Ugrás a tartalomra

Karácsonyi ajándék Lyukóba

Létrehozva
Nemrégiben számoltunk be H. Károlyné és fogyatékos fia, Tamás sorsáról, akik igen nehéz körülmények között élnek Lyukóban. A csupán helyrajzi számmal jelölt kis házban nincs áram, vezetékes víz, a szűkös járadékból sokszor tüzelőre és élelemre sem futja. Cikkünk nyomán nagyon sokan jelentkeztek szerkesztőségünkben – ruhát, pénzt, élelmiszert ajánlottak, ajánlanak fel H.-éknak. Az esetek döntő többségében névtelenül, hálát, köszönő szót sem várva. Pajor István, aki sokáig egy hajléktalanszállón dolgozott s most élelmet, meleg ruhát hozott, elmondta: nagyon sokan nem is sejtik, mennyivel nehezebb egy igaz embernek kérni és elfogadni – mint adni.
Olyan korban és helyzetben élünk, amikor kicsit – vagy talán nagyon – válságba kerültek a hagyományos értékek, azt azonban nem szabad engedni, hogy az emberi méltóságról vallott fogalmak is átértékelődjenek. Köszönet illeti azt, aki nehéz helyzetében embertársaihoz fordul, mert ez azt jelenti, hogy bízni tud bennük, hogy napjainkban is hisz az emberségben és a humánumban. Kormos Lászlóné ugyanakkor, több doboznyi ajándékát átadva úgy fogalmazott: ők sem voltak soha gazdagok, de mélyen átérzi, milyen az, amikor valakinek a legszükségesebb dolgokat is nélkülöznie kell, ezért próbál lehetőségeihez mérten segíteni. Riba Istvánné települési képviselő személyesen vitte ki adományát H.-éknak. Mint mondta, kapcsolatba lépett az áramszolgáltató helyi kirendeltségével is, megpróbálja elérni, hogy az évvégi ünnepeket a családnak már ne kelljen villany nélkül töltenie. A képviselőasszony úgy fogalmazott: sajnos nem vihet karácsonyi ajándékot minden lyukói rászorulónak, de a légaknai részen hamarosan megnyíló családsegítő kirendeltség is jelzi, hogy eltökélt szándékuk közelebb vinni a gondoskodást a helyi rászorulókhoz.
H. Károlyné és Tamás lapunkon keresztül mond köszönetet mindazoknak, akikkel személyesen nem találkoztak, de felajánlásaikkal lehetőségeikhez képest megpróbálták könnyebbé tenni az életüket.