Az APEH milliárdos kintlévőségeinek beszedése érdekében saját behajtó szervezettel rendelkezik, ennek ellenére a végrehajtási feladataik évről évre nőnek. Az adók beszedésén kívül a vámok és illetékek mellett, a különböző törvények által meghatározott behajtást kérő szervezetek, közel százféle jogcímen fennálló követeléseit, ha azokat nem fizetik meg, ennek a szervezetnek kell beszednie. A kintlévőségek hatékony behajtása érdekében hatalmas adatbázis áll az adóhatóság rendelkezésére, hiszen a minél bővebb információszerzés és az adatok értékelése alapvető kritériuma a sikeres pénzbehajtásnak.
A beszedés legfőbb gátja azonban az lehet, ha az adós a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően vagyonát megpróbálja úgymond kimenekíteni, vagy a kényszercselekmények során adatot, tényt titkol el. A végrehajtási eljárás során leginkább ez utóbbi esetekben van jelentősége a közérdekű bejelentéseknek. Az állampolgárok bejelentési aktivitása az utóbbi időben érezhetően fokozódott. Ezek a bejelentések számos esetben szolgáltak kiindulási alapként a vagyon feltárásában az APEH szakértői számára. Többször olyan lényeges, használható információkhoz juthattak ezek által, amelyek lehetővé tették a követelés biztosítását, beszedését. Természetesen a bejelentéseket tartalmuk, stílusuk alapján előzetesen mérlegelni kell. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a teljesen alaptalan, konkrétumokat nem tartalmazó információkat kizárják.
A tapasztalatok szerint az irigységérzet által vezérelt bejelentések általában kevesebb konkrétummal szolgálnak, mint például a munkavállalók és a volt családtagok, vagy akár teljesen független személyek jelzései, melyek az adóhatóság számára sokszor értékes és jól hasznosítható információkat hordoznak.
Példaként említi az adóhatóság azt az esetet, mikor egy véletlenül meghallgatott beszélgetés olyan mélyen sértette a bejelentő igazságérzetét, hogy tollat ragadott és közölte a tudomására jutott tényeket az adóhatósággal. Ebben az esetben a bejelentőtől kapott konkrét információk jelentős összegű adóbehajtást tettek lehetővé.
A beszedés legfőbb gátja azonban az lehet, ha az adós a végrehajtási eljárás megindítását megelőzően vagyonát megpróbálja úgymond kimenekíteni, vagy a kényszercselekmények során adatot, tényt titkol el. A végrehajtási eljárás során leginkább ez utóbbi esetekben van jelentősége a közérdekű bejelentéseknek. Az állampolgárok bejelentési aktivitása az utóbbi időben érezhetően fokozódott. Ezek a bejelentések számos esetben szolgáltak kiindulási alapként a vagyon feltárásában az APEH szakértői számára. Többször olyan lényeges, használható információkhoz juthattak ezek által, amelyek lehetővé tették a követelés biztosítását, beszedését. Természetesen a bejelentéseket tartalmuk, stílusuk alapján előzetesen mérlegelni kell. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a teljesen alaptalan, konkrétumokat nem tartalmazó információkat kizárják.
A tapasztalatok szerint az irigységérzet által vezérelt bejelentések általában kevesebb konkrétummal szolgálnak, mint például a munkavállalók és a volt családtagok, vagy akár teljesen független személyek jelzései, melyek az adóhatóság számára sokszor értékes és jól hasznosítható információkat hordoznak.
Példaként említi az adóhatóság azt az esetet, mikor egy véletlenül meghallgatott beszélgetés olyan mélyen sértette a bejelentő igazságérzetét, hogy tollat ragadott és közölte a tudomására jutott tényeket az adóhatósággal. Ebben az esetben a bejelentőtől kapott konkrét információk jelentős összegű adóbehajtást tettek lehetővé.