A magyar miniszterelnök megjegyezte: a kialakulóban lévő új világrendben Ázsia és benne Kína szerepe jelentősen megnőtt, és a jövőben is nőni fog. Kína pénzügyi és technológiai értelemben is meghatározó erővé vált, Közép-Európa üdvözli ezt a fejleményt"- mondta Orbán Viktor, aki kiemelte azt is, hogy a térségben hatalmas fejlődési potenciál van. Ahhoz azonban, hogy a kelet-közép-európai térség fejlődni tudjon, külső technológiai és pénzügyi forrásokra is szükség van, az európai források önmagukban már nem elegendőek.
Orbán gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek nevezte Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködését. Elmondta, a mostani együttműködésben 11 európai uniós tagállam és 5 nem uniós ország vesz részt, és kulcskérdés, hogy közöttük létre jöhetnek-e azok a nagy ívű projektek, fejlesztések, amelyek az egész térséget fel fogják emelni. A projektek közül kiemelte a miniszterelnök a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését, amely az Egy övezet-egy út kezdeményezésben a modern selyemúton keresztüli szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű lesz a jövőben.
Racionális kapcsolatok
Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak - erről Li Ko-csiang kínai miniszterelnök beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a két térség együttműködése racionális, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Kiemelte, hogy Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni.
Li Ko-csiang elmondta, hogy a kelet-közép-európai térség az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, legjobban teljesítő régiója, amely átlagosan 3 százalékos GDP-bővülést mutatott fel. "Ezt a jövőben a Kínával való együttműködés még jobban segítheti, mivel Kínában az idén az első háromnegyedévben 6,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye" - jegyezte meg.