A miskolci képviselő-testület csütörtöki ülésen - hosszas vita után - a képviselők többsége megszavazta a Miskolci Egészségügyi Központ létrehozását a Diósgyőri és a Semmelweis Kórház egyesítésével.
A két kórház összevonása nagyon régi terv - mondja Szűcs Erika alpolgármester, az előterjesztés készítője, aki szavait alátámasztandó, egy 2000-ben született, Alaxainé Oláh Annamária, akkori alpolgármester által készített, szinte azonos tárgyú és indoklású közgyűlési beadványt olvasott fel képviselőtársainak. Amióta az egészségbiztosítási kassza évről évre hiányt termel, látszott: a finanszírozás egyik kórház esetében sem fedezi a költségeket. (Mára a két kórház 1,5 milliárd forint adósságot halmozott fel, s havonta további 100 millió forint hiányt „termel” - a szerk.).
Az integrációnak új impulzust az adott, amikor radikálisan csökkentették a fenntartható, illetve finanszírozható fekvőbeteg-kapacitásokat, mivel az aktív ellátást nyújtó ágyak 30%-a folyamatosan kihasználatlan volt. A kórházi bentfekvéssel végzett beavatkozások mintegy 20%-át pedig a járóbeteg-ellátásban is el tudták végezni. A két kórház integrálásával egy versenyképes intézmény jön létre - magyarázza Szűcs Erika. – Tovább folytatjuk a párhuzamos ellátások megszüntetését, közös lesz a menedzsment, a gyógyszerellátás, a labor, az étkeztetés, a munka- és a bérügy, a patológia. Ezeket a szolgáltatásokat egy helyen végzik majd, és a fejlesztéseket is súlypontozni kell. Bizonyos ellátásokat, pl. a műtéti beavatkozásokat az egyik kórházban célszerű fejleszteni, egy más típusút pedig a másik telepen.
A járóbeteg-szakrendelés megmarad mind a két helyen, ezeket erősíteni fogják. A városon belül az egészségügyi ellátásból, amit csak lehet, „lakosságközelinek” szeretnének megtartani, de a kórházi ellátásoknál az „elérhető közelséget” tartják kívánatosnak (városon belül pl. a tömegközlekedéssel való megközelíthetőséget). Természetesen elsősorban a minőség a lényeg.
Nem érdemes abban reménykedni – reagál az alpolgármester az ellenzéki kritikákra, egyes orvosok, orvoscsoportok ellenállására –, hogy majd visszaáll a régi rendszer, elindult a gőzhenger. A választási eredménytől függetlenül ezek a változások tartósak maradnak. Ha esetleg kormányra kerülne a mai ellenzék, lehet, hogy némi „szépészeti műtétet” végrehajtana, de ha finanszírozható egészségügyet akar, ezeket az alapvető beavatkozásokat jóváhagyja, hisz örül majd, hogy volt, aki elvégezte helyette a „piszkos munkát”.
Dr. Szinay Attila, a Fidesz frakcióvezetője szerint az összevonás nem gyógyír a nagy adósságállomány rendezésére. A lényegi kérdés: miért jutott ilyen helyzetbe a két kórház, miért halmozódott fel 1,5 milliárd, miért kellett önkormányzati biztost kinevezni. Látjuk – mondja –, a kormányzati intézkedések sodorták ilyen nehéz helyzetbe a miskolci egészségügyet. Kétségtelen, a kórházösszevonással valamelyest lehet spórolni, de magát az ellátás színvonalát egyáltalán nem javítja: osztályokat költöztetnek majd egyik helyről a másikra. Felmerül: miért kívánják az évekkel ezelőtt, több száz milliós beruházás eredményeként átadott diósgyőri stroke-részleget áttelepíteni a Semmelweisbe? Kinek jó ez? De ez csak egy példa arra, hogy koncepció nélküli, kapkodó városvezetéssel állunk szemben ezen a területen - hangsúlyozta. - Az egészségügyi beavatkozás ezen formáját visszautasítjuk, nem csak kormányzati, hanem helyi szinten is. A Szent Ferenc Kórház példájából tudjuk: rosszabb lett az ellátás a Semmelweis Kórházban az áthelyezett tüdőgyógyászaton. Nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a mostani összevonással rosszabbul járjanak a miskolci betegek.
Az ellenzéki pártok szónokai nagyjából hasonló véleményen voltak a vitában. Molnár Péter (KDNP) több mint aggályosnak nevezte, ami egészségügyi reform címen zajlik. A KDNP félti a miskolciakat, félti az egészségügyi ellátásuk biztonságát, hiszen nincs hosszú távú fejlesztési stratégia. Úgy látják, az összevonás előbb-utóbb a Diósgyőri Kórház ellehetetlenítését, bezárását okozza. Kobold Tamás (Független Miskolcért Egyesület) azt hangsúlyozta: se gazdasági adatok, se egészségügyi érvek nem szerepelnek abban a javaslatban, amely eléjük került. Félő, a racionalizálás következtében számos területen másodosztályú ellátást kapnak a miskolciak.
Ügyrendi indítványát, hogy több fordulóban, a javaslatot jobban előkészítve, kidolgozva vitassák meg, a kormánypárti képviselők leszavazták. Dr. Kovács László (MDF) szerint ha nem változik a finanszírozási rendszer, két év múlva ugyanilyen gondokkal kell szembenézni az egészségügyben. Nem látja, hogy a mostani változtatás garanciát jelentene a helyzet megoldására. Juga György (Fidesz-KDNP) éles szavakkal bírálta a kormány politikáját: a válság oka, hogy a kormány elzárta a pénzcsapot. Szerinte az előterjesztés arról szól, hogy csonkolással kell előteremteni azt a pénzt, amit elvontak az egészségügyből. Ne kérjék tőlük, hogy fogják a fűrész másik végét.Az SZDSZ nevében Szabó Tamás frakcióvezető, az MSZP részéről dr. Hardonyi András érvelt az összevonás-racionalizálás szükségszerűsége mellett. Mondandójuk lényege: azonnali beavatkozásra, egyeztetésre, együttműködésre van szükség más egészségügyi intézményekkel, nemcsak Miskolcon, nemcsak a régióban, hanem a távolabbiakkal is, mint például Debrecen, Budapest. Felhívta a figyelmet: egyetlen megyeszékhelyen sincs olyan szerkezetű kórházi struktúra, mint Miskolcon.
Somogyi Ferenc, a két kórház „átvilágítására” kijelölt önkormányzati biztos a racionalizálás szükségességét támasztotta alá. Hangsúlyozta: az egészségügyben a szabályozók adottak, ebben a környezetben kell működni. A racionalizálást minél hamarabb végre kellene hajtani, hogy minél rövidebb ideig tartson a bizonytalanság. Felmérésük, helyzetértékelésük alapján számos tartalék van a jelenlegi miskolci kórházszerkezetben.
A Semmelweis Kórház jelenlegi főigazgató főorvosa, dr. Koleszár Lajos kérdésünkre elmondta: tizenöt évet késtek a két kórház integrálásával. Bűnös mulasztás volt akkor nem végrehajtani ezt, amikor a kormányzat 3,5 milliárd forintos garanciát ajánlott fel, hogy a kórházak ésszerűen működhessenek. Az integráció létrejöttével kialakítják az új létesítmény szervezeti egységeit, ami sajnos egzisztenciális sérelmek nélkül nem megy. A saját egzisztenciális helyzetéről faggatva kijelentette: bátran vállalom az elmúlt 12 év kórházigazgatói munkámat, fejlesztettünk, építettünk, pályáztunk. De valószínűleg igen kevés ember megy egy kórházba csak azért, mert ott rendkívül jól képzett és nagyon stramm gazdasági igazgató van. A kórházat az orvosteamek és az osztályok határozzák meg. Az elmúlt években országosan is elismert kiváló szakembergárdát sikerült a Semmelweisbe hozni. - Az új, integrált kórház orvosszakmai vezetésében szeretnék és véleményem szerint tudnék is segíteni - jelentette ki. (Dr. Hártó Györgyöt, a Diósgyőri Kórház igazgatóját is szerettük volna megszólaltatni, de nem sikerült elérnünk. - a szerk.)
A Miskolci Egészségügyi Központ főigazgatói posztjára pályázatot írnak ki. Addig megbízott vezetőként Zsipi Róbert közgazdászt jelölték ki, akinek alapos ismeretei vannak Miskolc és a régió több egészségügyi intézményéről, közülük nem egyben dolgozott is.
Kovács Judit
A két kórház összevonása nagyon régi terv - mondja Szűcs Erika alpolgármester, az előterjesztés készítője, aki szavait alátámasztandó, egy 2000-ben született, Alaxainé Oláh Annamária, akkori alpolgármester által készített, szinte azonos tárgyú és indoklású közgyűlési beadványt olvasott fel képviselőtársainak. Amióta az egészségbiztosítási kassza évről évre hiányt termel, látszott: a finanszírozás egyik kórház esetében sem fedezi a költségeket. (Mára a két kórház 1,5 milliárd forint adósságot halmozott fel, s havonta további 100 millió forint hiányt „termel” - a szerk.).
Az integrációnak új impulzust az adott, amikor radikálisan csökkentették a fenntartható, illetve finanszírozható fekvőbeteg-kapacitásokat, mivel az aktív ellátást nyújtó ágyak 30%-a folyamatosan kihasználatlan volt. A kórházi bentfekvéssel végzett beavatkozások mintegy 20%-át pedig a járóbeteg-ellátásban is el tudták végezni. A két kórház integrálásával egy versenyképes intézmény jön létre - magyarázza Szűcs Erika. – Tovább folytatjuk a párhuzamos ellátások megszüntetését, közös lesz a menedzsment, a gyógyszerellátás, a labor, az étkeztetés, a munka- és a bérügy, a patológia. Ezeket a szolgáltatásokat egy helyen végzik majd, és a fejlesztéseket is súlypontozni kell. Bizonyos ellátásokat, pl. a műtéti beavatkozásokat az egyik kórházban célszerű fejleszteni, egy más típusút pedig a másik telepen.
A járóbeteg-szakrendelés megmarad mind a két helyen, ezeket erősíteni fogják. A városon belül az egészségügyi ellátásból, amit csak lehet, „lakosságközelinek” szeretnének megtartani, de a kórházi ellátásoknál az „elérhető közelséget” tartják kívánatosnak (városon belül pl. a tömegközlekedéssel való megközelíthetőséget). Természetesen elsősorban a minőség a lényeg.
Nem érdemes abban reménykedni – reagál az alpolgármester az ellenzéki kritikákra, egyes orvosok, orvoscsoportok ellenállására –, hogy majd visszaáll a régi rendszer, elindult a gőzhenger. A választási eredménytől függetlenül ezek a változások tartósak maradnak. Ha esetleg kormányra kerülne a mai ellenzék, lehet, hogy némi „szépészeti műtétet” végrehajtana, de ha finanszírozható egészségügyet akar, ezeket az alapvető beavatkozásokat jóváhagyja, hisz örül majd, hogy volt, aki elvégezte helyette a „piszkos munkát”.
Dr. Szinay Attila, a Fidesz frakcióvezetője szerint az összevonás nem gyógyír a nagy adósságállomány rendezésére. A lényegi kérdés: miért jutott ilyen helyzetbe a két kórház, miért halmozódott fel 1,5 milliárd, miért kellett önkormányzati biztost kinevezni. Látjuk – mondja –, a kormányzati intézkedések sodorták ilyen nehéz helyzetbe a miskolci egészségügyet. Kétségtelen, a kórházösszevonással valamelyest lehet spórolni, de magát az ellátás színvonalát egyáltalán nem javítja: osztályokat költöztetnek majd egyik helyről a másikra. Felmerül: miért kívánják az évekkel ezelőtt, több száz milliós beruházás eredményeként átadott diósgyőri stroke-részleget áttelepíteni a Semmelweisbe? Kinek jó ez? De ez csak egy példa arra, hogy koncepció nélküli, kapkodó városvezetéssel állunk szemben ezen a területen - hangsúlyozta. - Az egészségügyi beavatkozás ezen formáját visszautasítjuk, nem csak kormányzati, hanem helyi szinten is. A Szent Ferenc Kórház példájából tudjuk: rosszabb lett az ellátás a Semmelweis Kórházban az áthelyezett tüdőgyógyászaton. Nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a mostani összevonással rosszabbul járjanak a miskolci betegek.
Az ellenzéki pártok szónokai nagyjából hasonló véleményen voltak a vitában. Molnár Péter (KDNP) több mint aggályosnak nevezte, ami egészségügyi reform címen zajlik. A KDNP félti a miskolciakat, félti az egészségügyi ellátásuk biztonságát, hiszen nincs hosszú távú fejlesztési stratégia. Úgy látják, az összevonás előbb-utóbb a Diósgyőri Kórház ellehetetlenítését, bezárását okozza. Kobold Tamás (Független Miskolcért Egyesület) azt hangsúlyozta: se gazdasági adatok, se egészségügyi érvek nem szerepelnek abban a javaslatban, amely eléjük került. Félő, a racionalizálás következtében számos területen másodosztályú ellátást kapnak a miskolciak.
Ügyrendi indítványát, hogy több fordulóban, a javaslatot jobban előkészítve, kidolgozva vitassák meg, a kormánypárti képviselők leszavazták. Dr. Kovács László (MDF) szerint ha nem változik a finanszírozási rendszer, két év múlva ugyanilyen gondokkal kell szembenézni az egészségügyben. Nem látja, hogy a mostani változtatás garanciát jelentene a helyzet megoldására. Juga György (Fidesz-KDNP) éles szavakkal bírálta a kormány politikáját: a válság oka, hogy a kormány elzárta a pénzcsapot. Szerinte az előterjesztés arról szól, hogy csonkolással kell előteremteni azt a pénzt, amit elvontak az egészségügyből. Ne kérjék tőlük, hogy fogják a fűrész másik végét.Az SZDSZ nevében Szabó Tamás frakcióvezető, az MSZP részéről dr. Hardonyi András érvelt az összevonás-racionalizálás szükségszerűsége mellett. Mondandójuk lényege: azonnali beavatkozásra, egyeztetésre, együttműködésre van szükség más egészségügyi intézményekkel, nemcsak Miskolcon, nemcsak a régióban, hanem a távolabbiakkal is, mint például Debrecen, Budapest. Felhívta a figyelmet: egyetlen megyeszékhelyen sincs olyan szerkezetű kórházi struktúra, mint Miskolcon.
Somogyi Ferenc, a két kórház „átvilágítására” kijelölt önkormányzati biztos a racionalizálás szükségességét támasztotta alá. Hangsúlyozta: az egészségügyben a szabályozók adottak, ebben a környezetben kell működni. A racionalizálást minél hamarabb végre kellene hajtani, hogy minél rövidebb ideig tartson a bizonytalanság. Felmérésük, helyzetértékelésük alapján számos tartalék van a jelenlegi miskolci kórházszerkezetben.
A Semmelweis Kórház jelenlegi főigazgató főorvosa, dr. Koleszár Lajos kérdésünkre elmondta: tizenöt évet késtek a két kórház integrálásával. Bűnös mulasztás volt akkor nem végrehajtani ezt, amikor a kormányzat 3,5 milliárd forintos garanciát ajánlott fel, hogy a kórházak ésszerűen működhessenek. Az integráció létrejöttével kialakítják az új létesítmény szervezeti egységeit, ami sajnos egzisztenciális sérelmek nélkül nem megy. A saját egzisztenciális helyzetéről faggatva kijelentette: bátran vállalom az elmúlt 12 év kórházigazgatói munkámat, fejlesztettünk, építettünk, pályáztunk. De valószínűleg igen kevés ember megy egy kórházba csak azért, mert ott rendkívül jól képzett és nagyon stramm gazdasági igazgató van. A kórházat az orvosteamek és az osztályok határozzák meg. Az elmúlt években országosan is elismert kiváló szakembergárdát sikerült a Semmelweisbe hozni. - Az új, integrált kórház orvosszakmai vezetésében szeretnék és véleményem szerint tudnék is segíteni - jelentette ki. (Dr. Hártó Györgyöt, a Diósgyőri Kórház igazgatóját is szerettük volna megszólaltatni, de nem sikerült elérnünk. - a szerk.)
A Miskolci Egészségügyi Központ főigazgatói posztjára pályázatot írnak ki. Addig megbízott vezetőként Zsipi Róbert közgazdászt jelölték ki, akinek alapos ismeretei vannak Miskolc és a régió több egészségügyi intézményéről, közülük nem egyben dolgozott is.
Kovács Judit