Mindenszentek és halottak napja egyformán egyházi ünnepek, de november elsején azok is kilátogatnak a sírkertekbe, akik nem vallásosak. Mindenszentekkor a vallásos emberek hitük egyik fontos titkát vallják meg, amely a Hiszekegy imádságban is szerepel, és a szentek egységére, közösségére utal. A már elhunyt, megkeresztelt emberek, azok, akik üdvözültek, az ő közösségüket a megdicsőült egyháznak nevezik, és a tisztító helyre jutott szenvedő egyház tagjai, valamint a zarándok egyház jelenleg földön élő tagjai közösséget alkotnak Jézus Krisztusban. A Mindenszentek ünnepén tehát az összes szentre emlékezik az egyház, azokra, akiket külön nem ünnepelnek.
Ahogy Mikolai Vince plébános mondja, igazából mögötte ezt a misztériumot ünnepeljük, tehát, akik meg vannak keresztelve beletartoznak a szentek közösségébe, mindannyiunknak az a hivatásunk, hogy szentté legyünk, lehetőleg minél tökéletesebbé, és egykor majd a halálunk után valóban a szentek polgártársai lehessünk.
A második évezred elején, a clunyi reform kapcsán alakult ki a halottak napja, amely egy nappal követi Mindenszentek ünnepét. A régi gyakorlat szerint Mindenszentek délutánján a litánia elvégzése után a temetőben imádkoztak, ezzel vette kezdetét a halottakra való emlékezés. A halottak napjának mindenki által jól ismert szimbólumai vannak: a virág az élet folytonosságára és állandóságára utal, a gyertya lángja pedig arra, hogy akik a sír mélyen sötétségben vannak, világosságra vannak teremtve, sorsuk egykor a világosság lesz – ennek megvallása az ilyenkor mondott fohász: adj uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik. Ez a vallásos emberek örök életbe vetett hitére utal, arra, hogy hitvallásuk szerint Krisztusban a világosság legyőzte a sötétséget, ezáltal az ember arra hivatott, hogy az örök világosság legyen sorsa.
Október 31. a reformáció ünnepe is. 1517-ben Luther Márton ezen a napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit. Luther az egyház megújítását sürgette, elutasította például a bűnök pénzzel való megváltását, a búcsúcédulák árusítását. A nevével fémjelzett mozgalom lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János, genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.
M. B. L.
Ahogy Mikolai Vince plébános mondja, igazából mögötte ezt a misztériumot ünnepeljük, tehát, akik meg vannak keresztelve beletartoznak a szentek közösségébe, mindannyiunknak az a hivatásunk, hogy szentté legyünk, lehetőleg minél tökéletesebbé, és egykor majd a halálunk után valóban a szentek polgártársai lehessünk.
A második évezred elején, a clunyi reform kapcsán alakult ki a halottak napja, amely egy nappal követi Mindenszentek ünnepét. A régi gyakorlat szerint Mindenszentek délutánján a litánia elvégzése után a temetőben imádkoztak, ezzel vette kezdetét a halottakra való emlékezés. A halottak napjának mindenki által jól ismert szimbólumai vannak: a virág az élet folytonosságára és állandóságára utal, a gyertya lángja pedig arra, hogy akik a sír mélyen sötétségben vannak, világosságra vannak teremtve, sorsuk egykor a világosság lesz – ennek megvallása az ilyenkor mondott fohász: adj uram örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik. Ez a vallásos emberek örök életbe vetett hitére utal, arra, hogy hitvallásuk szerint Krisztusban a világosság legyőzte a sötétséget, ezáltal az ember arra hivatott, hogy az örök világosság legyen sorsa.
Október 31. a reformáció ünnepe is. 1517-ben Luther Márton ezen a napon függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit. Luther az egyház megújítását sürgette, elutasította például a bűnök pénzzel való megváltását, a búcsúcédulák árusítását. A nevével fémjelzett mozgalom lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János, genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.
M. B. L.