Ugrás a tartalomra

Tovább követik a kerecsensólymokat

Létrehozva
A 2006 októberében kezdődött „A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt keretében június 4-én, a Fauna Hotel kertjében, Besenyőtelken két újabb fiatal kerecsensólyomra kerül műholdas jeladó. Az eszközt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerelik fel a madárra. Ez része az idei évre tervezett 20 fiatal madár megjelölésének.
A program során összesen 46 nyomkövetőt szerelnek fel a szakemberek ritka, fokozottan védett kerecsensólymokra Magyarországon és Szlovákiában 2010-ig. A jeladók segítségével nyomon követhető a sólymok mozgása vonulásuk során, feltérképezhetők a telelőterületek és a pihenőhelyek. Mindez nem öncélú kutatás, hanem a védelmi tevékenység fontos eleme. A vonulás titkainak feltárása segít megérteni a sólymokra leselkedő veszélyeket, és lehetőség nyílik a szükséges védelmi lépések megtételére.
Az első adók 2007-ben kerültek fel 10 fiatal kerecsensólyomra. Az eredmények messze felülmúlták a várakozásokat. A 10 fiatal madárból még 4 adója ad. Két madár valószínűleg elpusztult közvetlenül a kirepülés után, kettőnél pár hónap múlva szűnt meg az adás, ismeretlen okból. Az adatok alapján megtudták, hogy a fiatal kerecsenek egy része ősszel elhagyja a Kárpát-medencét. Két jelölt kerecsen Dél-Olaszországban töltötte a telet, egy Szerbiában. Két fiatal egészen Líbiáig jutott, majd ott megszűnt az adás. Ez utóbbi okát csak találgatni tudják. Egy sólyom maradt a Kárpát-medencében: Dóra Szlovákia déli részén, a Duna szlovákiai oldalán töltötte a telet. További érdekesség, hogy a Szerbiában és az egyik, Szicíliában telelő sólyom nem állt meg, miután hazajött. Mindketten továbbmentek észak, majd egyikük kelet felé. Látható tehát, hogy a sólymok egy része egészen fiatalon – még vonulás előtt – elpusztul. A vonulók fele szintén nem tér haza, és azok közül, amelyek hazatérnek, pár madár rögtön tovább is áll, és még nem tudják, visszajönnek-e költeni. Az elmúlt hónapokban megszerzett tudás tükrében jobban értik, miért nő olyan lassan ennek a világszerte veszélyeztetett fajnak állománya, a természetvédelmi erőfeszítések ellenére is. Az eredmények ugyanakkor igazolják a védelmi munka fontosságát is. Néhány érdekesség a jelölt madarakról:– Viktória négy nap alatt 1670 km-t tett meg, Dél-Magyarországtól a líbiai partvidékig, a Földközi-tengeren való átkelésekor több mint 12 órát töltött a levegőben, és majdnem 600 km-t tett meg egyhuzamban, adóval a hátán.
– A jelölt madarak átlagos repülési sebessége vonulás közben, a tenger felett 40-50 km/óra, a szárazföld felett 20-30 km/óra volt;
– Rendszerint naponta 2-300 km-t tettek meg a vonulás során;
Jelenleg a négy, még működő adóval rendelkező sólyom közül egy Észak-Magyarországon, egy Fehéroroszországban, egy Oroszországban, egy pedig Szlovákiában van. Már az eddig kapott eredmények is mutatják, hogy milyen nagy jelentősége van a védelmi erőfeszítéseknek az egész európai állomány védelme szempontjából.
A sólymokat folyamatosan nyomon követik, és mindig jelzik helyzetüket az adott ország szakembereinek. Így teljesen nemzetközivé vált a program, Olaszországtól Oroszországig számos szakember követi a sólymok útját – és érzi kicsit magáénak is a magyar kerecseneket.
A fajról és a programról további információkat a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon lehet találni.