Majorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke köszöntőjében elmondta: hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, férfiakra és nőkre, fiúkra és leányokra, akiket 1944-1945-ben a sztálini totális diktatúra fegyveres szervei hurcoltak el szülőföldjükről többnyire „Málenkij robot”, vagyis csak egy „kis munka” hazugságával szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogoly- és internálótáborokba.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága (GKNT) 2009-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával, civil kezdeményezésként jött létre. Szakmai szervezetünk megalapításában fontos szerepet játszottak Várdy Béla és Várdy-Huszár Ágnes a pittsburghi Duquesne Egyetem professzorai valamint Zsíros Sándor történelemtanár és helytörténész. Tagjaik között neves magyar és külföldi professzorok, tanárok, túlélők és azok leszármazottai is megtalálhatóak. Az egyesület célja, hogy feltárja és bemutassa a szovjet fegyveres szervezetek által a GULAG büntetés végrehajtási intézeteibe (börtöneibe, kényszermunkatáboraiba, kényszermunkatelepeire) és a GUPVI táboraiba politikai elítéltként, hadifogolyként vagy internáltként rabszolgamunkára hurcolt személyek – elsősorban az ártatlanul, civilként elhurcolt, magyar fiúk, leányok, férfiak, és nők – sorsát és történetét.
A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága „Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban című Roll-up vándorkiállításával kíván megemlékezni a civilként elhurcolt honfitársainkról.
A tudományos ismeretterjesztő kiállítás anyagát Bognár Zalán a Károli Gáspár Református Egyetem docense és egyben a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke valamint, Majorszki András állította össze. A vizuális szerkesztést a Múlt-kor magazin munkatársai végezték. A kiállítás egyik kiemelkedő része a túlélőkről napjainkban készített fotó sorozat, melyet Kocsis Zoltán készített.
- Fontosnak tartjuk az elhurcolásuk okainak a feltárását, dokumentálását, bemutatását és közzétételét. Egyesületünk kapcsolatot tart fenn határon túli magyar történészekkel, orosz, ukrán, cseh, német, osztrák, kanadai és Amerikai Egyesült Államokban dolgozó kutatókkal – emelte ki Majorszki András. - Fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok erősítését, építést. Rendszeresen szervezünk szakmai fórumokat, konferenciákat és tanácskozásokat a GULAG, GUPVI, Málenkij robot témakörét kutató szakemberek számára. Ezek a rendezvények lehetőséget biztosítanak a téma legújabb kutatási eredményeinek bemutatására. Két honlapot is működtetünk (gulag.hu) (malenkijrobot.hu), amelyeken igyekszünk munkánkról tájékoztatást adni. Az egyesületünkkel kapcsolatban lévő egyetemeken szakmai napokat és kutató szemináriumokat szervezünk. A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága tagja a GULAG/ GUPVI Emlékbizottságnak.
„GULAG – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije Lagerej), amelynek jelentése Lágerek Főigazgatósága. A szovjet hatalom által 1918-tól működő kényszermunkatáborok – amelyeket neveztek koncentrációs táboroknak, speciális táboroknak vagy leggyakrabban javító-munkatáboroknak – 1930-1960 között működött legfelsőbb vezetési szerve, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott”.
„GUPVI – Orosz mozaik szó (Glavnoje Upravlenyije po gyelam Vojennoplennih i Internyirovannih), vagyis a Hadifogoly˗ és Internáltügyi Főigazgatóság nevének rövidítése. 1939-ben – Lengyelország Szovjetunió általi megtámadását követő második napján hozták létre UPV néven, majd 1940-től UPVI, s 1945 januárjától – amikor már milliós nagyságrendű volt foglyot őrizek e parancsnokság lágereiben – lett Főparancsnokság, azaz GUPVI. A Szovjetunióban létrehozott hadifogoly- és internálótáborok, illetve az internáltakból szervezett úgynevezett munkászászlóaljak felügyeletét ellátó legfelsőbb szerv, amely 1934-1946 között az NKVD alá tartozott”.
"Málekij robot – A kifejezés eredete az orosz málenkaja rabota, ami „kis munkát” jelent. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek – a Vörös Hadsereg és az NKVD – emberei többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű használatával vagy csak néhány perces igazoltatás ígéretével, hazugságával hurcoltak el mintegy 300 ezer polgári lakost 13 évestől a 76 évesig több éves szovjetunióbeli kényszermunkára hadifogolyként és internáltként a GUPVI lágereibe. Ezekkel a hazugságokkal csapták be az ártatlan civileket, hogy az esetleges tiltakozásoknak, ellenszegüléseknek, valamint a szökési kísérleteknek elejét vegyék. Ezért vált ez a két szó Magyarországon a köztudatban, majd ennek nyomán a történész szakmában is a polgári lakosság tömeges elhurcolásának és több éves szovjetunióbeli kényszermunkájának a kifejezésévé”.
A kiállítás fővédnöke Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese. A megnyitón fellépett a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Kamarakórusa.