Pelczné Gáll Ildikó az unió válságairól és az azokra adott helyes válaszokról szólt, míg Kubatov Gábor az elmúlt évek eredményeit méltatta. Kiemelte: bátorsággal, hittel és munkával újra nyerni tud a polgári oldal a választásokon.
Határvédelem és haderőfejlesztés, stadion és autópálya a feladatok között
Csöbör Katalin a 2014 óta eltelt időszakra visszatekintve elsőként a migránsválságot emelte ki. A fideszes politikus kifejtette: még a válságot megelőzően jelezték, hogy az Európába áramló migránsok áradata „kikezdi” az Európában honos gondolkodást, minden ügyet ez fog befolyásolni.
– 2016-ban gyakorlatilag minden a kontrollálatlan migránsáradat következményeként történt – szögezte le az országgyűlési képviselő, majd a következmények közé sorolta egyebek mellett a brexitet, az amerikai elnökválasztás végeredményét, illetve a véget nem érő terrorcselekményeket is.
Rámutatott arra is, hogy tavaly az Európai Uniónak (EU) továbbra sem sikerült megvédenie a külső határokat. Ugyanakkor – húzta alá Csöbör Katalin – nem embertelenségből vagy idegengyűlölet által vezérelve utasítják vissza a migránsokat, sokkal inkább attól kell tartani, hogy megbénulnak az uniós intézmények gazdaságilag és nem lesz munka, nem lesz biztonság
– A balliberális oldal a migránskérdés kapcsán nem állt a Fidesz-KDNP mellé, nem ismerte fel, hogy ez nemzeti és sorskérdés, sőt élet-halálkérdés, még erre is alkalmatlan volt – emelte ki a politikus.
Az idei kormányzati feladatok közül Csöbör Katalin a határok védelmét és a haderő fejlesztését emelte ki. Elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök ezek érdekében mindent meg is fog tenni.
Megyénk I. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője jónak értékelte a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás eredményét. Külön is kiemelte, népszavazáson soha ennyien – mintegy 3,3 millió fő – nem álltak még ki a kormány mellett, mint tavaly. A jövőbeli tervek közül első helyen a Diósgyőri stadion építését emelte ki Csöbör Katalin, amit már mindenki nagyon vár, de a Miskolcot Kassával összekötő autópálya is fontos projekt a megyében, és a TOP-programokhoz is nagy reményeket fűzhetünk.
Pelczné Gáll Ildikó: 2017 sorsfordító év lesz
Az Európai Parlament alelnöke két kérdés köré építette fel beszédét: egyrészt arra kereste a választ, hogy mi végre jött létre az Európai Unió, másrészt hogyan lehet értékelni a mostani válságperiódust; pusztán hullámvölgyről van szó, vagy egy történelmi kor végére értünk, és váltás következik? A választ a „válságtüneteket” vizsgálva adta meg.
Pelczné Gáll Ildikó nem osztja az uniós vezetők többségének azon véleményét, miszerint csupán hullámvölgybe került az EU, nincs szükség korrekcióra, idővel ismét konjunktúra következik, és a már jól ismert úton kell továbbhaladni.
– Szerintem ideje lenne feltenni a kérdést: hogyan tovább EU? – vetette fel az európai parlamenti képviselő.
Első válsággócként az ellenőrizetlen migránsáradat nyomán bekövetkezett terrorcselekményeket említette, ami egyfajta „biztonságválságot” idézett elő. A kvótakérdés megoldását már nagyon nem lehet tovább odázni – mondta –, nyár elejére megoldást kell találni. 2017 azonban más miatt is sorsfordító év lesz, gondoljunk csak a francia elnökválasztásra vagy a német kancellárválasztásra.
Másik válságjelzésként az alig növekvő európai gazdaságot jelölte meg az Európai Parlament alelnöke. A versenyképesség romlott, de nem a Kelet-európai államok miatt, hiszen itt nagyobb a gazdasági növekedés. A kitörési pontot a néppárti politikus a digitális világ fejlesztéseiben látja, amikben nagy szerepe lehet az európai egyetemeknek.
Pelczné Gáll Ildikó az amerikai elnököt idézve leszögezte: az EU akkor volt sikeres, amikor a nemzetállamoknak jól ment. Osztotta Donald Trump véleményét, miszerint minden nemzet a maga érdekében kell, hogy cselekedjen elsőként.
További válságjelenségként említette még a politikus a demográfiai és a külpolitikai válságot. Összességében az ezekre adott válaszként Pelczné Gáll Ildikó elveti a föderalista törekvéseket, inkább nemzetállamokban gondolkodik, és nagyra tartja az Európa Parlament új elnökét, Antonio Tajanit, akitől sokat vár.
Kubatov Gábor: „nem szorítottam még így stadionért, mint a diósgyőriért”
– Mindig szívesen jövök Miskolcra, öröm látni, hogy dinamikusan fejlődik a város. Főleg a korábbi baloldali városvezetés és a mostani, a korábbi vegetálás és a mostani gazdasági növekedés között látványos a különbség – köszöntötte a fórum résztvevőit a Fidesz alelnöke.
Kubatov Gábor – mint tudjuk, ő az FTC elnöke is – viccesen megjegyezte azt is, hogy „így még nem szorítottam azért, hogy valahol stadiont építsenek, mint itt, Miskolcon, Diósgyőrben”.
A Fidesz alelnöke 2016-ot értékelve kiemelte, három attitűd menték kormányozták az országot: nem remélni kell, hanem hinni; változtatni kötelező; és nincsenek határok. Hit, kitartás és önbizalom – mindezek kellettek ahhoz, hogy sikeres unortodox gazdaságpolitikát folytassanak, melynek köszönhetően jelentősen csökkent az államadósság és a munkanélküliség, nőttek az állam bevételei.
Jelentős pillanatnak nevezte Kubatov Gábor azt a 2013 augusztusi napot, amikor az IMF-et „hazaküldték”. Elmondta, a Nemzetközi Valutaalap egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és újabb adók bevezetését követelte korábban a kormánytól. Ők ehelyett csökkenteni kezdték a rezsiköltségeket, emelték mások mellett a tanárok, rendőrök, orvosok bérét és a minimálbért. Fontos, hogy a segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalomban gondolkodnak.
A választási esélyekkel kapcsolatban a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott: amíg Gyurcsány Ferenc politizál, addig biztosan nem lesz baloldali kormánya Magyarországnak. Kubatov Gábornak meggyőződése, hogy a Jobbik össze fog fogni a baloldali pártokkal, és a radikális párt „néppártosodása” pusztán a hatalom megszerzése érdekében történik.
A Fidesz alelnöke azzal zárta a beszédét, hogy az elmúlt 70 évben 13 évig volt jobboldali kormánya hazánknak. Mindaddig hittel kell dolgozni, amíg a százalékos arány nem változik minimum 50 százalékra.