A fiatalok dohányzási szokásait feltáró kutatások eredményei szerint nemcsak a dohányzás kipróbálása, de a rendszeres cigarettázás is egyre fiatalabb életkorban alakul ki. A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey) 2003-ban közzétett magyar adatai szerint tíz tanulóból hét már kipróbálta a cigarettázást, és 17,7 százalékuk ezt 10 éves kora előtt megtette. A 11. osztályos fiúk 30%-a, a lányok 27 %-a naponta dohányzik.
A dohányzás elkezdését, vagy abbahagyását több tényező befolyásolhatja. Barátok, szülők, család. A legtöbb fiatal tinédzser kipróbálja a cigarettát. Gyakran a barátokkal eltöltött idő egyik kelléke lesz a cigaretta, amelyet a kortárscsoporttól kap a gyermek. A barátok és a testvérek befolyásán kívül nagy szerepet játszik még a szülői bíztatás, vagy tiltás is. Azok a gyerekek, akiknek a családjában, vagy baráti társaságában dohányoznak, gyakrabban válik maga is dohányossá.
A dohányzás szimbolikus lázadásként is funkcionál, amellyel a gyermek érettségét és rátermettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik vonzódnak a felnőttség ilyen látszatához, vagy hajlamot éreznek a lázadásra, maguk is gyakran dohányzó szülőkkel, testvérekkel és barátokkal rendelkeznek, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozni kezdő gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó.
Ha a gyermekek számára könnyű cigarettához jutni, ha környezetükben gyakran találkoznak dohányreklámokkal és dohányfüsttel, sokkal nagyobb az esélye, hogy ők maguk is rágyújtanak. Ezekből a dohányzó fiatalokból lesznek azok a felnőtt honfitársaink, akik halála később összefüggésbe hozható a dohányzással.
Magyarországon a keringési, a daganatos és a légzőszervi betegségek következtében veszítjük el a legtöbb embert. Ezen betegségek jelentős részének hátterében a dohányzás áll. Gyermekeink egyre fiatalabb korban gyújtanak rá. Egyre több lány dohányzik. Egyre korábban betegszenek meg.
19 percenként 1, naponta 77, évente 28 ezer honfitársunk hal meg a cigaretta miatt. Minden ötödik magyarral a dohányzás végez. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint az Észak-magyarországi Régióban 2003-ban a férfiak 44%-a (országosan: 38%), a nőknek pedig 29%-a (országosan:25%) dohányzott naponta. A régióban legalább napi húsz szál cigarettát szív el a nők 9%-a (országosan 10%) és a férfiak 27%-a (országosan 23%). Riasztóan magas a magyar fiatalok körében a dohányzás előfordulása és folyamatosan emelkedik.
Különösen magas a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya régiónkban, a 18-34 éves férfiak 46%-a, a nők 40%-a dohányzik és legalább napi húsz szálat szív ebben a korosztályban a férfiak 28%, és a nők 11%-a.
Magyarországon 1995 és 1999 között az iskolát elhagyó 18 éves lányok nagyobb arányban dohányoztak, mint a fiúk és ez idő alatt mindkét nemben növekedett a dohányzás előfordulása 20%-kal. 2002-ben már a 15 éves fiúk 24%-a, míg a lányok 27,3%-a dohányzott.
A Magyar Gallup Intézet által (1995, 2000), illetve az Országos Dohányfüstmentes Egyesület felkérésére (2004) végzett felmérések alapján azonban bizonyos korcsoportokban kedvező változás mutatkozott, így a 25-49 éves nők körében csökkent a dohányosok száma.
A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a kockázatot. A nemdohányzó serdülők 75% a, a dohányzó fiatalok 90%-a van otthonában kitéve a passzív dohányzás káros hatásának.
A dohányzás az érelmeszesedés folyamatát felgyorsítja, nőknél 20 évvel, férfiaknál 15 évvel előbbre hozza a szív- és érrendszeri károsodást, elsősorban a koszorúér- és agyérbetegségeket.
A tüdőrák-halálozás 85-90%-a a dohányzás következménye. A dohányosok 10-12%-ánál, a passzív dohányosok 5%-ánál alakul ki tüdőrák. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb, s a nők tüdőrák miatti halálozása folyamatosan nő. Több nő hal meg ma Magyarországon tüdőrákban, mint emlőrák miatt.A kártékony hatás mindemellett más daganatos betegségek (pl. nyelőcső-, hasnyálmirigy-, hólyagrák) és a krónikus légúti megbetegedések kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
Napjainkban a légúti betegségek közül a tüdőrák lett a legrettegettebb kórkép. Magyarországon az újonnan felismert tüdődaganatok száma az elmúlt évben meghaladta a 10 ezret, a férfiak körében és már a nők között is a vezető daganatos halálok, ez országosan évente közel 8000 halálesetet jelent.Az Észak-magyarországi Régióban 2007-ben összesen 1432 főnél fedeztek fel újonnan tüdőrákot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2007-ben a férfi lakosság körében 561 új hörgő- és tüdőrákos eset volt, mely az összes újonnan felfedezett rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek 18%-át tette ki. Nőknél 256 esetet regisztráltak újonnan az elmúlt évben, mely folyamatos emelkedést mutat mindkét nem esetében.
Az Észak-magyarországi régió a férfiak esetében az összes daganatos halandóság közel 30%-át teszi ki a tüdőrák halálozás, nőknél ez az arány 14% volt, ez összesen 1041 haláleset (férfi:750; nő:291) írható a tüdőrák rovására, mely a megbetegedéshez hasonlóan növekedést mutat.
A terhes nők 20%-a dohányzik a terhessége alatt is, a dohányzó terhes nő veszélyezteti saját és születendő gyermeke egészségét.
A dohányzás elkezdését, vagy abbahagyását több tényező befolyásolhatja. Barátok, szülők, család. A legtöbb fiatal tinédzser kipróbálja a cigarettát. Gyakran a barátokkal eltöltött idő egyik kelléke lesz a cigaretta, amelyet a kortárscsoporttól kap a gyermek. A barátok és a testvérek befolyásán kívül nagy szerepet játszik még a szülői bíztatás, vagy tiltás is. Azok a gyerekek, akiknek a családjában, vagy baráti társaságában dohányoznak, gyakrabban válik maga is dohányossá.
A dohányzás szimbolikus lázadásként is funkcionál, amellyel a gyermek érettségét és rátermettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik vonzódnak a felnőttség ilyen látszatához, vagy hajlamot éreznek a lázadásra, maguk is gyakran dohányzó szülőkkel, testvérekkel és barátokkal rendelkeznek, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozni kezdő gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó.
Ha a gyermekek számára könnyű cigarettához jutni, ha környezetükben gyakran találkoznak dohányreklámokkal és dohányfüsttel, sokkal nagyobb az esélye, hogy ők maguk is rágyújtanak. Ezekből a dohányzó fiatalokból lesznek azok a felnőtt honfitársaink, akik halála később összefüggésbe hozható a dohányzással.
Magyarországon a keringési, a daganatos és a légzőszervi betegségek következtében veszítjük el a legtöbb embert. Ezen betegségek jelentős részének hátterében a dohányzás áll. Gyermekeink egyre fiatalabb korban gyújtanak rá. Egyre több lány dohányzik. Egyre korábban betegszenek meg.
19 percenként 1, naponta 77, évente 28 ezer honfitársunk hal meg a cigaretta miatt. Minden ötödik magyarral a dohányzás végez. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint az Észak-magyarországi Régióban 2003-ban a férfiak 44%-a (országosan: 38%), a nőknek pedig 29%-a (országosan:25%) dohányzott naponta. A régióban legalább napi húsz szál cigarettát szív el a nők 9%-a (országosan 10%) és a férfiak 27%-a (országosan 23%). Riasztóan magas a magyar fiatalok körében a dohányzás előfordulása és folyamatosan emelkedik.
Különösen magas a rendszeresen dohányzó fiatalok aránya régiónkban, a 18-34 éves férfiak 46%-a, a nők 40%-a dohányzik és legalább napi húsz szálat szív ebben a korosztályban a férfiak 28%, és a nők 11%-a.
Magyarországon 1995 és 1999 között az iskolát elhagyó 18 éves lányok nagyobb arányban dohányoztak, mint a fiúk és ez idő alatt mindkét nemben növekedett a dohányzás előfordulása 20%-kal. 2002-ben már a 15 éves fiúk 24%-a, míg a lányok 27,3%-a dohányzott.
A Magyar Gallup Intézet által (1995, 2000), illetve az Országos Dohányfüstmentes Egyesület felkérésére (2004) végzett felmérések alapján azonban bizonyos korcsoportokban kedvező változás mutatkozott, így a 25-49 éves nők körében csökkent a dohányosok száma.
A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a kockázatot. A nemdohányzó serdülők 75% a, a dohányzó fiatalok 90%-a van otthonában kitéve a passzív dohányzás káros hatásának.
A dohányzás az érelmeszesedés folyamatát felgyorsítja, nőknél 20 évvel, férfiaknál 15 évvel előbbre hozza a szív- és érrendszeri károsodást, elsősorban a koszorúér- és agyérbetegségeket.
A tüdőrák-halálozás 85-90%-a a dohányzás következménye. A dohányosok 10-12%-ánál, a passzív dohányosok 5%-ánál alakul ki tüdőrák. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb, s a nők tüdőrák miatti halálozása folyamatosan nő. Több nő hal meg ma Magyarországon tüdőrákban, mint emlőrák miatt.A kártékony hatás mindemellett más daganatos betegségek (pl. nyelőcső-, hasnyálmirigy-, hólyagrák) és a krónikus légúti megbetegedések kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
Napjainkban a légúti betegségek közül a tüdőrák lett a legrettegettebb kórkép. Magyarországon az újonnan felismert tüdődaganatok száma az elmúlt évben meghaladta a 10 ezret, a férfiak körében és már a nők között is a vezető daganatos halálok, ez országosan évente közel 8000 halálesetet jelent.Az Észak-magyarországi Régióban 2007-ben összesen 1432 főnél fedeztek fel újonnan tüdőrákot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2007-ben a férfi lakosság körében 561 új hörgő- és tüdőrákos eset volt, mely az összes újonnan felfedezett rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek 18%-át tette ki. Nőknél 256 esetet regisztráltak újonnan az elmúlt évben, mely folyamatos emelkedést mutat mindkét nem esetében.
Az Észak-magyarországi régió a férfiak esetében az összes daganatos halandóság közel 30%-át teszi ki a tüdőrák halálozás, nőknél ez az arány 14% volt, ez összesen 1041 haláleset (férfi:750; nő:291) írható a tüdőrák rovására, mely a megbetegedéshez hasonlóan növekedést mutat.
A terhes nők 20%-a dohányzik a terhessége alatt is, a dohányzó terhes nő veszélyezteti saját és születendő gyermeke egészségét.