A központi megemlékezésen, amelyen felolvasták Áder János köztársasági elnök köszöntőjét, a kormány képviseletében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere magyarul és németül elmondott beszédében úgy fogalmazott: az elűzetés, a kollektív bűnössé nyilvánítás a történelem legrémesebb gaztette.
– Felfoghatatlan, mégis megtörténik újra és újra, hogy faji, vallási alapon gyilkolnak, űznek el embereket – mondta a tárcavezető.
Hangsúlyozta: „azok oldalán állunk, akik nem támogatnak olyan politikát, olyan ideológiát, amelyik a másik népet, népcsoportot, embert származása alapján megbélyegzi, bünteti”.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2015 a német-magyar barátság éve. A barátság két nép között több mint szövetség, hozzátartozik a szembenézés a múlt keserű részeivel, az őszinteség, a bocsánatkérés és a megbocsátás is. Hozzátartozik a köszönetmondás is – tette hozzá. Ezért volt jó olvasni óriásplakátokon 2014-ben Budapest terein: Danke Ungarn! – közölte Balog Zoltán.
A miniszter kitért arra is, hogy az elkövetkező napokban Magyarországra látogató Angela Merkel német kancellárt az ország barátjaként fogadják.
Balog Zoltán szólt arról is, hogy a magyarországi németek jelenléte a Kárpát-medencében, annak történelmében, kultúrájában, tudományos és gazdasági teljesítményében különös súlyt ad a német-magyar kapcsolatoknak, „mégis sokszor alulértékeltük, elhanyagoltuk”.
Pedig a magyarországi német közösség állapota fokmérője a német-magyar barátságnak - mondta.
Az emlékünnepséget levélben köszöntette Áder János köztársasági elnök, köszöntőjét Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje ismertette. Az államfő egyebek mellett azt írta: a második világháború végén a fegyverek elhallgattak ugyan, „de a béke súlyos vámot szedett”, mert ismét olyan embereket bélyegeztek meg, akik bűnt nem követtek el.
„Amikor az állam lemondott sok ezer németajkú honfitársunkról, Magyarország a saját, eleven húsából vágott ki egy darabot” – írta az államfő. Hozzátette: ezt a sebet sosem sikerült igazán begyógyítani, az ország nem heverte ki a veszteséget.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy aki származási alapon különbséget tesz magyar és magyar között, az egész nemzetet tagadja meg.
Az emlékünnepségen Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa felidézte: 69 évvel ezelőtt - 1946. január 19-én - kezdődött Budaörsről, majd hamarosan az egész országból a magyarországi németek elüldözése, ami sok fájdalommal, riadalommal, halállal és a haza elvesztésével járt együtt
„Az a rémálom, amelyet a nemzetiszocialista uralom okozott másoknak, immár németekre csapott vissza” – mondta.
Hangsúlyozta: Németország köszönetet mond Magyarországnak azért, hogy korán, már 1990-ben őszintén elkezdte a múlt ezen fejezetének feldolgozását.
Hartmut Koschyk szólt arról is, hogy a két országot erős értékközösség és mély barátság köti össze.
Németország újraegyesítésének idei, 25. évfordulójához kapcsolódva kiemelte: „sohasem fogunk megfeledkezni arról, hogy milyen jelentős szerepet játszott Magyarország Európa megosztottságának leküzdésében, és ezzel Németország újraegyesítésében is”.
A német kormány megbízottja kitért arra is, hogy a magyarországi németek ma ismét komoly hídszerepet töltenek be a két ország között; Magyarország és Németország jó példája a jószomszédi kapcsolatoknak és az etnikai, nemzetiségi, vallási kisebbségek meggyőző támogatásának.
Hartmut Koschyk azt mondta: Magyarországnak és Németországnak szorosan együtt kell működnie abban, hogy ha a világon bárhol emberek elüldözésével próbálnának megoldani problémákat, azt közös európai fellépés keretében, az emberi jogok megsértéseként ítéljék el
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés az emléknappal jelentős, példamutató lépést tett a múlt korrekt feldolgozása felé. Idézte a parlamenti határozatot, amely szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan oktatási anyagok készítését, amelyek a magyarországi német közösség meghurcolásával, üldöztetésével, elűzetésével kapcsolatosak. Hozzátette, bízik abban, hogy „rövid időn belül a határozat ezen pontja is megvalósul”.
Az ünnepélyes esemény zárásaként elhelyezték az emlékezés mécseseit az elűzöttek emlékművénél.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.