Az 1707. május 31. és június. 21 között az Ónod mellett lezajlott, ónodinak nevezett országgyűlés (az országgyűlés táborának helye és az ország sátora valójában a körömi mezőn volt), nemcsak a Rákóczi-szabadságharc, hanem hazánk egész történelmét tekintve is jelentős esemény volt.
Történelmi köztudatunkban az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolódik egybe, a diétán e közjogi aktus mellett azonban számos más fontos gazdasági, jelesül az adózást, illetve a hadügyet érintő kérdés is napirendre került. A katonai kérdések között a legfontosabb a X. törvénycikkben elfogadott általános katonai szabályzat a „Regulamentum Universale” volt. Ez a haderő felállításával, beosztásával, ellátásával és fizetésével foglalkozó szervezeti szabályzat, mely hét részben ismertette a hadsereg belső életével, beosztásával és finanszírozásával kapcsolatos teendőket és szabályokat. Az utolsó fejezet az „Edictum Universale-t”, vagyis a katonai büntető törvénykönyvet tartalmazta.A hadsereg egészére érvényes katonai szabályzatot 1707 őszén a lőcsei Brewer nyomdában 2000 példányban, magyar, latin, német nyelven nyomtatták ki, de tudunk például szlovák nyelvű katonai szabályzatról is.
Az ónodi országgyűlésen a hadsereg létszámát 53 lovas- és 27 gyalogezredben határozták meg (ez mintegy 50-60 000 fős létszámot jelentett, amelyet a kivetett adókból finanszíroztak).
A hadsereg számára kiadott általános katonai szabályzattal a jogi alapját teremtették meg a kuruc, vagyis az önálló magyar hadsereg regularizálásának. Így ez nemcsak a hadsereg, hanem Magyarország állami önállóságának is fontos dokumentuma volt. Az évfordulóhoz kapcsolódó – június 14-én tartandó – konferencia kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben ez az egyetlen jelentős nemzetközi összejövetel az ónodi országgyűlést illetően, melyet két akadémikus is megtisztel jelenlétével.
Történelmi köztudatunkban az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolódik egybe, a diétán e közjogi aktus mellett azonban számos más fontos gazdasági, jelesül az adózást, illetve a hadügyet érintő kérdés is napirendre került. A katonai kérdések között a legfontosabb a X. törvénycikkben elfogadott általános katonai szabályzat a „Regulamentum Universale” volt. Ez a haderő felállításával, beosztásával, ellátásával és fizetésével foglalkozó szervezeti szabályzat, mely hét részben ismertette a hadsereg belső életével, beosztásával és finanszírozásával kapcsolatos teendőket és szabályokat. Az utolsó fejezet az „Edictum Universale-t”, vagyis a katonai büntető törvénykönyvet tartalmazta.A hadsereg egészére érvényes katonai szabályzatot 1707 őszén a lőcsei Brewer nyomdában 2000 példányban, magyar, latin, német nyelven nyomtatták ki, de tudunk például szlovák nyelvű katonai szabályzatról is.
Az ónodi országgyűlésen a hadsereg létszámát 53 lovas- és 27 gyalogezredben határozták meg (ez mintegy 50-60 000 fős létszámot jelentett, amelyet a kivetett adókból finanszíroztak).
A hadsereg számára kiadott általános katonai szabályzattal a jogi alapját teremtették meg a kuruc, vagyis az önálló magyar hadsereg regularizálásának. Így ez nemcsak a hadsereg, hanem Magyarország állami önállóságának is fontos dokumentuma volt. Az évfordulóhoz kapcsolódó – június 14-én tartandó – konferencia kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben ez az egyetlen jelentős nemzetközi összejövetel az ónodi országgyűlést illetően, melyet két akadémikus is megtisztel jelenlétével.