Április 21-én nyitották, és július 6-án tervezték bezárni A Barbár zseni című kiállítást a debreceni Modemben. Aba-Novák Vilmos életműtárlata azonban olyan népszerű, hogy meghosszabbították. Július 20-ig látogathatja a műkedvelő közönség.
A tervezettnél tehát két héttel tart tovább a tárlat, mely a csupán negyvenhét évet élt, de rendkívül termékeny alkotó munkásságát mutatja be. A nagy érdeklődést jelzi, hogy múlt hét végén betelt a kiállítás vaskos vendégkönyve is, melyből kitűnik, hogy a helyi látogatók mellett sokan érkeznek külföldről és a környező nagyvárosokból – így Miskolcról is a bemutatóra. A magyar festészet történetének egyik legnagyobb életművét hagyta hátra Aba-Novák, melyből a debreceni tárlat több mint másfélszáz festményt és közel száz grafikát tár nyilvánosság elé.
A művészi tanulmányait 1912-ben elkezdő festő a húszas évek elején vált vérbeli művésszé. Egyszerre hatott rá Cézanne és a kubizmus geometrizáló formafelfogása, valamint a korabeli Európán végigsöprő újklasszicista irányzat hagyománytisztelő látásmódja. Az Aba-Novák munkásságát bemutató anyag a kezdeti képeket éppúgy felsorakoztatja, mint a művész monumentális freskóit, melyeket az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjába készített és mellyel kiérdemelte Picassótól a „barbár zseni” jelzőt.
C. Á.
A tervezettnél tehát két héttel tart tovább a tárlat, mely a csupán negyvenhét évet élt, de rendkívül termékeny alkotó munkásságát mutatja be. A nagy érdeklődést jelzi, hogy múlt hét végén betelt a kiállítás vaskos vendégkönyve is, melyből kitűnik, hogy a helyi látogatók mellett sokan érkeznek külföldről és a környező nagyvárosokból – így Miskolcról is a bemutatóra. A magyar festészet történetének egyik legnagyobb életművét hagyta hátra Aba-Novák, melyből a debreceni tárlat több mint másfélszáz festményt és közel száz grafikát tár nyilvánosság elé.
A művészi tanulmányait 1912-ben elkezdő festő a húszas évek elején vált vérbeli művésszé. Egyszerre hatott rá Cézanne és a kubizmus geometrizáló formafelfogása, valamint a korabeli Európán végigsöprő újklasszicista irányzat hagyománytisztelő látásmódja. Az Aba-Novák munkásságát bemutató anyag a kezdeti képeket éppúgy felsorakoztatja, mint a művész monumentális freskóit, melyeket az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjába készített és mellyel kiérdemelte Picassótól a „barbár zseni” jelzőt.
C. Á.