Hozzátette: ezt láttuk leképeződni a pártok támogatottságában. A kormánypártok megerősödtek annak köszönhetően, hogy a kabinet határozottan lépett fel a migráció megállítása érdekében. Az ellenzéki oldalon pedig helykeresés zajlott. Nyáron megerősítették Vona Gábort, a Jobbik elnöki posztján és Molnár Gyulát választották az MSZP élére. Mindkét pártelnök próbálta megvalósítani leginkább a szervezeti-strukturális elképzeléseit – jegyezte meg.
A pártok közötti arányok alapvetően nem változtak, a bizonytalanok között van egyfajta puffer, akik aránya prognosztizálhatóan csökken, ahogy közeledünk a 2018-as választásokhoz. Az idei év ebből a szempontból lesz érdekes, mert kiderülhet, hogy ki mekkora szeletet tud lecsípni a bizonytalanok, illetve a másik párt táborából – hangoztatta.
Ez az év már a választási felkészülésről szól. Mire a nyári szabadságról mindenki visszajön, fejest fogunk ugrani a kampányba. A kormánypártok valószínűleg a kormányzás eredményeit „villantják majd fel” az embereknek. Az ellenzéki pártok kicsit felkészületlennek tűnnek, az év első felében stratégiaalkotásra lenne szükségük, amire nem biztos, hogy szervezeti és politikai értelemben felkészültek. Ki kellene találni azt is, hogy együtt vagy külön indulnak. A baloldalnak alapvetően az a problémája, hogy a pártok mindig saját hátuk mögé tekintgetnek és egymásra figyelnek – fogalmazott Boros Bánk Levente.
Úgy véli: a 2018-as kampány nem valami mellett folyik majd, hanem valami ellen.
Az embereknek el kell magyarázni a kampány során, hogy az ellenzéki pártok miért kormányképesek. Jelenleg nehezen lehet elképzelni bármelyik ellenzéki pártról, hogy kormányképes erőként tud megjelenni. Az ellenzéki oldalon káosz van, fogalmuk sincs, ki kivel fog össze, kivel célszerű összefogni. Éppen ezért egyetlen üzenettel tudnak a kampányra ráfordulni, azzal, hogy váltsuk le a jelenlegi kormányt. Jelenleg nem lehet azt érezni, hogy az ellenzéki pártoknak pozitív üzenetük lenne a választók felé – mondta az elemző.