Tóth Ilona orvostanhallgatóra emlékeztek Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház orvosszállója előtt, amely tavaly vette fel a medika nevét. Wittner Mária, fideszes országgyűlési képviselő a szálló tárgyalótermében az 1956-os forradalom mártírjának nevezte Tóth Ilonát, s úgy fogalmazott: mindent megpróbáltak azért, hogy a végzős orvostanhallgató nevét befeketítsék. Gyilkossággal vádolták, aminek tényszerűsége szinte egyetlen pontban sem állná meg a helyét. „Tóth Ilona becsületét kellett visszaadni” - mondta az országgyűlési képviselő. M. Kiss Sándor történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének vezetője a sajtótájékoztatón mutatta be A csalogány elszáll című könyvét, amely Tóth Ilona életéről szól. Hangsúlyozta: a medikával kapcsolatos valamennyi dokumentumot beszerezték, és ezek összegzése azt mutatja, hogy a lány ártatlan volt. Az orvostanhallgató története az 1956. november 4. utáni időszakhoz fűződik, a passzív ellenállás idejére. Szigorló orvosként tette a dolgát 56 novemberében, karitatív tevékenységet végzett, a fegyveres harc befejeződése után pedig bekapcsolódott a politikai ellenállásba: részt vett röpcédulák, illetve az Élünk című illegális lap készítésében. November 20-án letartóztatták, azzal vádolták, hogy két nappal korábban társaival együtt meggyilkolt egy férfit, akit ávósnak véltek.
Tóth Ilonát a jegyzőkönyv szerint 1957. június 27-én végezték ki, ám a kivégzésre valójában egy nappal később, június 28-án került sor. Még ez az adat sem volt hiteles a dokumentumban - mondta a történész. „Amivel akkor Tóth Ilonát vádolták, nem történhetett meg” - fogalmazott.
Tóth Ilonát a jegyzőkönyv szerint 1957. június 27-én végezték ki, ám a kivégzésre valójában egy nappal később, június 28-án került sor. Még ez az adat sem volt hiteles a dokumentumban - mondta a történész. „Amivel akkor Tóth Ilonát vádolták, nem történhetett meg” - fogalmazott.