A gyár termelési, műszaki eredményeinek ismertetésén túl a szerző bepillantást nyújt a nagyüzemben sokszor elviselhetetlen körülmények között dolgozó kohászok hétköznapjaiba, a vasgyári munkások életének kisebb mozzanataiba is.
A könyv arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is keresi a választ: milyen körülmények vezethettek a közelmúltban az előző évszázadok viharait sikeresen átvészelő, kiváló termékeivel Diósgyőrnek világhírnevet szerző, több százezer embernek többé-kevésbé biztos megélhetést nyújtó vasgyár szinte teljes megsemmisüléséhez?
Porkoláb László elmondta: eddig nem publikált, szűk szakmai és politikai körök részére készült, korábban titkosnak minősített forrásokból idézve igyekszik feltárni – egyebek mellett – az államnak több tízmilliárdos veszteséget, a vasgyárnak pedig végzetes károkat okozó privatizációs szerződés részleteit, a máig következmények nélkül maradt mulasztásokat. Ahogy a kötet bevezetőjében írja: „…a megismert tények feltárásával tartozunk az utókornak. A mit sem sejtő, az utolsó pillanatig becsülettel, felelősséggel dolgozó diósgyőri kohászoknak joguk van megtudni, hogy ki mit ,tett’, illetve mit nem tett meg – holott tehetett volna – a vasgyárért, a dolgozókért.” Újabb, eddig nem ismert részleteket tudhatunk meg az elhíresült „Vályi-baleset”-ről, s más, a közvéleményt korábban foglalkoztató gyári ügyekről is. Külön fejezet foglalkozik a vasgyári legekkel, rekordokkal, megrázó eseményekkel.
A B.-A.-Z. Megyei Levéltár és az Országos Műszaki Múzeum közös kiadásában, a „Tanulmányok Diósgyőr történetéhez” c. sorozatban megjelent kétkötetes kiadványt haszonnal forgathatják a technikatörténet iránt érdeklődők, sok új információval szolgálhat a gyár sorsában valamilyen módon érintett emberek, családok számára, s hozzájárulhat a megtépázott vasgyár történelmi szerepének tárgyilagosabb megítéléséhez is.
A kötetek jelentőségét Tompa Sándor országgyűlési képviselő, a szerző, valamint dr. Dobrossy István levéltár-igazgató méltatja, mutatja be a sajtó és a szakma képviselőinek. A kiadványok a levéltárban, illetve a múzeumban vásárolhatók meg.
A könyv arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is keresi a választ: milyen körülmények vezethettek a közelmúltban az előző évszázadok viharait sikeresen átvészelő, kiváló termékeivel Diósgyőrnek világhírnevet szerző, több százezer embernek többé-kevésbé biztos megélhetést nyújtó vasgyár szinte teljes megsemmisüléséhez?
Porkoláb László elmondta: eddig nem publikált, szűk szakmai és politikai körök részére készült, korábban titkosnak minősített forrásokból idézve igyekszik feltárni – egyebek mellett – az államnak több tízmilliárdos veszteséget, a vasgyárnak pedig végzetes károkat okozó privatizációs szerződés részleteit, a máig következmények nélkül maradt mulasztásokat. Ahogy a kötet bevezetőjében írja: „…a megismert tények feltárásával tartozunk az utókornak. A mit sem sejtő, az utolsó pillanatig becsülettel, felelősséggel dolgozó diósgyőri kohászoknak joguk van megtudni, hogy ki mit ,tett’, illetve mit nem tett meg – holott tehetett volna – a vasgyárért, a dolgozókért.” Újabb, eddig nem ismert részleteket tudhatunk meg az elhíresült „Vályi-baleset”-ről, s más, a közvéleményt korábban foglalkoztató gyári ügyekről is. Külön fejezet foglalkozik a vasgyári legekkel, rekordokkal, megrázó eseményekkel.
A B.-A.-Z. Megyei Levéltár és az Országos Műszaki Múzeum közös kiadásában, a „Tanulmányok Diósgyőr történetéhez” c. sorozatban megjelent kétkötetes kiadványt haszonnal forgathatják a technikatörténet iránt érdeklődők, sok új információval szolgálhat a gyár sorsában valamilyen módon érintett emberek, családok számára, s hozzájárulhat a megtépázott vasgyár történelmi szerepének tárgyilagosabb megítéléséhez is.
A kötetek jelentőségét Tompa Sándor országgyűlési képviselő, a szerző, valamint dr. Dobrossy István levéltár-igazgató méltatja, mutatja be a sajtó és a szakma képviselőinek. A kiadványok a levéltárban, illetve a múzeumban vásárolhatók meg.