A vállalkozások egy részére jellemző, hogy bevallásukban előre átgondoltan nagy összegű bevételt szerepeltetnek, de „fiktív” számlák felhasználásával azt a látszatot keltik, mintha közben jelentős költségeik is keletkeztek volna. Így érik el, hogy áfafizetési kötelezettségük folyamatosan minimális szinten maradjon. Õket hívja a szakmai zsargon adóminimalizálóknak.
Ezek az adózók „önvédelemből” mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiktív számlákat gyártó cégeket az ellenőrzés ne találhassa meg, hiszen így kevésbé bizonyítható a szándékos manipuláció.
Az elmúlt időszakban régiónk revizorainak látókörébe került több olyan vállalkozás is, melyek az ellenőrzésről történő kiértesítést követően felhúzták a nyúlcipőt. Ezek a cégek az ellenőrzések elől székhelyeik megváltoztatásával igyekeztek menekülni. A vizsgálatban érintett - régiónkba érkezett - négy társaság, egy folyó árterében meghúzódó bérelt tanyán jelentette be székhelyét. A revíziós kiválasztási rendszer esetükben megállapította, hogy a vállalkozások az árbevételükhöz képest minimális adófizetési kötelezettséget vallanak, számítva arra, hogy az adóhatóság nem folytat ellenőrzést olyanoknál, akik bevallásukat időben teljesítik, és nem igényelnek vissza adót. Közben folyamatosan érkeztek megkeresések a társigazgatóságoktól arról, hogy az általuk vizsgált adózók a négy, most már vélelmezetten „fiktív” vállalkozás által kibocsátott számlák adótartalmát levonásba helyezték és vissza kívánták igényelni.
Mivel a társaságok képviselői többszöri idézésre sem jelentek meg az adóhatóságnál, ezért szükségessé vált egy helyszíni ellenőrzés lefolytatása. A tanya megközelíthetetlensége miatt az ellenőrzést csak komoly nehézségek árán tudták az elszánt adóellenőrök elvégezni. A revizorok nem lepődtek meg, amikor kiderült, hogy a tanya alkalmatlan a bejelentett tevékenységek végzésére, és természetesen tevékenységre utaló jeleket sem találtak.
Ekkorra már a vizsgált társaságok képviselői és tulajdonosai külföldi személyek voltak, akiket az adóellenőrök nem tudtak elérni.
Az adóhatóság a feltárt körülmények alapján azonnal büntető feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon. Mivel a nyomozók igyekezete sem vezetett sikerre, ezért a képviselők ellen elfogató parancsot adtak ki, mely Magyarországra történő belépésükkor lép érvénybe.
Ezzel az eljárással az adóhatóság elérte, hogy a külföldi állampolgárok Magyarországra csak büntetőjogi felelősségre vonás terhével utazhatnak be, továbbá megakadályozta a továbbiakban azt, hogy a képviselők országunkban további cégeket hozzanak létre.
Az említett négy társaságnál az adóhatóság a vizsgálatot csak azok felszámolásának megindítása után tudta lefolytatni, melynek eredményeként összesen félmilliárd forintnyi adóhiányt állapított meg, ami a szankciókkal együtt közelíti az egymilliárd forintot. Hazánkban ez az összeg várja a külföldi tulajdonosokat.
Ezek az adózók „önvédelemből” mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiktív számlákat gyártó cégeket az ellenőrzés ne találhassa meg, hiszen így kevésbé bizonyítható a szándékos manipuláció.
Az elmúlt időszakban régiónk revizorainak látókörébe került több olyan vállalkozás is, melyek az ellenőrzésről történő kiértesítést követően felhúzták a nyúlcipőt. Ezek a cégek az ellenőrzések elől székhelyeik megváltoztatásával igyekeztek menekülni. A vizsgálatban érintett - régiónkba érkezett - négy társaság, egy folyó árterében meghúzódó bérelt tanyán jelentette be székhelyét. A revíziós kiválasztási rendszer esetükben megállapította, hogy a vállalkozások az árbevételükhöz képest minimális adófizetési kötelezettséget vallanak, számítva arra, hogy az adóhatóság nem folytat ellenőrzést olyanoknál, akik bevallásukat időben teljesítik, és nem igényelnek vissza adót. Közben folyamatosan érkeztek megkeresések a társigazgatóságoktól arról, hogy az általuk vizsgált adózók a négy, most már vélelmezetten „fiktív” vállalkozás által kibocsátott számlák adótartalmát levonásba helyezték és vissza kívánták igényelni.
Mivel a társaságok képviselői többszöri idézésre sem jelentek meg az adóhatóságnál, ezért szükségessé vált egy helyszíni ellenőrzés lefolytatása. A tanya megközelíthetetlensége miatt az ellenőrzést csak komoly nehézségek árán tudták az elszánt adóellenőrök elvégezni. A revizorok nem lepődtek meg, amikor kiderült, hogy a tanya alkalmatlan a bejelentett tevékenységek végzésére, és természetesen tevékenységre utaló jeleket sem találtak.
Ekkorra már a vizsgált társaságok képviselői és tulajdonosai külföldi személyek voltak, akiket az adóellenőrök nem tudtak elérni.
Az adóhatóság a feltárt körülmények alapján azonnal büntető feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságon. Mivel a nyomozók igyekezete sem vezetett sikerre, ezért a képviselők ellen elfogató parancsot adtak ki, mely Magyarországra történő belépésükkor lép érvénybe.
Ezzel az eljárással az adóhatóság elérte, hogy a külföldi állampolgárok Magyarországra csak büntetőjogi felelősségre vonás terhével utazhatnak be, továbbá megakadályozta a továbbiakban azt, hogy a képviselők országunkban további cégeket hozzanak létre.
Az említett négy társaságnál az adóhatóság a vizsgálatot csak azok felszámolásának megindítása után tudta lefolytatni, melynek eredményeként összesen félmilliárd forintnyi adóhiányt állapított meg, ami a szankciókkal együtt közelíti az egymilliárd forintot. Hazánkban ez az összeg várja a külföldi tulajdonosokat.