A hátrányos foglalkoztatási helyzetű B.-A.-Z. megyében 2004-ben tervezték meg a humánerőforrás-fejlesztési programot, amelybe csaknem négyezer alacsony iskolai végzettségű állástalant, pályakezdőt vagy tartósan munkanélkülit vontak be a foglalkoztatási, családsegítő, roma és civil szervezetek összefogásával.
Stadinger Csaba, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató helyettese elmondta, egy támogatási portfólióval, együttessel valóban személyre szabott programokkal szólították meg az embereket, hogy lépjenek be ebbe a programba, alapvetően tanuljanak szakmát, szakmákat, olyan tudásokat, amelyet aztán egy komoly munkagyakorlat szerzéssel társítva az elsődleges munkaerőpiacon használni tudnak.
A mintegy négy milliárd forintos keretösszegből csaknem 150, az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő szakmát oktattak, alkalmazkodva a kistérségek munkaerő-igényéhez. A nyelvi és informatikai tanfolyamokat is tartalmazó program során végül több mint háromezren szereztek szakmát, közülük kilencszázan el is helyezkedtek. Szabó József, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója azt mondja, azokat a leghátrányosabb helyzetben lévő embereket célozták meg, akik hosszabb időn keresztül a munkaerőpiaci helyzet sajátossága miatt nem tudtak elhelyezkedni. Elsősorban a térségbeli, munkaerőpiaci adottságokat is figyelembe véve arra koncentráltak, hogy a helyzet rosszabb, és nehezebb az elhelyezkedés.A programot annak fényében is sikeresnek tekintik, hogy a Munkaügyi Központoknak kezdetben a létszámkeret feltöltése is nehézségeket okozott: több esetben ugyanis tíz megkeresett állástalanból mindössze egy kívánt részt venni a képzéseken.
B. G.
Stadinger Csaba, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ általános főigazgató helyettese elmondta, egy támogatási portfólióval, együttessel valóban személyre szabott programokkal szólították meg az embereket, hogy lépjenek be ebbe a programba, alapvetően tanuljanak szakmát, szakmákat, olyan tudásokat, amelyet aztán egy komoly munkagyakorlat szerzéssel társítva az elsődleges munkaerőpiacon használni tudnak.
A mintegy négy milliárd forintos keretösszegből csaknem 150, az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő szakmát oktattak, alkalmazkodva a kistérségek munkaerő-igényéhez. A nyelvi és informatikai tanfolyamokat is tartalmazó program során végül több mint háromezren szereztek szakmát, közülük kilencszázan el is helyezkedtek. Szabó József, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója azt mondja, azokat a leghátrányosabb helyzetben lévő embereket célozták meg, akik hosszabb időn keresztül a munkaerőpiaci helyzet sajátossága miatt nem tudtak elhelyezkedni. Elsősorban a térségbeli, munkaerőpiaci adottságokat is figyelembe véve arra koncentráltak, hogy a helyzet rosszabb, és nehezebb az elhelyezkedés.A programot annak fényében is sikeresnek tekintik, hogy a Munkaügyi Központoknak kezdetben a létszámkeret feltöltése is nehézségeket okozott: több esetben ugyanis tíz megkeresett állástalanból mindössze egy kívánt részt venni a képzéseken.
B. G.