Mint emlékezetes, 2006 szeptemberében egy magyar diákokból álló csapat is részt vett az ESA egyik parabolarepülésén. Az első magyar súlytalansági repülésre készülő SpaceBeer (Ûrsör) csapat alumíniumból fémhabot szeretett volna előállítani a rövid, alig 20 másodperces mikrogravitációban. Bár az ELTE, BME és a Miskolci Egyetem diákjaiból álló csapat részt vett a súlytalansági repülésen, a kísérletük sajnos technikai okokból nem sikerült.
Az ESA diákoknak meghirdetett ZERO-G repülési kampánya idén elmaradt, így a SpaceBeer csapatnak nem volt alkalma megismételni a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kísérletet.
A SpaceBeer csapat munkáját tavaly még Berlinből irányító dr. Babcsán Norbert, idén már mint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány üzletfejlesztési igazgatója és anyagfejlesztési csoportjának vezetője vett rész német kollégái fémhabkutatási programjában. Az európai tudósok és mérnökök az ESA 46. Parabola Repülési kísérletén tizenegy különböző technológia kísérlet végeztek az Airbus-300-as fedélzetén. A zömében fizikai és biológiai kísérletek között sikeresen végrehajtották az első alumínium fémhabos parabola repülést. Az alumínium fémhab előállításán túl, sikeresen teszteltek egy röntgenkamarát is, amely képes mozgó képet rögzíteni a mikrogravitációs olvasztótégely belsejében végbemenő folyamatokról.
– Ez volt ez első alkalom, hogy mikrogravitációban fémhab előállítása során röntgensugarakat használtunk – mondta Vladimir Pletser, az ESA Parabola Repüléseinek vezetője, s így beleláttunk a kemencében végbe menő folyamatokba.
A berlini Műszaki Egyetem Hahn-Meitner Intézete (Technical University and Hahn-Meitner Institute) és a svéd Space Corporation kísérleti programjában a magyar Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is részt vesz, dr. Babcsán Norbert vezetésével. A november 13-án a Bordeaux-Mérignac repülőtérről felszálló Airbus-300-as fedélzetén végzett fémhab-készítést az ipar több területe is érdeklődéssel figyelte, hiszen a fémhabok iránt komoly érdeklődés mutatkozik a repülőgépiparban és az autógyártásban is. Olyan alkalmazott kutatásról van szó, amely előtt komoly ipari háttér és felvevőpiac áll.
Az alumínium fémhab előállítás és a röntgen (X-ray) kamera tehát jól vizsgáztak az Airbus-300-as fedélzetén a 22 másodpercig tartó mikrogravitációs környezetben. A magyar részvétellel folyó kutatások most folytatódnak. A kamerát ugyanis szeretnék kipróbálni hosszabb idejű súlytalanság alatt is.
Erre ad lehetőséget az ESA svédországi rakétakísérleti telepéről indítható MASER-11 rakéta. A kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta mintegy 250-320 km-es magasságot ér el, s fedélzetén hét percig hozható létre mikrogravitáció. A rakéta 395 kg hasznos terhet, vagyis tudományos berendezéseket szállíthat a fedélzetén, ez repülésenként általában 4-5 kísérletet jelent, melyek ejtőernyővel térnek vissza a hét perces repülés után.
Az 1987 március óta folyó MASER-program már számos, később űrhajók, űrállomások fedélzetén folytatódó kísérlet bölcsője volt. A német és svéd, s velük a magyar kutatók is most abban bíznak, hogy a 2008 áprilisában esedékes rakétakísérlet hét perces súlytalansági állapota elegendő időt biztosít majd az alumínium fémhab-kísérletek és az azokba bepillantást engedő röntgen kamera tesztelésére. A rakéta jó ugródeszka lehet egy későbbi, már a világűrben – pl. a Nemzetközi Ûrállomáson – végzendő kísérlethez is.
A Magyar Ûrkutatási Iroda, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Európai Ûrügynökség által támogatott SpaceBeer (Ûrsör) néven ismertté vált kísérlet sorozat tehát folytatódik. S csak remélhetjük, hogy újabb sikereket hoz majd a magyar kutatóknak is.
Németh Csaba
Az ESA diákoknak meghirdetett ZERO-G repülési kampánya idén elmaradt, így a SpaceBeer csapatnak nem volt alkalma megismételni a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kísérletet.
A SpaceBeer csapat munkáját tavaly még Berlinből irányító dr. Babcsán Norbert, idén már mint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány üzletfejlesztési igazgatója és anyagfejlesztési csoportjának vezetője vett rész német kollégái fémhabkutatási programjában. Az európai tudósok és mérnökök az ESA 46. Parabola Repülési kísérletén tizenegy különböző technológia kísérlet végeztek az Airbus-300-as fedélzetén. A zömében fizikai és biológiai kísérletek között sikeresen végrehajtották az első alumínium fémhabos parabola repülést. Az alumínium fémhab előállításán túl, sikeresen teszteltek egy röntgenkamarát is, amely képes mozgó képet rögzíteni a mikrogravitációs olvasztótégely belsejében végbemenő folyamatokról.
– Ez volt ez első alkalom, hogy mikrogravitációban fémhab előállítása során röntgensugarakat használtunk – mondta Vladimir Pletser, az ESA Parabola Repüléseinek vezetője, s így beleláttunk a kemencében végbe menő folyamatokba.
A berlini Műszaki Egyetem Hahn-Meitner Intézete (Technical University and Hahn-Meitner Institute) és a svéd Space Corporation kísérleti programjában a magyar Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is részt vesz, dr. Babcsán Norbert vezetésével. A november 13-án a Bordeaux-Mérignac repülőtérről felszálló Airbus-300-as fedélzetén végzett fémhab-készítést az ipar több területe is érdeklődéssel figyelte, hiszen a fémhabok iránt komoly érdeklődés mutatkozik a repülőgépiparban és az autógyártásban is. Olyan alkalmazott kutatásról van szó, amely előtt komoly ipari háttér és felvevőpiac áll.
Az alumínium fémhab előállítás és a röntgen (X-ray) kamera tehát jól vizsgáztak az Airbus-300-as fedélzetén a 22 másodpercig tartó mikrogravitációs környezetben. A magyar részvétellel folyó kutatások most folytatódnak. A kamerát ugyanis szeretnék kipróbálni hosszabb idejű súlytalanság alatt is.
Erre ad lehetőséget az ESA svédországi rakétakísérleti telepéről indítható MASER-11 rakéta. A kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta mintegy 250-320 km-es magasságot ér el, s fedélzetén hét percig hozható létre mikrogravitáció. A rakéta 395 kg hasznos terhet, vagyis tudományos berendezéseket szállíthat a fedélzetén, ez repülésenként általában 4-5 kísérletet jelent, melyek ejtőernyővel térnek vissza a hét perces repülés után.
Az 1987 március óta folyó MASER-program már számos, később űrhajók, űrállomások fedélzetén folytatódó kísérlet bölcsője volt. A német és svéd, s velük a magyar kutatók is most abban bíznak, hogy a 2008 áprilisában esedékes rakétakísérlet hét perces súlytalansági állapota elegendő időt biztosít majd az alumínium fémhab-kísérletek és az azokba bepillantást engedő röntgen kamera tesztelésére. A rakéta jó ugródeszka lehet egy későbbi, már a világűrben – pl. a Nemzetközi Ûrállomáson – végzendő kísérlethez is.
A Magyar Ûrkutatási Iroda, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az Európai Ûrügynökség által támogatott SpaceBeer (Ûrsör) néven ismertté vált kísérlet sorozat tehát folytatódik. S csak remélhetjük, hogy újabb sikereket hoz majd a magyar kutatóknak is.
Németh Csaba