A szabad vizek mentén a legbiztonságosabb a kijelölt fürdőhelyen történő fürdőzés. Ezeket a helyeket – előzetes mederfenék-vizsgálat, valamint a parton és a vízben történő kitűzés és vízminőség-ellenőrzés után – szakemberek választják és jelölik ki. Itt jelen vannak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik – szükség esetén – a gyors mentést.
6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermekek csak felnőtt kíséretében fürödhetnek a szabad vizekben. Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképp, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény vagy a mentőgallér használata.
Az elmúlt években sok halálos áldozatot követelt a vízibiciklizés, csónakból, illetve gumimatracról történő vízbeesés. A vízibicikli, hasonlóan az úszógumihoz és a gumimatrachoz, fürdőeszköznek minősül – nem vízijármű – ezért használata csak kijelölt vagy szabad fürdőhelyen engedélyezett.
A vízibiciklik használata komoly veszélyt jelent a fürdőzőkre, mert általában felhevült testtel ugranak, csúsznak a vízbe, másrészt a fürdőeszköz eltávolodik – tehetetlenségénél fogva – a vízbe csúszott személytől, így a gyenge úszó nem tud megkapaszkodni. A vízibicikli használatánál nem az eszköz veszélyessége, hanem az emberi magatartás, a felelőtlenség és virtuskodás a meghatározó a vízbefulladások bekövetkezésénél.
Minden vízijárműnek, így a csónaknak is felelős vezetője, kapitánya van, akit megválasztanak, vagy a mindenkori kormányevezős, aki a csónak végén ül. Az ő felelőssége, ha valaki a csónakból a vízbe ugrik, s belefullad. Fontos, hogy menetben lévő csónakot csak a vezető engedélyével lehet elhagyni. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak tilos állni, továbbá az úszni nem tudó személy mentőmellényt köteles viselni. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni.
Meg kell említeni a másik veszélyforrást, amelyet a számunkra ismeretlen vízterület és annak tulajdonságaiból fakadó váratlan helyzetek okozhatnak (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb). Váratlan veszélyhelyzetben pánik lesz úrrá a fürdőzőkön, nem hoznak helyes döntést, megrémülnek, kapkodnak, a végtagjaik „lebénulnak” és elmerülnek.
További tanácsként javasoljuk, hogy közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, felhevült testtel, szeszesital és gyógyszer hatása alatt ne fürödjünk. Kerüljük a sekély, valamint az ismeretlen vízterületen a vízbeugrást, valamint a szív- és keringési betegségben szenvedőknél az egyedül történő fürdőzést.
Fentiekkel nem a vizektől való elijesztés a cél, hanem a megfontoltabb, józanabb gondolkodásra késztetés, magunk és társaink megóvása, a nyár örömeinek kihasználása baj nélkül, hogy ősszel minden iskolapadnak legyen gazdája. Kellemes szünidőt, jó nyaralást kívánunk!
Kompoltiné Jakab Ilona rendőr őrnagykommunikációs irodavezető
6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermekek csak felnőtt kíséretében fürödhetnek a szabad vizekben. Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképp, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény vagy a mentőgallér használata.
Az elmúlt években sok halálos áldozatot követelt a vízibiciklizés, csónakból, illetve gumimatracról történő vízbeesés. A vízibicikli, hasonlóan az úszógumihoz és a gumimatrachoz, fürdőeszköznek minősül – nem vízijármű – ezért használata csak kijelölt vagy szabad fürdőhelyen engedélyezett.
A vízibiciklik használata komoly veszélyt jelent a fürdőzőkre, mert általában felhevült testtel ugranak, csúsznak a vízbe, másrészt a fürdőeszköz eltávolodik – tehetetlenségénél fogva – a vízbe csúszott személytől, így a gyenge úszó nem tud megkapaszkodni. A vízibicikli használatánál nem az eszköz veszélyessége, hanem az emberi magatartás, a felelőtlenség és virtuskodás a meghatározó a vízbefulladások bekövetkezésénél.
Minden vízijárműnek, így a csónaknak is felelős vezetője, kapitánya van, akit megválasztanak, vagy a mindenkori kormányevezős, aki a csónak végén ül. Az ő felelőssége, ha valaki a csónakból a vízbe ugrik, s belefullad. Fontos, hogy menetben lévő csónakot csak a vezető engedélyével lehet elhagyni. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell, amíg az nincs teljes biztonságban. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak tilos állni, továbbá az úszni nem tudó személy mentőmellényt köteles viselni. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni.
Meg kell említeni a másik veszélyforrást, amelyet a számunkra ismeretlen vízterület és annak tulajdonságaiból fakadó váratlan helyzetek okozhatnak (erős sodrás, örvénylés, a mederfenék egyenetlenségei, gödrök, ahol nem ér le a láb). Váratlan veszélyhelyzetben pánik lesz úrrá a fürdőzőkön, nem hoznak helyes döntést, megrémülnek, kapkodnak, a végtagjaik „lebénulnak” és elmerülnek.
További tanácsként javasoljuk, hogy közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, felhevült testtel, szeszesital és gyógyszer hatása alatt ne fürödjünk. Kerüljük a sekély, valamint az ismeretlen vízterületen a vízbeugrást, valamint a szív- és keringési betegségben szenvedőknél az egyedül történő fürdőzést.
Fentiekkel nem a vizektől való elijesztés a cél, hanem a megfontoltabb, józanabb gondolkodásra késztetés, magunk és társaink megóvása, a nyár örömeinek kihasználása baj nélkül, hogy ősszel minden iskolapadnak legyen gazdája. Kellemes szünidőt, jó nyaralást kívánunk!
Kompoltiné Jakab Ilona rendőr őrnagykommunikációs irodavezető