Tavaly október 23-án Miskolc belvárosában több helyszínen is felelevenítették az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci eseményeinek pillanatait a Miskolci Nemzeti Színház színművészei 60 középiskolás diákkal közösen. A néhány perces flashmobok óriási sikert arattak az emlékező miskolciak körében – így aztán nem is volt kérdés, hogy a diákság és a színház és művészeinek „együttműködése” folytatódik.
– Újra 30 diákkal dolgozom együtt. Egy részük az októberi flashmobban is részt vett, beszéljük tehát egymás nyelvét – emelte ki Fandl Ferenc színművész, a március 15-ei színházi műsor rendezője. – Nagyon szeretem bennük, hogy kíváncsiak, kérdeznek, akkor is, ha a történelmi eseményekről esik szó, és akkor is, ha színházról.
Március 15-én, 11 óra 25 perctől a miskolci központi ünnepségen, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Kriza Ákos polgármester ünnepi beszédét követően irodalmi összeállítást láthatnak a megemlékezők az Erzsébet téren. Fandl Ferenc alapvetően Jókai Mór ’48-ról írott visszaemlékezésére támaszkodott a műsor megszerkesztésekor, de hallhatók majd részletek Petőfi Sándor legismertebb forradalmi verseiből, korabeli naplókból és Kossuth Lajos beszédeiből is.
– Nem annyira reflektálni szeretnénk a történésekre, sokkal inkább március 15-e és az azt követő napok, hetek, hónapok hangulatát szeretnénk felidézni. Igyekszünk tehát a forradalom és szabadságharc kitörő lelkesedéséről, majd a tragédiák, a vereség és a fegyverletétel fájdalmas pillanatairól is képet adni – fogalmazott Fandl Ferenc.
A színművészek közül Salat Lehel, Kincses Károly, Kerekes Valéria, Rózsa Krisztián, Farkas Sándor, Jancsó Dóra és Fandl Ferenc szerepel a műsorban, mellettük fellép még a Kisszinvavölgyi Táncegyüttes, valamint Orosz Sándor és zenekara.
Jókai visszaemlékezésének két központi alakja egyébként Vasvári Pál és Petőfi – az ünnepi műsorban is ők jelennek meg markánsan. Az irodalmi összeállítás szereplői igyekeznek rávilágítani a két személy helyenként egymásnak ellentmondó nézeteire, illetve arra, hogy mindezek ellenére milyen mély barátság kötötte össze őket.
– Érdekes számomra látni, hogy a fiatalok mennyire átérzik, amikor arról beszélünk például, hogy pár ezer huszár miként támadt 100-200 ezer oroszra, miközben mindannyian tudták, hogy mindenki ott marad a csatamezőn. Jóleső érzéssel tölt el ugyanakkor, hogy erős a diákokban a jó értelemben vett hazafias öntudat, és nagyon szeretem, hogy hozzám hasonlóan büszkék arra, hogy magyarok – mondta Fandl Ferenc, aki végül arra kérte a megemlékezőket, hogy „legyünk ott az Erzsébet téren, ahányan csak elférünk, mert március 15. emléke megérdemli, hogy méltóképpen ünnepeljünk!”