Kóka János beszédében hangsúlyozta: a nanotechnológiával új versenyképességet teremtett a város. Ez pedig annak is köszönhető, hogy Miskolc vezetése az ügy érdekében össze tudott fogni a szakemberekkel, az üzleti élet és a gazdaság szereplőivel. Mint a miniszter fogalmazott: a mikrotechnológia térhódítása után a nanotechnológia következik és Magyarországnak jó esélye van arra, hogy élen járjon ezen a szakterületen. Káli Sándor, Miskolc polgármestere arról szólt, hogy Miskolc fel szeretne zárkózni a zöld városok közé, s a környezetbarát technológiákat támogatják. Jó példa erre a nanotechnológia is, amely az élet számos részét át fogja alakítani. Hajtó János, a közalapítvány igazgatója arról beszélt, hogy ezzel a megnyitóval új fejezet kezdődik a magyarországi nanotechnológiai kutatások történetében. Az előzmények kapcsán elmondta: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2005 decemberében írta ki NAP-NANO pályázat néven az orosz-magyar államközi kutatási szerződéshez is csatlakozó nagypályázatát, ennek eredményeként 2006. július 1-én Miskolcon megalakult a Bay Zoltán Kutatási Közalapítvány ötödik kutatási intézeteként működő Nanotechnológiai Kutatóintézet (Bay-Nano).
A Nanotechnológiai Kutatóintézet (Bay-Nano) jelenleg öt alkalmazott kutatási osztályból áll és 1,8 milliárd forintos állami támogatást kap működésének első három évére. Ebből az összegből a szükséges eszközparkot kell megteremteni, illetve az első három év működési költségeit kell fedezni.
A Nanotechnológiai Kutatóintézet (Bay-Nano) jelenleg öt alkalmazott kutatási osztályból áll és 1,8 milliárd forintos állami támogatást kap működésének első három évére. Ebből az összegből a szükséges eszközparkot kell megteremteni, illetve az első három év működési költségeit kell fedezni.