Ugrás a tartalomra

Márton-napi libator

Létrehozva
Szent Márton napján, november 11-én Borsod-Abaúj-Zemplénben is liba rotyogott a fazékban, főleg Bogácson, ahol ilyenkor hagyományosan Márton Napi Vigasságokat tartanak a templom védőszentjének tiszteletére. Szent Márton ünnepe évtizedes hagyomány a településen, ilyenkor levágják a tömött libákat és Márton-napi ételkülönlegességeket készítenek belőle. A borsodi településen még mindig odafigyelnek a hiedelemre, amely szerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”. Bogács hű a hagyományokhoz, a vigasságon felelevenítik a több évtizedes népszokásokat; bográcsban rotyognak a libaspecialitások. Ilyen például a ludaskása, ami libaaprólékból és rizsből készül.
Az étel titka a jó fűszerezés és a hozzáadott - egyénileg összeállított - zöldségkeverék. A Márton-napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából az időjárás is megjósolható, ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Úgy tartják, "Márton, az új bor bírája", tehát a fenséges libalakomát már az idei szüretelésű nedűvel kell leöblíteni. Vasárnap Szent Márton napi búcsú volt a településen; egész napos kirakodóvásár és kulturális programok várták az érdeklődőket.
Szent Márton napjára egyébként a kisebb településeken máig megemlékeznek. Az egyik legnépszerűbb középkori szent neve napja a krónikák szerint a fizetés, a tisztújítás és a jobbágytartozás lerovásának határideje volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte azt és tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, ám gágogásukkal elárulták. Innen a „Márton lúdja” elnevezés.