A tábor minden évben kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a diákok megismerkedjenek egy-egy városrész, vagy helyi népcsoport történetével, történelmével. Az idei nyitórendezvényen Mikolai Vince plébános elevenítette fel Diósgyőr és a templom történetének fontosabb állomásait, megemlítve néhány, a várral és a helyi temetőkkel kapcsolatos történelmi érdekességet is. Elmondta, hogy a terület valamikor az Ákos nemzetség Borsod vármegyei birtokos ágából származó Ernye bán nemzetségének szálláshelye volt. Tatárjáráskor, a muhi csatában állítólag a bán mentette meg IV. Béla király életét, s ezért megkapta Diósgyőrt és környékét. Várépítésbe kezdett, az ő nevéhez fűződik a diósgyőri és a dédesi vár alapjainak letétele. Halála után fia, István nádor folytatta a diósgyőri vár építését. Örökösei később csatlakoztak Kopasz nádor Károly Róbert elleni lázadásához. A király hadai leverték a lázadást, a résztvevőket elfogták, Ernye bán unokáit lefejezték, birtokaikat elvették. A várat a későbbiekben először királyi, majd 1340-től királynéi birtoknak mondják. I. (Nagy) Lajos gyakran felkereste Diósgyőrt, az ő idejében élte a vár a fénykorát, szinte "birodalmi központ"-nak számított, 1381. november 26-án a király itt írta alá a Velencével kötött ún. torinói békeszerződést. A diósgyőri templom 1564-ig a katolikusoké volt, majd 1598-ig a reformátusoké - ekkor egy török portya során felégették. Sokáig csak úgynevezett "puszta templom"-ként említik, csupán 2-3 méteres falmaradványok álltak. 1743-ban visszakapták a katolikusok, újjáépítését követően 1753-ban szentelték fel. Mikolai Vince szerint nagy valószínűséggel itt nyugszanak Enyingi Török István egykori várkapitány - a híres Török Bálint unokájának - földi maradványai. A helyi temetőkkel, temetkezéssel kapcsolatban a plébános megemlítette az Ernye bán egykori szálláshelyének - illetve az itt épült pálos kolostor maradványainak - '70-es években kezdett (és lezárult) régészeti kutatását, s azt is: a középkorban az előkelőségek a várkápolnába, illetve aköré, míg a várjobbágyok és a katonák a templom köré temetkeztek. A diákok által feltérképezésre kerülő, Kondor Béla úti temető keletkezési idejéről nincsenek pontos információk, a sírkövek dátuma alapján valószínűleg két évszázad halottai nyugszanak itt.
Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója ugyancsak érdekes epizódokat említett Diósgyőr történetéből, felelevenítve egyebek mellett 1944. decemeberének végét is, amikor a települést Miskolchoz csatolták. A miskolci temetőkről szólva Dobrossy István úgy fogalmazott: esetükben találóbb lenne az "alvó város" kifejezés - és az élő városnak kötelessége gondoskodni az alvók nyugalmáról. Az igazgató kiemelte a kutatótábor munkájának jelentőségét, a résztvevők felelősségét, s szólt azokról a már megjelent, illetve tervezett helytörténeti kiadványokról is, amelyben a temetők kutatásának eredményei szerepelnek.
Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója ugyancsak érdekes epizódokat említett Diósgyőr történetéből, felelevenítve egyebek mellett 1944. decemeberének végét is, amikor a települést Miskolchoz csatolták. A miskolci temetőkről szólva Dobrossy István úgy fogalmazott: esetükben találóbb lenne az "alvó város" kifejezés - és az élő városnak kötelessége gondoskodni az alvók nyugalmáról. Az igazgató kiemelte a kutatótábor munkájának jelentőségét, a résztvevők felelősségét, s szólt azokról a már megjelent, illetve tervezett helytörténeti kiadványokról is, amelyben a temetők kutatásának eredményei szerepelnek.