Kodály Zoltán halálának 50. évfordulóján a Székely fonó műve vált Ezrek operájaként közkinccsé. Igaz, a darab műfaji besorolása szerint daljáték, viszont ezzel az operaméretű művével állította Kodály elsőként a magyar népdalt a budapesti Operaház színpadára.
Az egyfelvonásos „népdalfüzér” cselekménye időtlen, szereplőinek nincsenek személynevei, amely még nyomatékosabbá teszi mondanivalójának általános érvényességét.
A Bartók Plusz 2017 programjában a Magyar Állami Operaház előadásában láthatták az érdeklődők a „balladai életképet”, melynek rejtelmeit – az Ezrek operája program hagyományaként – beavató előadásokon ismerhette meg a közönség a bemutató előtti napokban.
Az előadást pedig csütörtökön mutatták be a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházában. Aki azonban a Szent István téri, LED-falas élő közvetítésen vett részt, az egy felvezető műsort is kapott, ami egy izgalmas és új megjelenési formája volt az Ezrek operájának.
Kodály Zoltán darabját 1932-ben mutatták be Budapesten, a Magyar Állami Operaházban. Kodály saját elmondása szerint a hangversenytermekben, zongora vagy zenekari kísérettel feldolgozott, frakkos, estélyi ruhás előadók által előadott népdalok láttán úgy érezte, hiányzik a dalok természetes környezete és előadójuk: a népviselet és a nép. Ezért kezdett el gondolkozni egy színpadi változat megvalósításán, ahol az énekesek, a jelmezek és a díszletek segítségével közelebb tudják hozni a népdalt a közönséghez.
A daljáték cselekménye: A darab színhelye a fonóház egy székely faluban. Két főszereplője a Háziasszony (alt) és Kérője (bariton). Az ő kényszerű elválásuk s végül boldog egymásra találásuk áll a történet középpontjában. A Kérőt üldözik a zsandárok, búcsúzik kedvesétől, a közeledő zsandárok elől az ablakon át menekül. Lányok jönnek a fonóba, szeretnék felvidítani a bánatos Háziasszonyt: dalolnak, táncolnak, eljátsszák a „Kitrákotty-mesét”. Megérkeznek a legények is, az egyik lepedőbe bújt kísértetként, gyertyával kivilágított tökfejjel ijesztgeti a lányokat, de pórul jár, jól elverik. Régi székely népballadát játszanak el, Görög Ilona balladáját. Belép a fonóba a gazdag legény, az ő éneke nem tetszik senkinek, kigúnyolják. A csendőrök hozzák az elfogott Kérőt bilincsbe verve. Kiderül azonban, hogy a keresett gonosztevő nem ő, hanem az, aki feljelentette: a gazdag legény. A Kérő megszabadul bilincseitől, a fonó népe boldogan ünnepel.