Az év legrövidebb éjszakáján tűzkígyó ölelte körbe a várat, horoszkópos és csodaszer árus vidámította a vendégeket, párválasztó varázslatokat ismerhettünk meg, hogy aztán parazsat ugorva teljesüljenek legtitkosabb vágyaink.
Szent Iván titokzatos éjszakáján hatalmas tüzek gyúlnak mindenütt, hogy fényükkel eloszlassák a sötétséget, melegítsék, bátorítsák az embereket és összepárosítsák a magányos szíveket.
A Diósgyőri várban évszázados titkok tárultak föl: hogyan lett a magyaroknál Keresztelő Szent János születésének ünnepéből Szent Iván éjszakája? Milyen hiedelmeket, babonákat őrzött meg a népi emlékezet?
A programok az Alsó és Felső várudvarban már este 7-kor megkezdődtek. A vendégeket levegőakrobaták szórakoztatták, akik hét méter magasan mutatták be a szerelmi csatározásokat, kibékülve és egymásba borulva, mindezt a cirkuszművészet nyelvén megfogalmazva. A horoszkópos és a csodaszer árus mindenféle középkori varázsszert és vágykeltőt kínált az ifjú párok felvidítására. A szerelmesek párválasztó táncházban is egymásra találhattak. Az éjszaka sötétjét pedig szerelmi tűztánc világította meg.
A versíró műhelyben középkori zenészek és költő segítségével hódíthatta meg kiválasztottja szívét a szerelmes hölgy vagy férfiú. Megelevenedett aztán Keresztelő Szent János legendája és Salome végzetes táncát is megcsodálhatták a vendégek.
A Lovagteremben „életre keltek” a középkori vívókönyvek, a csodás bükki naplemente után pedig a csillagokat is megnézhettük a Várteraszon, szakavatott csillagászok segítségével. A kézművesek bemutatóin nemcsak nézelődni lehetett, de egy saját kezűleg készített ajándékot is hazavihetett szívszerelmének az ügyes kezű inas.
