelhet, állattenyésztő vállalkozás esetén 1800-at. Komoly hatósági és civil kontroll van, ami biztosítja, hogy spekulánsok ne juthassanak földhöz. Rangsorol is a törvény a vásárlásnál, első helyen az államnak van elővásárlási joga, így be tud avatkozni, ha törvénytelenséget lát, aztán következik a helyben lakó, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazda. Külföldi állampolgár is vehet földet, ám csak egy hektár alatt, tehát kijelenthető az elnök szerint, hogy a magyar gazdákat hozzák helyzetbe.
H. I.
Fotó: Juhász Á.